Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-167
À Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. évi marc, hó 17-én, csütörtökön. M5 szati adó fizetésére kötelezett a jövedelemadónak alanya s terhére jogerősen — vagy jogerős kivetés hiányában elsőfokon — megállapított jövedelemadónak kivetése során a terhek levonása után mutatkozó adóköteles és adómentes jövedelem együttes összege arra az évre, amelyben a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja, a 20.000 koronát nem haladja meg, 600 korona, ha ez az összjövedelem az 50.000 koronát nem haladja meg, 1000 korona, ha ez az összjövedelem a 100.000 koronát nem haladja meg, 2000 korona, ha pedig ez az összjövedelem a 100.000 koronát meghaladja, 5000 korona. Ha az illetőnek terhére arra az évre, amelyben a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja, a jövedelemadó még nem volna elsőfokon megállapítva, a vadászati adó mérvének megállapításakor a megelőző legutolsó évre megállapított jövedelemadó kivetése során a terhek levonása után mutatkozó adóköteles és adómentes jövedelem együttes összege az irányadó.« Ennek kapcsán bátor vagyok indítványozni, hogy a 3. §-nak kifogásolt negyedik bekezdése, amely a tisztviselőkre vonatkozik, teljesen hagyassék el. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző : Henzer István ! Henzer István : Minthogy az előadó ur ezen szakaszra vonatkozólag azt a módosítást, amelyet indítványozni szándékoztam, már előterjesztette, ennélfogva elállók a szótól. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Drozdy Győző! Drozdy Győző: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az eredeti szakaszt a magam részéről teljesen igazságtalannak tartom, a módosító indítványt pedig annyira komplikáltnak, hogy a magyar adóminisztráció ^mellett azt keresztülvinni nagyon nehéz lesz. Én sokkal érdekesebb és sokkal célszerűbb adókulcsot ajánlok a t. Nemzetgyűlésnek, még pedig azt, amelyet már az általános vita során megemlítettem. Egy vadásztársaságnak pl., amely 12 tagból áll és mondjuk, 2200 hold vadászterületet bérel, adója a mostani adózás szerint 288 korona, az uj adózás szerint pedig 2400 korona lesz. Azt látjuk tehát, hogy itt az adóemelkedés 1000 százalékos. Ez azonban ilyen horribilis adóemelkedést csakis azokra a társulati tagokra fog jelenteni, akik többedmagukkal veszik ki azt a kisebb vadászterületet. Mig az a nagybirtokos, aki maga vadászik 5000 vagy 10.000 holdas földjén, csak egyszerű adót fizet azon vadászterület után, addig a vadásztársaság minden tagja ugyanannyi adót fizet külön-külön. (Zaj a jobboldalon.) Ezt a magam részéről teljesen igazságtalannak tartom, és csak a kisemberek megterhelését látom ebben. De pénzügyileg is sokkal racionálisabbnak és célszerűbbnek látom azt, ha méltóztatnak indítványomat elfogadni, amely szerint minden katasztrális hold egy korona vadászadóval sújtassék, amely adót az egész társaság közösen fizeti. (Mozgás jobbfelöl.) így érjük el csak azt, hogy ha p. o. egy vadásztársaság 6000 hold vadászterület után fizet 6000 koronát, akkor majd az uraság is 6000 hold után 6000 koronát fog fizetni. Ez a legigazságosabb, mig a másik rendszer a legerkölcstelenebb, mert regresszivitást mutat. A magam részéről ajánlom a következő módosítást (olvassa) : »A3. § második, harmadik és negyedik bekezdése törlendő s helyette a következő szöveg teendő : A vadászati adó egyévi összege tekintet nélkül, hogy a területen hányan vadásznak, katasztrális holdanként egy korona«. Amennyiben ezt nem méltóztatnának elfogadni, s a mostani, vagy pedig az előadó ur által módosított szöveg kerülne szavazásra, akkor kérem, hogy (olvassa) : »a 3. § negyedik bekezdésében A köztisztviselőknél és egyéb közszolgálati alkalmazottaknál, a hivatásos katonai egyéneknél (ideértve a nyugdíjasokat is) a következő szöveg szurassék be: »valamint azon földmíveseknél is, akik ugyanazon községben a község vagy a közbirtokosság tulajdonát képező vadászterületet bérlik.« T. i. ezeknek is adassék meg ez a kedvezmény. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Reischl Richárd! Reischl Richárd: A 3. §-hoz a következő módosítást vagyok bátor indítványozni (olvassa) : »A negyedik bekezdés törlendő. A 6. bekezdésben »200 korona« helyett »500 korona« iktatandó.« Ezt azzal indokolom meg, hogy sok helyen vadőrt tartanak, akinek azonban csak a neve az, mert pl. valaki kibérli a vadászterületet és a szomszédját vadőrnek alkalmazza s azután ők ketten együtt vadásznak. Miért essék az ilyen kisebb adó alá, mint az, aki rendesen vadászik ? Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Drozdy Gryőző t. képviselő ur indítványára kívánok észrevételeket tenni. A vadászati jegy az egész országra szól, amelynek alapján bárki bárhol vadászhat. Ezt területhez kötni a vadászati jegy természetével ellenkezik. Bátor vagyok továbbá megjegyezni, hogy a holdszámhoz kötni a vadászati adó nagyságát teljesen lehetetlen, mert nem a földet lövi a vadász, hanem a vadat. (Élénk derültség.) Az a tiszaháti kisgazda, akinek a községe 30—40.000 hold kiterjedésű s mégis alig akad ott egy-két vadra, ki fogja kérni azt, hogy 30—40.000 hold után vessék ki a vadászati adóját, mig a dunántúli vagy Duna melletti kisgazdát, akinek pár száz holdon értékes vadállománya van, a terület nagysága szerint adóztassék meg. 5*
