Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

A Nemzetgyűlés 179. ülése 1921 élelmezésére forditsa. Most nagyon méltánytalan volna, ha ezektől a szegény páriáktól, akik csak erre a célra, a mindennapi szükséglet céljaira őriz­ték ott a pénzüket,hogy azután lassankint kisze­degessék, ha ezektől ezután vagyonváltságot szed­nénk, még akkor is, ha egyéb vagyonuk nincs, ha talán ez az egyelten vagyonuk, egyetlen tartalé­kuk a mindennapi kenyerük biztosítására. Természetesen nem javaslom azt, hogy ez most a tisztviselők abszolút és határozott jogaként mondassék ki, mert hiszen közülük igen sokan jó módban lehetnek és nem volna méltányos, ha azok is mentesülnének a vagyonváltság alól. De hogy a legméltányosabb esetekben a hatóságoknak módjuk legyen arra, hogy a szinte tönkre jutott emberen segítsenek, hogy ne kelljen nekik a meg­élhetést biztosító tartalékukból jelentékeny össze­get elvesziteniök és nyomorba sülyedniök, ezért módot akarok nyújtani a pénzügyi hatóságoknak, hogy esetről-esetié megbírálhassák ezeket az ese­teket és méltányossági alapon azután engedélyez­hessék, hogy az illető tisztviselőnek 10.000 koro­nát meg nem haladó betétje a vagyonváltság alól mentesittessék. Majd a végrehajtási utasításban meg lehet jelölni, hogy melyek lennének az irány­adó méltányossági szempontok. Azt a tisztviselőt például, akinek ingatlan vagyona vagy más jöve­delme van, nem kell benne részesiteni. Szóval min­dig esetről-esetre kell elbirálni a kérdést és csak arról van szó, hogy a sziv a maga jogait érvénye­síthesse még a hivatalos részről, a hatóság részérő] is. Ezek volnának az én módosításaim. Elnök: Ki a következő szónok? Szabóky Jenő jegyző: Birtha József. Birtha József : T. Nemzetgyűlés ! E szakaszhoz volna némi észrevételem. A 2. § taxative felsorolja mindazokat az eseteket, amikor egyes intézmények, jóléti intézmények a maguk alapitványai után a vagyonváltság alul mentesülnek. Az ügyvédi, köz­jegyzői és egyéb egyletek alapitványai, betétei, [folyó­számlakövetelései, amelyek nyerészkedő célzat nél­kül tétettek be valamely bankba, vagyonváltság­mentességet élveznek. Egyetlen intézményről, ne­mes, erkölcsi intézményről feledkezett meg a javaslat, ez pedig az egyház. Én azt hiszem, hogy nagyon méltányos lenne, ha egy pótló javaslatot vennénk fel a 2. §-hoz, amely kimondja, hogy az egyházaknak nyerészkedő célzat nélkül elhelyezett jótékony alapitványai szintén mentesülnek a va­gyonváltság alól. Módositó/javaslatom a következő­kép szól : »Nem esnek vagyonváltság alá az egy­házaknak harangot, orgonát, temetőt, egyházat, iskolákat fentartó, lelkészek és tanitók fizetését pótló, nyerészkedő célzat nélkül kezelt alapjai és alapit ványai.« (Felkiáltások : Benne van !) Elnök : Ki következik ? Szabóky Jenő jegyző : Nagy János (egri). Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! A 2. §. c) pontjához félreértések elkerülése végett egy módosítást javasolok elfogadásra. Ahol a külföldi állampolgárok betéteiről van szó, ott a »külföldi állampolgárokénak szavak után beiktatandó lenne : évi április hó 23-án, szombaton. 285 »megszállott területi illetőségüeknek«. Úgyszintén a következő sorban, ahol arról van szó, hogy azok a külföldi állampolgárok esnek vagyonváltság alá, akik itt tartózkodnak, vagy pedig egy esztendeig laknak itt és itt üzlettel foglalkoznak, jövedelem­szerzés céljából vannak itt, ebben a mondatban szintén »a külföldi állampolgároknak« szavak után beiktatandó lenne : »megszállott területi illető­ségüeknek«. (Helyeslés.) Kérném módosításomat elfogadni. Elnök : Ki következik ? Szabóky Jenő jegyző: Temesváry Imre. Temesváry Imre: Elállók a szótól. Szabóky Jenő jegyző: Héjj Imre. Héjj Imre: T. Nemzetgyűlési Én a 2. § b) pontjához szeretnék egy módosítást beadni. Es pedig folytatólag jönne a következő szöveg : »Még na betűkre, jeligékre, vagy más efféle megjelölé­sekre helyeztettek is el.« Ezt röviden a következőkkel okolom meg. A beszerzési csoportoknak igen nagy része tudó­mé som'szerint naiv és ártatlan módon jeligére he­lyezte el pénzét. Pl. a posta és távírda alkalmazot­tainak egy része a Pesti Hazainál Viribus Unitis jeligére helyezett el nagyobb összeget, amelyet szin­tén ilyen szükségleti cikkek beszerzésére akart for­dítani. Ez is zár alá vétetett és most a 4. § intéz­kedése folytán nem részesül a mentességi kedvez­ményben. Ezért kérném ezt a módosítást is pót­lólag beiktatni. (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok ? Szabóky Jenő jegyző: Tomory Jenő.^ Tomory JenŐ: T. Nemzetgyűlés! Miután az 1907 : XIX. te. alapján kezelt pénzek ugyancsak közpénzek, a következő módosítást ajánlom a 2. § h) pontjába beszúrni. A »városok<< után : »valamint az 1907 : XIX. te. alapján működő betegség és baleset ellen biztosító intézeti pénz­tárak.« (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok ? Szabóky Jenő jegyző: Szádeczky Lajos. Szádeczky LajOS : T. Nemzetgyűlés ! Ennél a szakasznál nem szabad megfeledkeznünk azok­ról a sorsüldözött testvéreinkről, akiket a meg­szállt területekről kiüldöztek. Azt akarom indít­ványozni, hogy arra nézve is történjék intézkedés, hogy a megszállott területekről kiutasított mene­kültek betétei mentesek legyenek. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Benne van a 3. §-ban ! Szádeczky Lajos : Akkor elállók indítvá­nyomtól. Elnök: Szólásra senki sincs feliratkozva. Kíván még valaki szólni ? A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nem­zetnyülés ! A beadott módosítások közül elfoga­, dom Birtha József képviselő ur indítványát, amely az egyház érdekeit tartja szem előtt. Elfoga­dom továbbá egri Nagy János képviselő ur indít­ványát, amely közjogilag pontosabb szöveget je­lent. Elfogadom továbbá Héjj Imre képviselő ur

Next

/
Oldalképek
Tartalom