Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-182

358 A Nemzetgyűlés 182. ülése 192. szetesen az ő felelősségük mellett előlegeket adjanak, ha a kiutalás késnék. T. képviselő­társaimnak tehát módjukban van ezen rendelet alapján addig is, amig az intézkedés itt Buda­pestenmegtörténhetik, szorgalmazni egyes előlegek kiadását. Végül pedig jelenteni vagyok bátor, hogy azért, hogy a torlódást minden tekintetben el­kerüljük, intézkedés történt aziránt, hogy a jövőben a postatakarékpénztár utján kapják meg illetményeiket a hadirokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák, még pedig akként, hogy ezentúl nem lesz szükség minden hónapban uj intézkedésre, hanem egy intézkedéssel mindaddig meg fogják kapni illetményeiket szakadatlanul, amig állapotukban valami változás nem követ­kezik be. (Általános helyeslés.) Ezt az alkalmat fel kell használnom arra is, t. Nemzetgyűlés, hogy rámutassak arra, hogy a rokkantkezelés terén a magyar állam erejétől telhetően mindent megtett, amit megtenni egy kulturállamnak módjában áll és ami természe­tesen kötelessége is. En személyesen győződtem meg arról, hogy a kiképzést biztosító rokkant­iskoláinkba az egyes rokkantakat, akik ezt a kiképzést óhajtják, kivétel és minden késedelem nélkül felveszik. Azok a panaszok tehát, amelyek­kel egyes képviselő urakhoz fordultak, mintha a rokkantak nem kaphatnának megfelelő el­helyezkedést a rokkantiskolákban, nem helyt­állók ós kérem, méltóztassanak mindenkinek azt a felvilágosítást adni, hogy ez tévedés, mert iskoláinkba azon a napon veszünk fel minden egyes rokkantat, amely napon ő jelentkezett. Helyünk van és gondoskodunk róla, hogy a szükséges kiképzést mindenki megkapja. Szintén személyesen utána jártam annak is, hogy miképen működik a művégtaggyár. Mond­hatom, hogy ott a leglelkiismeretesebb munka folyik. (Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Napról­napra történnek még ma is ujabb felvételek, s amint valakiről a mértéket felvették, a munka azonnal megindul és a képzelhető legrövidebb idő alatt mindenki kap egy úgynevezett munka­lábat és egy ünnepi alkalmakra való, kozme­tikus műlábát, amelyet mindenki rögtön átve­het teljesen ingyen, mihelyt az elkészül. Több ezer ilyen műláb egészen készen is áll, de az érdekeltek ezeket nem vehetik át azért, mert közben megszállott területre kerültek. Már hiva­tali elődöm idejében történt intézkedés aziránt, hogy az érdekelt államokkal e tekintetben tár­gyalást kezdjünk, hogy ezeket a műlábakat ők vegyék át, mert hiszen az ő területükön laknak ezek a t szerencsétlen emberek, akiken segíteni kell. En a magam részéről ezt a tárgyalást sürgetni s a már megtett intézkedéseket ismé­telni szándékozom. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek azt is, hogy a beteg rokkantak, akik kezelést igényelnek, szintén kivétel nélkül elhelyezhetők és el is vannak helyezve erre a célra szolgáld és első­1. évi április hó 27-én, szerdán. rangú orvosi vezetés alatt álló intézetekben. Ha tehát itt vagy amott tájékozatlanságból akadna még olyan rokkant, akinek gyógykeze­léséről gondoskodás eddig nem történt, az ilyen­nek gyógykezelése azonnal megindítható, mihelyt vagy ő maga jelentkezik, vagy mi erről tudo­mást szerzünk. (Helyeslés.) Itt vannak a részletes adatok, amelyeket az egyes intézetektől e tekintetben kaptam. E tekintetben nem kívánom minden részletre kiterjedőleg fárasztani a Nemzetgyűlést, csak annyit említek, hogy hány ápolási napot vett igénybe eddig a beteg rokkantak kezelése. A to­kaji intézetben 36.120 napot; a székesfehérvári intézetben, ahol összesen 1392 rokkantat ápoltak, az ápolás átlaga száz napot vett igénybe ; a váci iskolába felvettek 1338 rokkantat és ott átlag egy évig tartják őket, amig kiképzésük teljessé válik; a debreceni rokkantiskolába beutaltak 470 rokkantat és ott szintén körülbelül egy évig tart a kiképzés; ami pedig a betegkezelő­intézeteket illeti, a németvölgyi intézetbe fel­vettek 3834 beteget, akiknek ápolása 211.083 ápolási napot vett igénybe; a Timót-utcai rokkantügyi intézetbe 1918 szeptember 1-től 13.150 főt vettek fel a mai napig. Ma ott 153 rokkantat ápolnak. A fehér­vári intézetben, ahol külön orthopédiai, külön idegosztály, sebészeti, belgyógyászati, plasztikai sebészeti, szemészeti és urológiai osztály van, az ápolási napok száma több százezret tesz ki. Itt részletes kimutatással nem akarom fárasz­tani a t. Nemzetgyűlést, az érdeklődő képviselő uraknak azonban rendelkezésükre áll a kimutatás. Meg kell azután említenem, hogy ugy a rokkantak, mint a hadiárvák gyermekeinek el­helyezésére szintén több intézetünk áll fenn és — mint azokban az intézetekben, amelyekbe eddig eljutnom lehetett, személyesen meggyőződ­tem a dologról — az elbánás és. a nevelés minden kritikán felül áll. Ezek után arra kell kérnem a t. Nemzet­gyűlést, méltóztassanak néhány napon át türe­lemmel megvárni, mig a folyamatban lévő ügye­ket elintézhetem. Biztosithatom róla az urakat, én ezt, amint a nemzeti becsület kérdésének, ugy magamra nézve is egyenesen becsületbeli kérdésnek tartom, s az a célom, hogy heteken belül ne legyen egyetlen rokkant sem, aki a maga ellátását rendesen meg nem kapja. (Alta­lános élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Usetty Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A minis­ter ur teljesen megnyugtató válaszát a leg­nagyobb örömmel és köszönettel tudomásul veszem. Elnök ; Következik a határozathozatal. Kér­dem, tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a munka­ügyi és népjóléti minister urnák Usetty Ferenc képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom