Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-181
330 A Nemzetgyűlés 181. ülése 192 vádi eljárást lehetne folyamatba helyezni, ily mó- I don tehát a cikkben Írottak a rágalmazás tényálladékát kimeriteni látszanak : a mentelmi bizottság azon javaslattal járul a T. Nemzetgyűlés elé, hogy ezen ügyből kifolyólag őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel. Elnök : Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni ? (Nem!) Ha senkisem kivan hozzászólni, felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését őrgróf Palavicini György nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében elfogadni és az emiitett képviselő ur mentelmi jogát ez esetből kifolyólag felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen!) A Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadta és őrgróf Pallavicini György képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik Haller József nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügye. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. törvényszék vádtanácsa nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Haller József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A tényállás szerint az 1920. évi január hó 25-én és 26-án lezajlott nemzetgyűlési képviselőválasztások alkalmával Budapest XX. választókerületében ellenfelekként állottak egymással szemben Haller József ezidőszerinti nemzetgyűlési képviselő és BudaiDezső budapesti lakos. A választási harc folyamán a feljelentés szerint Haller József »Budai Dezső a kommün alatt« címmel egy röpiratot készíttetett és azt a választóközönség között terjesztette. E röpirat Budai Dezsőre nézve sértő kifejezéseket tartalmazott, amennyiben őt a kommunizmus vádjával illette. Sándor Pál : Olcsó korbeskedés ! Rubinek István előadó : A röpirat tartalma miatt Budai Dezső bűnvádi feljelentést tett Haller József ellen az 1914 : XLI. törvénycikk 1. §-ába ütköző és 3. §-a szerint minősülő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége és ugyanezen törvénycikk 2. §-ába ütköző és 4. §-ának második bekezdése szerint büntetendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Az 1914 : XLI. törvénycikk 33. §-a értelmében a sajtó utján elkövetett büntetendő cselekmények miatt elsősorban a szerző felelős és szerzőként kell büntetni azt is, aki a sajtóterméket megrendelte, vagy aki a sajtótermék Írására annak szerzőjét reá bírta. A mentelmi bizottság a hivatkozott törvényhely értelmében elsősorban azt tette vizsgálat tárgyává, vájjon a sajtócikk szerzősége és Haller József nemzetgyűlési képviselő közt az okozati összefüggés megállapíthat ó-e. Mivel a rendelkezésre álló mentelmi ügyiratokból tényként nem volt megállapítható, hogy a cikk szerzője Haller József nemzetgyűlési képviselő volt s a szerzőséget nevezett képviselő nem is vállalta s mivel ugyancsak nem volt tényként megállapitl. évi április hó 26-án } hedden. ható a mentelmi iratokból az a körülmény, hogy a sajtóterméket a nyomdában Haller József nemzetgyűlési képviselő rendelte meg, vagy annak megrendelésére megbízást adott, a mentelmi bizottság azzal a javaslattal járul a t. Nemzetgyűlés elé, hogy Haller József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök : Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni ? (Senki sem !) Ha senki sem kíván hozzászólni, felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát Haller József nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében, mely szerint mentelmi joga ez esetből kifolyólag ne függesztessék fel ? (Igen !) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a pénzügyminister ur törvényjavaslata a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról. Az előadó urat illeti a szó. Erődi- Harrach Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslat azon pénzügyi reformnak, mehret a pénzügyminister ur a magyar állam pénzügyeinek konszolidálása érdekében a Nemzetgyűlés elé terjesztett, mondhatnám, a tengelye, a gerincét alkotja. Ha törvényerőre emelkedik, gazdasági, állami életképességünknek határozott tanújelét adja. Mert, hogy röviden kifejezzem e törvényjavaslat lényegét, én e javaslat jelentőségét abban látom, hogy a háború és az azt követő forradalmak hatása alatt a papírpénzzé devalválódott bankjegyeink helyébe államjegyeket ad, amit oly széleskörű alapossággal, a nehéz kérdéseknek oly művészi megoldásával visz keresztül, hogy ezek az államjegyek tulajdonképen az önálló magyar jegybank által kibocsátandó bankjegyek alapját képezhetik. Már most, mindjárt az államjegyek kibocsátásával egyidejűleg, bizonyos esetekben váltóval, arannyal és értékpapírral fedezett pénzt is bocsát a forgalom rendelkezésére. A Magyarország és Ausztria közt hosszú évek óta fennállott ögységes pénzforgalmi terület, mely a monarchia Ö3Szeomlásával tényleg megszűnt, a javaslat törvényerőre emelkedésével jogilag is megszűnik és ezzel gondoskodás történik önálló pénzforgalmi eszköz megteremtéséről is. Magyarországon ezidőszerint ötféle pénz van forgalomban. A pénzforgalmi eszközöknek ehhez a sokféleségéhez járul, hogy az Osztrák-Magyar Bank likvidálása oly előrehaladt stádiumban van, hogy ez a körülmény is szükségessé teszi azt, hogy pénzforgalmunk önálló szabályozása iránt intézkedjünk. A javaslat a pénzforgalom szabályozásáról két irányban intézkedik. Egyrészt egyesíti a pénzforgalmat, amidőn kizárólag az államnak tartja fenn a pénzjegyek kibocsátását, amely államjegyek a ma forgalomban levő különböző papírpénzek helyébe lépnek. Másrészt gondoskodik arról is, hogy az Osztrák-Magyar Bank likvidálása következtében uj hitelforrás álljon a magyar közgazdaság rendelkezésére, amely a gazdasági élet uj hiteligényeinek kielégítéséről is gondoskodik.
