Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-182

350 A Nemzetgyűlés 182, illése 192 a magyar kormányok minden kérdéssel a rész­letekbe menó'leg tudjanak foglalkozni. Ez volt az oka, hogy félesztendeig vagy talán még hosszabb ideig a régi állapot tartatott fenn a Távirati Irodánál. Megmaradtak nagyrészben a régi em­berek és mérhetetlen károk voltak tapasztalha­tók az ügykezelésben akkor is. Súlyos aggályok merültek fel ebből kifolyólag természetszerűleg, nemcsak katonai, hanem civilhatóságok részé­ről is a M. T. I. működésével szemben. Végeredményben 1920 nyarán a Teleki­kormány megalakulása után az akkori minister­elnök elhatározta a Távirati Iroda modern reor­ganizációját és erre a célra az iroda élére Kozma Miklós századost állította. (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Katonát ! Mozgás.) Vannak urak, akik, mikor arról van szó. hogy katonát állít­sanak-e valahova, rögtön csak a katonát látják, de megfeledkeznek arról, hogy végre a magyar kormánynak arról is gondoskodnia kell, hogy mikor a trianoni szerződés folytán hadseregün­ket leszereljük, a tiszteket olyan állásokba állít­suk, amelyeknek meg tudnak felelni. (Helyeslés.) Tisztán kérdés, hogy Kozma Miklós ur meg tudott-e felelni ezen feladatának, igen vagy nem ! (Felkiáltások a jobb- és a szélsöbaloldalon : Igaz ! Csakis ez a kértlés !) Azért állították Kozma Miklóst a M. T. I. élére, mert az ellen­forradalom idejében megfelelő szervezési képes­séget tanúsított különösen a propaganda terén. Meskó Zoltán : Ugy van ! Bethlen István ministerelnök: Különösen az antibolsevista propaganda terén bizonyos érde­meket szerzett volt. Már most vegyük végig, mit csinált Kozma Miklós a M. T. I.-nál (Halljuk! Halijuk!) Megkezdte működését azzal, hogy eltávolította a M. T. I.-ból az oda bekerült forradalmi ele­meket, (Élénk helyeslés a baloldalon és a közé­pen. Felkiáltások a középen : Nagy tisztogatás ! Ez fáj !) anélkül hogy a M. T. I.-nak azon kiváló munkatársait, akik a régebbi időből származőlag már ott voltak, állásuktól megfosz­totta volna, sőt ellenkezőleg, nekik megfelelő munkakört adott. Andaházy Kasnya Béla: Ez bárkinek köte­lessége lett volna, nemcsak neki! Gr. Bethlen István ministerelnök : De az mondatott róla, hogy oda nem tartozó eleme­ket vitt be. Azután megtisztította a M. T. I.-át számtalan olyan visszaéléstől, amelyeknek ki­nyomozása még ma is folyamatban van, ame­lyekre vonatkozólag az akták még mindeddig nincsenek lezárva és le sem zárhatók, olyan tömege a visszaéléseknek volt ott meghonosulva. Az mondatott, hogy nagy számban szer­ződtetett olyan munkatársakat a M. T. I.-hoz, akiknek sem dolguk nincs ott, sem képességük. 1920 augusztusában, amikor Kozma Miklós át­vette a M. T. I. vezetését, a központban 47 tiszt­viselő és alkalmazott volt. Januárban, amely időpontra vonatkozólag az utolsó adatok kezein­. evi április hó 27-én, szerdán. ben vannak, volt 63, tehát 17 tisztviselővel, nem is egy harmadrésszel volt több. De ennek meg­volt az oka. Az t. i., hogy a Távirati Iroda az egész országban fiókokat szervezett, — amelyek­nek szervezése még ma is folyamatban van — abból a célból, hogy elsősorban a vidéki sajtót kellő információkkal láthassa el és a vidéki eseményeket is kellő időben a központtal tu­dathassa. Folyamatba tétetett a tőzsdei osztály meg­szervezése is, ami hézagot pótló kötelességtel­jesítés volt, mert tőzsdei és egyéb üzleti körök­nek nem volt megbízható tudósításuk. Ezen­kívül megszerveztettek a külképviseletek, és szükség volt arra is, hogy miután 6 éven keresztül a gyorsiróképzés úgyszólván szünetelt, bizonyos mérvű gyorsiróképzés is felvétessék a munkaprogrammba, hogy ezáltal a Távirati Irodának, de egyáltalában a magyar közéletnek és hírszolgálatnak megfelelő számú és jól kikép­zett gyorsíró álljon rendelkezésére. Usetty Ferenc: Nagyon helyes! Gr. Bethlen István ministerelnök: Második lépése az volt, hogy a Magyar Távirati Iro­dának hátralékos tartozásait rendre kiegyenlí­tette. Mikor átvette a vezetést, 250.000 korona hátralékos tartozás terhelte az irodát, közöttük olyan tartozások is, mint pl. az iroda alkal­mazottainak munkásbiztositő és betegsegélyző pénztári hátralékai évekre visszamenőleg. Fel­emelte a nyomdászok bérét amely addig úgy­szólván embertelenül alacsony volt, és amellett mindezt ugy tette, hogy üzleti bevételeit augusz­tustól kezdve tetemesen fokozta, mert akkori­ban augusztusban a bevételek közel 100—110.000 koronát tettek ki havonta, jelenleg pedig 250.000 koronára emelkedtek. Megszervezte a Távirati Irodát modern alapon, Amint már voltam bátor kifejteni, az ország belső részét, a megmaradt csonka or­szágot fiókokkal hálózta be. A külföldön augusztusban, mikor átvette az irodát, csak három tudósitója volt, jelenleg hat tudósitója van a Távirati Irodának, akiket saját maga fizet, és szervezés alatt van még három hasonló tudósítói állás. Megszervezte a tőzsdei szolgá­latot és mindezt elérte anélkül, hogy azt a szubvenciót, amelyet addig kapott a Magyar Távirati Iroda, egy krajcárral is emeltük volna. A t. képviselő ur, ha jól emlékszem, 12 milliós összegről beszélt. Drozdy Győző: 11,700.000 korona a költség­vetés szerint ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Meg­nyugtathatom a képviselő urat, hogy a Magyar Távirati Iroda más szubvenciót nem kap, mint havonta 100.000 koronát, tehát egy évben 1,200.000 koronát, tehát épen a tizedrészét annak, amit a képviselő ur jónak látott említeni. Drozdy Győző: Várjunk csak, majd beszé­lünk róla! (Mozgás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom