Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-181

oZ2 A. Nemzetgyűlés 181, ülése 1921. évi április hó 26-án, kedden. rit va. Ha visszagondolunk, t. Nemzetgyűlés, a hatéves háborúra és a nemzetünk testéből leszakitott részeken sínylődő honfitársaink szomorú helyzetére, elgondolkozunk azon, hogy vájjon mit is nyertünk mi ebben a háborúban és hogy vájjon miért is küzdöttük végig ezt a szomorú háborút. (Felkiáltások jobbfelől : Az osztrákért !) A kérlelhetetlen sors keserű megpróbáltatásoknak tette ki szegény nemzetünket ; de a Gondviselés, habár nagy áron is, megadta a nemzet évszázadokon át : óhajtott függetlenségét, önállóságát, (ügy van! jobbfelől.) Ezért üdvözlöm én ezt a törvényjavaslatot, amely egyik legfontosabb és legerősebb bástyája lesz Magyarország függetlenségének. T. Nemzetgyűlés ! Rendkívül nagy mulasztást látok abban, hogy ez a törvényjavaslat csak most kerül a Nemzetgyűlés elé. Mert meggyőződésem, hogy ha ez a törvényjavaslat a múlt évi pénzfelülbélyegzés után rövid idő keretén belül a Nemzetgyűlés elé került volna, valutánk nem romlott volna annyira, mint amennyire most le van romolva. Hiszen fényesen igazolja ezt Cseh-Szlovákiának a jelenlegi pénzügyi helyzete is. De nem romlott volna le valutánk saját hazánkban sem ennyire, hogyha ezen papirronggyá vedlett bankjegyet már a múlt esztendőben, vagy talán hónapokkal ezelőtt, átcseréltük volna fedezett államjegyekké és a fedezett államjegyekkel láthattuk volna el polgárainkat. Mert az az egy évig tartó huzavona, az a sok alapnélküli mende-, monda, amelyet a pénzkicseréléssel kapcsolatban előhoztak és amellyel ijesztgették a népet, hogy ilyen meg ilyen mérvben fog csökkenni a pénzünk értéke és ilyen meg olyan nagymértékű levonások fognak a pénzkicseréléssel járni : ezek voltak az inditóokai annak, hogy minden egyes polgár igyekezett a pénzétől szabadulni és minden olyan portékáért is, amelyért azelőtt alig adott volna egy: néhány fillért, ezrket Ígértek. Ez is a spekuláció elvén épült fel és ennek is az volt az oka, hogy egyes üzletemberek, ügyes nagyobb üzérek kihasználták a publikum jóhiszeműségét és hozzá nem értését. De nem akarok hosszasan rekriminálni, csak arra akarok az igen t. pénzug3^minister úrtól felvilágosítást kapni, hogy vájjon milyen intézkedést fog tenni arra nézve, hogy az a sok állítólagos hamis bélyegzésü bankjegy, amely most oly végi telén sok gondot okoz a közönségnek, milyen elbánásban fog részesülni a pénzkicserélés alkalmával, mert ha csak a legutóbbi napok esemé-, nyeit figyeljük, akkor is látjuk, hogy a kisebb értékű bankjegyekhez mennyire ragaszkodik a közönség és a nagyobb értékű bankjegyeket nem lehetett felváltani, mert az emberek a kisebb értékű bankjegyeket nem adták ki a kezükből és igy jóformán megállott a forgalom. A múlt hét szombatján a pestkörnyéki gyárakban nem tudták a, munkásokat kifizetni, két, három, négy munkásnak adtak egy-egy ezresbankót és midőn ezek a szegény emberek bejöttek a városba és elmentek a vásárcsarnokba és a kereskedésekbe, nem tudtak aj ta semmit sem vásárolni, mert az ezresbankót nem akarták tőlük elfogadni. Szabó Gy. János : A vasúton sem fogadják el ! Temesváry Imre : Szíveskedjék tehát a minister ur megnyugtató nyilatkozatot tenni arra nézve, hogy ez a kimondhatatlan közgazdasági kárt okozó félelem tényleg alaptalan-e és hogy a pénzkicserélésnél az állam be fogja-e cserélni ezeket a pénzeket, amelyeket hamisaknak mondanak. Arra kérem még az igen t. pénzügyminister urat, hogy a pénzkicserélés határidejét oly módon tegye közzé, hogy az az ország minden részébe eljuthasson, nehogy megint ugy járjon a közönség, mint ahogy a pénzfelülbélyegzésnél történt, hogy az ország egyes részeiben az akkori román megszállás, illetőleg kitakarodás következtében igen sokan nem vehettek tudomást a rendes időben a pénzfelülbélyegzésről és így nagy veszteséget szenvedtek. Egyébként a javaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Szabó B:.lázs! Szabó Balázs : T. Nemzetgyűlés í Nem tagadhatom el, hogy bizonyos ünnepi érzés fog el akkor, amikor arról határozunk, hogy az uj magyar államjegyek kibocsátását törvénybe iktatjuk. Évtizedeken át az önálló magyar jegybankért folytatott eredménytelen küzdelmek után a külső és belső események kényszerítő hatása alatt végre odáig jutottunk, hogy az önálló magyar pénzt, az önálló magyar koronát gazdasági életünkbe bevezethetjük. T. Nemzetgyűlés ! Nem akarok érzelmi húrokat pengetni, hiszen a pénzügyi javaslatok tárgyalása alkalmával inkább a r'deg észnek, a számitásnak van helye, de azért én erre a magyar pénzre, erre az uj magyar koronára mégis ugy tekintek, mint az önálló államiságnak tulajdonképen egyetlen kifejezőjére és ugy tekintek erre a magyar pénzre, mint amely imperative fogja követelni, maga után fogja vonni mindazokat a törvényhozási intézkedéseket, amelyekkel le kell szegezni azt, hogy ez a csonka Magyarország — de reméljük, hogy nem sokáig csonka, hanem rövid idő múlva integer Magyarország — független állam. Szabó Gy. János : így legyen ! Szabó Balázs : T. Nemzetgyűlés ! Ennek az uj magyar pénznek az ércfedezetét arany és ezüst — sajnos — kellő mennyiségben nem képezheti. De én ugy érzem és ugy tudom, hogy ennek az uj magyar pénznek minden ércnél hatalmasabb és erősebb fedezetét képezi a magyar földnek ős termőereje, a magyar népnek a lankadatlan munkakedve és a magyar nemzetnek a független Magyarországot fentartani akaró áldozatkész- elszántsága, '(ügy van ! jobbfelől.) Ezeknek az erőtényezőknek erőkifejtéséből majd meg fog születni, hogy ha a világ gazdasága ezen az alapon marad, még a kellő mennyiségű aran}^- és ezüstfedezet is. A pénzügyminister urnák hatalmas koncep-