Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-179
308 'A Nemzetgyűlés 179. ülése 1921 kihoznia a 3—4 millió korona értékű f? eladásából. Nem akarom untatni a t. Nemzetgyűlést ennek a mérlegnek a bemutatásával (Halljuk ! Halljuk !), csak a végeredményét mondom meg. Súlyos tévedések, tételeknek kétszeri számítása, vagyontételek kihagyása miatt ebben a húsz és félmilliós mérlegben a bizottság ott a helyszínén több mint 13 millió korona tévedést mutatott ki. (Zaj.) Usetty Ferenc : Szép kis tévedés ! Kerekes Mihály: Ezt pénzűgyministernek kell megválasztani ! BoZSik Pál : Lehet-e csodálkozni, hogy amidőn a bizottságban rámutattunk erre a dicstelen pénzügyi expozéra, ő nem kivánt többé bennünket a zöld asztalnál szemben látni. Somogyi István : Nem kivánt többé bizottságot látni ! BoZSik Pál : Természetesen a faárak maradtak a régiben, ugy, ahogy ő ezt kontemplálta és ma is ugyanebben az árban értékesitik a tüzkárosultaknak, amig majd a konkurrencia olcsóbban nem fogja adni, ami szintén nincs kizárva. Drozdy Győző : Pedig köbmétere már csak 3500 korona. Sziráki Pál : Valami ügyes ember lehet az ! BoZSik Pál : A már emiitett bizottsági ülésen szóbahozta a kormánybiztos, hogy neki nem tetszik az a vízvezetéki terv, melyet az elődje készíttetett. Az elődje ugyanis Farkas Árpád földmivelésügyi ministeri tanácsosnak, Kailingernek, a budapesti vizművek igazgatójának, azután Pazar, a miskolci vizművek igazgatójának bevonásával magas színvonalú vita után megállapította, hogy Gyöngyösön a Mátrából, ahol csak csucsforrások vannak, legfeljebb 20%-át lehetne a város mai vízszükségletének ellátni. Épen ezért ezeknek az előkelő szakférfiaknak tanácsára Harrer más megoldást fogadott el, t. i. azt, hogy Gyöngyöstől délre, alacsonyobb fekvésű helyről, ahol már véget ér az az andezit-réteg, amelyen Gyöngyös fekszik, artézi kutat nyit és onnan a vizet bizonyos módon felemelve viszik be Gyöngyösre. Szakférfiak állapították meg, hogy ez a legelőnyösebb megoldás. Amikor jött Debreczeni,— persze az jellemzi az ilyen zsánerű embereket — minden rossz volt, amit az elődje csinált. Előadta ezen a bizottsági értekezleten, hogy ő majd a Mátra vizeit fogja összefogni és közben villamos erőt is fog csinálni ezekből a vizekből s ezzel fogja ellátni Gyöngyös szükségletét. Usetty Ferenc : Emelni fogja Gyöngyös bortermését ! (Derültség.) Bozsik Pál : Egy nagy tervet is készíttetett a belügyi tárca terhére — mert a vízvezetéki terveket a törvény a belügyi tárca terhére irja elő. Tehát, dacára a figyelmeztetésünknek, ő egy, Gyöngyösön már régen túlhaladott megoldásról ábrándozik, készíttetett egy tervet, melynek megvalósítása az akkori viszonyok között a városnak mintegy 100 millió koronájába került volna és még igy is csak 20%-át látta volna el Gyöngyös vizszükségévi április hó 23-án, szombaioű. létének, mert ez a tervezet kétmillió lóerő óra mennyiségű vizet tudott volna évi teljesitménykép produkálni. Természetes, hogy ez a nagy munka most Gyöngyös levéltárába került, mint egyik emléke az ő kormánybiztosságának és a belügyi tárca mostani pénzfeleslegének. Usetty Ferenc : Szegény rokkantak ! Bozsik Pál : Amikor hivatali működését megkezdette, alig adtak bárkinek is építési engedélyt. Az egyik első építési engedély Sebestyén nevű földmives polgárnak kiadott építési engedély volt. Legyen szabad megjegyeznem, hogy a városrendezéssel kapcsolatban a város szintezését is feladatául tűzte ki Gyöngyös városa és kormánybiztossága, tehát a város színvonalának nivellálását. Mindjárt ez egyik első kitűzés helytelen magasságban történt, minden szaktudás nélkül, ugy, hogy mikor erre a város mérnöki hivatala figyelmeztette, egyszerűen ugy oldotta meg ezt a nehézséget, hogy annál az egy háznál az utca felemelkedett s utána rögtön alászállt, tehát egy kis hegyet csinált az a kormánybiztos, akinek a város nivellálását lett volna feladata elvégezni. Sziráki Pál : Nincs annak valami belső baja ? (Derültség.) Orbók Attila : Nagyon haragszol a kisüst miatt a kormányra ! Bozsik Pál : Mikor a város akkori mérnöke ezt a tévedést mindenáron korrigálni akarta és az építkezést be akarták szüntetni, a kormánybiztos ur természetesen nagyon megharagudott s ennek a tervnek a vége az lett, hogy egyszerűen kilőtték az illető városi mérnököt a város tisztviselői karából, hogy miért képviselte a városi álláspontot. De hogy mennyire nemes intenciók vezették a kormánybiztos urat, arra vonatkozólag legyen szabad egy más dolgot is előadni (Halljuk! Halljuk !) annak illusztrálására a kérdésnél, hogy az emberi gyengeségek mennyire uralkodnak ebben az előkelő és magas hivatalban. Minthogy a városi mérnök megbosszantotta őt, most ugy igyekezett rajta — ezt külön hangsúlyozom — bosszút állni, hogy miután már előzőleg is a kertjéből egy jelentékeny részt elvétetett, a még megmaradt kertjéből' iskolát és fürdőt tervezett, hogy azt is elvehesse. Ez ellen a képviselőtestület tiltakozott, azonban — sajnos — a belügyministeriumban jóváhagyták ezt a kormánybiztosi szándékot. Csak az a bökkenő, hogy a szomszédságban lakik Hanák Lajos nyugalmazott curiai biró is, egyik legtiszteletreméltóbb földbirtokosa ennek a vidéknek. A mérnökön kitöltendő bosszú súlyosan érinti őt is és itt szerettem volna a belügyminister urnák egy kérvényét átadni, melyben előadja, hogy az első városrendezés alkalmával már elvittek a kertjéből 681 négyszögölnyit, most emiatt az ujabb nemes emberi szenvedelem miatt megint 272 négyszögölet akarnak tőle kisajátítani az 1918-as árban ; ez ellen ő tiltakozik és kéri a belügyminister urnák szives és gyors intézkedését. (Zaj.)
