Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

34 A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921 tosan biztosítani, másik kérésem pedig, hogy módosításomat a szakkörök kívánságának megfelelően méltóztassanak elfogadni, nevezetesen azt, hogy az ismétlőfegyver szó helyébe, önműködő ismétlőfegyver iktattassék. Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Reischl Richárd ! Reischl Richárd : A következő módosító indítványt vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : »A 2. § második bekezdésében ismétlő fegyverek helyett önműködő fegyverek iktatandók. Hegedüs Loránt pénziigyminister : T. Nemzetgyűlés ! Karafiáth Jenő t. barátom ama kívánságának, hogy a végrehajtási utasításban minden módon kidomborittassék a céllövő fegyverek szerepének fontossága, természetesen eleget fogok tenni, hiszen méltóztatik tudni, más javaslat tárgyalásánál is ilyen irányban együtt működtünk. Ami azonban a javasolt módosítást illeti, én nagyon kérem, ne ragaszkodjék ahhoz, mert az semmi egyéb nem volna, mint valóságos adóleszállitás, hiszen akkor minden ismétlőfegyver az olcsóbb adótétel alá esnék és én semmi adót nem kapnék. Tessék elhinni, az ismétlőfegyvert nagyon jól meg lehet különböztetni a nem ismétlőtől. Nem akarom szekatúrának kitenni a vadásztársadalmat. Ismerem a fináncokat és tudom, hogy ennek olyan veszekedés lenne a vége, ami nagyon kellemetlen. Kérem a Nemzetgyűlést, hogy eredeti szövegezésében fogadja el a javaslatot. (Helyeslés jobbfelöl). Elnök : Kivan még valaki szólni ? Karafiáth Jenő : Félreértett szavaim helyreigazítása címén. (Felkiáltások jobbról : Nem beszélhet !) Elnök : Ha a minister ur félreértette a képviselő ur szavait, akkor joga van beszélni. (Felkiáltások jobbról : Nem lehet ! Karafiáth Jenő leül.). Szabóky Jenő: Szeretném áthidalni azt az ellentétet, ami a pénzügyminister ur és Karafiáth Jenő képviselő ur felfogása között van, és azért vagyok bátor a következő módosítást ajánlani (olvassa): »A 2. § második része a következőképen szóljon : az ismétlőfegyver minden egyes darabja után 100 korona, az önműködő ismétlőfegyver után 200 korona.« Hegedüs Loránt pénzügyminister: Nem fogadom el a módosítást, kérem az eredeti szöveg •fentartását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Senkisem kívánván szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Karafiát képviselő urnák a céllövőfegyvereket illetőleg tett megjegyzésére vagyok bátor megemlíteni, hogy az 1883 : XXIII. te. 5. §-ának d) pontja a kizárólag erre a célra használt fegyverekre nézve ezt a mentességet fentartja. -A nem kizárólag erre a célra használhatókra nézve nem tehetünk engedményt, mert ennek 'évi márc. hó 17-en, csütörtökön. ellenőrzése teljesen lehetetlen. Épen ezért e tekintetben semmiféle intézkedésnek szükségét nem látom. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Három módosítás adatott be. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a 2. § változatlan elfogadását szembeállítom az összes módosításokkal. Ha méltóztatnak a paragrafust változatlanul elfogadni, elesnek az Összes módosítások, ha pedig nem, akkor felteszem a kérdést először Szabőky képviselő ur módosítására, amely a pénzösszegre vonatkozik, azután Reischl képviselő ur módosítására, amely közelebb áll az eredeti szöveghez, mint Karafiáth képviselő ur módosítása. Ha elfogadtatik Reischl képviselő ur módosítása, elesik Karafiáth képviselő ur indítványa, ha pedig nem fogadtatik el, ugy fel fogom tenni a kérdést Karafiáth képviselő ur módosítására. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, szemben a- beterjesztett összes módositványokkal ? (Igen !) Ennek következtében az összes módosítások elestek és a 2. § az eredeti szövegezésben fogadtatott el. Következik a 3. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Ez a szakasz volt az, mely a bizottsági és pártközi tárgyalások során a legtöbb vitát idézte elő. A szakasz az eredeti pénzügyministeri javaslat szerint ugy volt kontemplálva, hogy a köztisztviselők jövedelmeikre való tekintet nélkül megkapják a 200 koronás kedvezményt. A bizottság tovább ment ezen a téren és ott is beiktatta azt a feltételt, hogy akik ezt a kedvezményt igénybe akarják venni, azoknak összjövedelme az 50.000 koronát nem haladhatja meg. A további tárgyalásoknál aggályok merültek fel a tekintetben, hogy ez a kvázi privilegizált intézkedést nem fog jó vért szülni és legtöbbet fog ártani maguknak a kedvezményezett tisztviselőknek is azáltal, hogy a kedvezménytől elesett és vagyonilag nem erős más vadászok bizonyos mértékben jogos szemrehányást tehetnek a tisztviselő vadászoknak. (Ugy van ! jobbfelöl.) Ennélfogva olyan módust kellett találnunk, amely igazságosan, mindenkire nézve egyforma mértékkel állapítja meg a vadászati adó nagyságát, tekintetbe véve azonban az illető vadász vagyoni helyzetét, illetőleg jövedelmét. Ezen elv szemmeltartása mellett megállapítottunk egy uj szöveget, amelyet bátor vagyok felolvasni (olvassa) : »A 3. §. második és harmadik bekezdése elesnék és helyébe jönne a következő szöveg: »A vadászati adó egyévi Összege abban az esetben, ha a vadászati adó fizetésére kötelezett a jövedelemadónak nem alanya, vagy ha a vada-