Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. első szakasz hagyassák ki és helyébe az általa inditványozott uj szakasz tétessék, a. kérdést akként kívánom Jeltenni, hogy szembeállítom az eredeti szöveget Orffy Imre előadó ur módosításával. Amennyiben az eredeti szakasz változatlanul eifogadtatik, elesik az előadó ur módosítása, ellenkező esetben az előadó ur által javasolt módosított szakasz lép hatályba. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által benyújtott szöveggel, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés tehát az első szakaszt nem fogadta el változatlanul eredeti szövegezésében, hanem Orffy Imre előadó ur módosított szakaszát fogadta el. Követhezik a 2. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). Elnök: Szólásra senki feljegyezve nincs... (Karafiáth Jenő szólásra jelentkezik.) Karafiáth Jenő : T. Nemzetgyűlés ! A 2. §-hoz vagyok bátor azt a módosítást javasolni... Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a rend. kedvéért mindig feliratkozni, mert különben nem lehet vezetni a tárgyalást. Karafiáth Jenő : Indítványom a következő (olvassa) : »A 2. §-ban az »ismétlőfegyver« szó helyébe »önműködő ismétlő- (automata) fegyver« iktatandó be.« T. Nemzetgyűlés! Ismételten szakkörökre kell hivatkoznom, akik nézetüket a következőkben fejtik ki, amit teljesen magamévá teszek. A Vadászati Védegylet állásfoglalása ez (olvassa) : »A törvényjavaslat szövegezését illetőleg kérjük, hogy a 2. § második bekezdésében az ismétlőfegyver helyett önműködő ismétlő- vagyis automata-fegyver meghatározás használtassék, mert az ismétlőfegyver elnevezés nem egészen világos és félreértésekre adhat okot.« A Magyar vadászok országos szövetségének hivatalos lápja ugyancsak megindokolja ezt a kérést. Yagyok bátor ezt is felolvasni, mert elejétől végig teljes egészében magunkévá tehetjük annak minden szavát, amely szakférfiaktól ered (olvassa): »Az ismétlőfegyverek utáni 200 koronás fegyveradót is indokolatlannak, és a golyós ismétlős fegyverek után egyenesen sérelmesnek tartjuk. Az ismétlőfegyver tulajdonképen egycsövű fegyver és a belőle kilőtt patront kézierővel, fizikai mozgással távolítja el és tölti újra a vadász. A különbség az egycsövű lancasterfegyver és az ismétlőfegyver között az, hogy az elsőnél zsebből juttatom a csőbe az uj töltényt, mig az ismétlőnél külön tartályból. Hogy ez utóbbi művelet valamivel gyorsabban történik, az nem ok a négyszeres adóra. Ezen az alapon akkor az ejektoros fegyvereket is kétszeres adóval kellene sújtani, mert ezeknél az újratöltés ép felényi időt vesz igénybe, mint a nem tölNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. évi marc, hó 17-én, csütörtökön. 33 ténykidobós iakasnélkülieknél és egyharmadrész idő alatt tölthető, mint a kakasos fegyver. Ha a csőnek darabszáma szerint megszabott adókulcs mellett egyáltalán lehetséges egy egycsövű fegyvert olyan adóval büntetni, mintha négycsövű volna, ezt egyesegyedül az önműködő fegyvereknél (automatáknál), mint tömegirtásra alkalmas, különben sem vadászdíjas luxusszerszámoknál tartjuk elfogadhatónak. Az ismétlő golyós fegyvereknek 200 korona adóval való megterhelése egyenesen sérelemszámba megy. Manapság a golyós fegyverek kivétel nélkül ismétlőalakban készülnek. A fegyverpiacon csak ismétlő-golyósfegyver kapható és rendes egy- vagy kétcsövű Lancasterformában csakis megrendelés után, mint luxusfegyver készül. A közönség egyenesen reá van kényszerítve, hogy ismétlő-golyósfegyvert vegyen, mert nincs más forgalomban, és mert olcsóbb, mint a rendes kétcsövű golyós. A legjobb ismétlő golyósfegyver, a Manlicher-Schönauer ára 5000 korona, mig egy kötcsövü golyós Hammerles legkevesebb 30.000 koronába kerül. Az 5000 koronás gyári áru adója tehát a javaslat szerint .200 korona lenne, mig a 30.000 koronás luxus kétcsövű golyósé csak 100 korona. Az ismétlő-golyósfegyver különben is a legtöbb esetben csak az egycsövű szerepét tölti be, mert hisz a nagy vadat nem ugy lőjük, mint a foglyot, és az elhibázott nagyvadra ritkán van alkalom egy becsületes második lövést leadni. Kérjük tehát a törvényjavaslat 2. §-ának olyképen való módosítását, hogy a fegyveradó egy évi összege a vadászfegyver minden egyes csöve után 20 korona, az automaták minden egyes darabja után 100 korona.« Voltam bátor ezt, mint indokolást tisztelettel előterjeszteni. Ezzel kapcsolatban még egy kérelmem volna a t. pénzügymin ister úrhoz. Nem vadászati szakkörökből eredő megbízatás, vagy hasonló mandátum folytán beszélek most, hanem nagyon kérem a pénzügyminister urat, hogy amint az eddigi végrehajtási utasításokban a céllövő fegyvereknek megfelelő adómentességet biztosítottak, ugy most kétszeres gondossággal ügyeljen arra, hogy a céllövő fegyverek, amelyek feltétlenül adómenteseknek deklarálandók, ezt a régi kedvezményt megtartsák, sőt amennyiben lehet, még sza, batosabban legyen körülírva. A nehézség itt csak abban rejlik, hogy vannak egyes céllövő fegyverek, speciell Mannlicher-fegyverek, amelyek vadászatra is alkalmasak. De én, t. Nemzetgyűlés, aki a hadi céllövősporttal, amely a honvédelem szempontjából igen fontos, már nagyon hosszú időn keresztül és igen sokat alaposan foglalkozom, egyenesen a céllövősport halálának tekinteném azt, ha bármilyen adóval is méltóztatnának sújtani azokat a fegyvereket, amelyek Magyarországon ma a oéllövősporthoz szükségesek és azt előbbre viszik. Kérésem tehát, ismétlem, odairányul, hogy méltóztassék a végrehajtási utasításban a céllövésre alkalmas fegyverek adómentességét szaba5