Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

32 A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. gyök bátor megemlíteni, hogy nem lojális épen annak a ministernek, a földmivelésügyi ministernek távollétében, akit az a legjobban érdekel, ezt az indítványt formális tárgyalás alá bocsájtani, annál is inkább, (Felkiáltások: Bele fog menni!) mert ma a vadászati novella kétségtelenül fontos novella lenne s annak tárgyalására a földmivelésügyi ministernek most fix batáridőt a földbirtokreform és egyéb fontos törvényjavaslatok mellett, nem lehet megállapítani, ugy hogy kérnem kell, hogy az indítványt ilyen formájában ne méltóztassanak elfogadni. Egyéb észrevételem nincs, mert azok a kritikai észrevételek, amelyeket tettek, legnagyobb részt tárgytalanokká válnak a részletes tárgyalás során általam teendő indítványokkal. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Minthogy a törvényjavaslat meg nem támadtatott, Karafiáth képviselő ur határozati javaslata pedig teljesen független a törvényjavaslattól, akár elfogadjuk, akár nem fogadjuk el, azáltal a törvény nem alteráltatik, a kérdést akként kívánom feltenni, hogy először is fel fogom tenni a kérdést, vájjon méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni, igen vagy nem. Ezután külön fogom feltenni a kérdést Karafiáth képviselő ur határozati javaslatára. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883 : XXIII. te. némely rendelkezésének módosításáról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi ós igazságügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés általánosságban a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadta. Felteszem most a kérdést : méltóztatnak-e Karafiáth Jenő képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés Karafiáth képviselő ur határozati javaslatát szintén elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a cím. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely észrevétel nélkül elfogadtaiiJc. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés ! A bizottsági szövegezés szerint az 1. §-ban meg akarták szüntetni a bizottságok az erdészeti főiskolának és az erdőőri és vadőri szakiskoláknak a kedvezményét, a földmivelésügyi mini'sterium kívánságára azonban utólagos konszideráció tárgyává tétetett a kérdés. Ehhez képest a következő szöveget fogom javasolni, mely ki fogja elégíteni Eeischl t. képviselőtársamat is. évi márc. hó 17-én, csütörtökön. Javaslom, hogy az 1. § helyébe a következő szöveg tétessék (olvassa) : »Az 1883 : XXIII. te. 6. §-ának b) és c) pontjai hatályon kivül helyeztetnek. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Az erdészeti főiskola, továbbá az erdőőri és vadőri szakiskolák hallgatói tanulmányaik ideje alatt sem vadászati, sem fegyveradót nem fizetnek. Ezt az igényjogosultságot a hallgatók az iskola igazgatósága által kiállított bizonyítvánnyal igazolják«. Ezt az indítványomat azzal indokolom, hogy ezen hallgatóknál a vadászat tantárgy s amúgy sincsenek abban a helyzetben, hogy adót fizessenek. Miután a kincstárt ez a dolog egyébként sem érdekli különösebben, kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Schandl Károly! Schandl Károly: T. Nemzetgyűlés! Minthogy az előadó ur maga terjesztette be azt a módosítást, melyet én szándékoztam benyújtani, nem akarom hosszasabban untatni a t. Nemzetgyűlést felszólalásommal. Osak azzal bővitem még ki az előadó ur indokolását, hogy itt semmiféle különös privilégiumról nincs szó, csak arról, hogy a vadászat a hallgatók tantárgya, mely a tanrendben is benne van, vadászati gyakorlatot is rendeznek, melyeken az erdészeti főiskola és az erdőőri és vadőri szakiskolák hallgatóinak részt kell venniök. Többnyire szegény szülők gyermekei ezek, akik a maguk pénzéből amugysem volnának képesek fizetni a felemelt vadászati adót. Rámutatok még arra, hogy a vadászterületek tulajdonosai vagy bérlői, ha azt látnák, hogy a vadászati gyakorlat és különösen a céllövészet tekintetében nem eléggé képzett vadászokat és erdészeket kapnak a szakiskolákból, továbbra is fentartanák azt az eléggé elterjedt helytelen gyakorlatot, hogy külföldi szakembereket hivnak be és alkalmaznak. Nálunk annyira el vannak terjedve a külföldi, különösen a cseh nemzetiségű jágerok, hogy ezeket feltétlenül ki kell szorítanunk. Módot kell tehát adnunk, hogy az erdészeti főiskola és a vadőri ós erdőőri szakiskolák ilyen képzettséget nyújtsanak. Hadvezetőségünk a harctéren működött vadászokról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott, a harctéri szolgálatuk közben különösen kitüntették magukat, kár lenne tehát ezt az elemet megfosztanunk annak lehetőségétől, hogy a vadászatban továbbra is képezze magát. Ezeket kívántam csak elmondani és azt hiszem, sikerült rövidesen kifejtenem, hogy miért van szükség erre a módosításra. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni. Szólni senki sem kívánván, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Minthogy az 1. §-hoz OrrTy Imre előadó ur oly értelmű elleninditványt adott be, hogy az