Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

^4 Nemzetgyűlés 179. ülése 1921. Szembe fogom állitani a 20. §-ot eredeti szövegezésében a pénzügyminister ur módosításával. Ha az eredeti szövegezést méltóztatik elfogadni, elesik a pénziigyminister ur módosítása és viszont. Felteszem a kérdést : méltóztatnak elfogadni a 20. §-t eredeti szövegezésében, szemben a pénziigyminister ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) Tehát határozatként kimondom, hogy a 20. § a pénziigyminister ur módosításával fogadtatott el. Következik a 21. §. Birtha József jegyző (olvassa a 21—22. § okát, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 23. §:t). Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok a 23. § második bekezdéséhez a következő módosítást indítványozni. (Halljuk ! Halljuk !) A 23. § második bekezdésének második sorában »két millió« helyett »4 millió« teendő. A dolog t. i. ugy van, hogy az eredeti szövegben bizonyos homály van, amely mindenesetre korrekcióra szorul. Egészen világosan ki kell mondani, hogy azok a szövetkezetek, amelyeknek alaptőkéje a 2 millió és 4 millió korona között van, minő vagyonváltságot tartoznak fizetni. Ez a módosítás egyébként a szövetkezetekre kedvező, amennyiben kimondja, hogy azok a szövetkezetek, amelyeknek alaptőkéje legfeljebb 4 millió korona, csupán 5%-ot tartoznak fizetni. Birtha József jegyző: Héjj Imre ! Héjj Imre: T. Nemzetgyűlés ! A 23. § kilencedik bekezdéséhez adok be módosítást, és pedig a »nemkülönben« szó után egészen a szövetkezetek szóig a szöveg elhagyandó, és helyébe teendő »kisés nagyközségekben levő termelő, fogyasztási és értékesítő« tehát a megváltozott bekezdés a következőképen szólna : »Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alól állandóan mentes szövetkezetek, nemkülönben kis- és nagyközségekben levő termelő, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, melyeknek befizetett üzletrésztőkéje 500.000 koronát meg nem halad, vagyonváltságot nem fizetnek.« Csak egészen röviden azzal akarom ezt indokolni, hogy az igen t. pénzügyminister ur annak idején Ígérte, hogy a szövetkezeteket nem fogja bántani. A szövetkezetek a háború alatt bizonyos ármérséklő hatást gyakoroltak s hadi vagyonra nem tettek szert. A szövetkezeti üzletrészek is más szempont alá esnek, mint a részvéflytársaságok részvénytőkéje, mert az üzletrészeket fel lehet mondani, azok sokkal mobilabbak. Azután a mostani olcsósági hullám a szövetkezetek üzleti tőké« jét nagy mértékben próbára teszi. Pető Sándor : Minden kereskedőét, nemcsak a szövetkezetekét. Héjj Imre: Kérem, hogy a módosítást elfogadni méltóztassék. Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem !) Ha nem, a vitát berekesztem. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mindkét módosítást elfogadom. (Éljenzés jobbfelől.) évi április hé 23-án, szombaton. 299 Elnök : A 23. § eredeti szövegét szembe fogom helyezni a módosításokkal. Amennyiben az eredeti szöveg elfogadtatik, a módosítások elesnek. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a 23. § eredeti szövegét, szemben a benyújtott módosításokkal, igen vagy nem ? (Nem !) Tehát következik pontonként a határozathozatal. Az első bekezdés nem támadtatott meg, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez az előadó ur tett módosító indítványt. A második bekezdést szembe fogom helyezni az előadó ur módosító indítványával. Méltóztatnak a második bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur módosító indítványával, igen vagy nem ? (Nem !) Tehát határozatként kimondom, hogy a bekezdés az előadó ur módosítása val fogadtatott el. A 3—8. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a kilencedik bekezdés, amelyhez Héjj Imre képviselő ur adott be módosítást, szembe fogom helyezni az eredeti szöveget Héjj Imre képviselő ur módosításával. Amennyiben az eredeti szöveg fogadtatik el, elesik Héjj Imre képviselő ur módosítása. Felteszem a kérdést : méltóztatnak elfogadni a bekezdést eredeti szövegében, szemben Héjj Imre képviselő ur módosításával, igen, vagy nem ? (Nem !) Tehát határozatilag kimondom, hogy a bekezdés Héjj Imre képviselő ur módosításával fogadtatott el. A többi bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a 23. § elfogadtatott. Következik a 24. §. Birtha József jegyző (olvassa a 24—30. §§-o£«í és a III. fejezet cimét, amelyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 31. §-t). Pető Sándor : Szót kérek a 30. §-hoz. (Felkiáltások : Az már elfogadtatott !) Én előbb szólásra jelentkeztem ! Elnök : A 30. §-hoz most nem lehet szólni. A képviselő ur azt mondja, hogy jelentkezett. Én minden egyes szakasz felolvasása után megkérdeztem, hogy miután feliratkozva senki sincs, kiván-e valaki szólni. Többet nem tehetek. Méltóztassék feliratkozni. Kivan valaki a 31. §-hoz szólni ? Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! E paragrafushoz az Amerikában kintlevő és esetleg hazatérő magyarok érdekében egy pótlást indítványozok, amely szerint a 31. § 1. és 2. bekezdése után uj bekezdésként iktattassék (olvassa) : »Mentesek a vagyonváltság alól azok a külföldön lakó magyar állampolgárok, akik 1918 november 1-ét megelőzőleg is már külföldön laktak, a Magyarországon levő és az 1—2 pontokban megjelölt értékeik után.« (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki még szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Szembe fogom helyezni a 31. § eredeti szövegét a pénzügy38*