Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

284 A Nemzetgyűlés 179. ülése 1922 nyiben az nem fogadtatnék el, Rupert képviselő ur módositása fogadtatott el. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyen feltételéhez ? (Igen!) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1. §-t változatlanul a pénzügyi és igazsgáügyi bizottság szövegezésében elfogadni, Rupert Rezső képviselő ur módositásával szemben, igen, vagy nem ? (Igen ! Igen !) Tehát határozatképen kimondom, hogy a t. Nemzetgyűlés az 1. §-t Rupert Rezső képviselő ur módositásával szemben eredeti szövegezésében változatlanul elfogadta. Következik a 2. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés I Egy pótlást vagyok bátor indítványozni, még pedig azért, mert én eredetileg ugy gondoltam, hogy a végrehajtási utasitásban fogom azt kimondani, hogy a magánbankárok olyan elbírálásban részesülnek, mint a részvénytársaságok. Miután azonban jobb, ha ez a törvénybe jön bele, bátor vagyok a 2. § ej pontjához a következő pótlást inditványozni (olvassa) : »A cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkozó cégeknek ilyen betétei és folyószámlakövetelései a nájuk elhelyezett betétek és folyószámlakövetelések erejéig mentesek a vagyon váltság alól.« Kegyeskedjenek ezzel a pótlással a szakaszt elfogadni. Elnök : Ki következik ? Szabóky Jenő jegyző: Rupert Rezső. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! A 2. § a) pontjához kivánok szólni, amely szerint bizonyos betétek és folyószámlakövetelések a vagyonváltság alól mentesek. Ugy gondolom, hogy ebből a pontból csak tévedés folytán maradt ki a letétekre való utalás. Én tehát javaslom, hogy a betétek és folyószámlakövetelések közé a letétek is felvétessenek és ehhez képest az első sorban a betétek szó után következő »és« kihagyassék, ellenben a folyószámlakövetelések után ez a két szó »és letétek« iktattassék. Ez az egyik módositásom. A másik módositásom ugyanennek a szakasznak ugyanerre a pontjára vonatkozik, nevezetesen az a) pontra. Azt javaslom, hogy az a) pont második sorában és harmadik sorának elején ez a három szó »záloglevélkölcsönöket illetőleg községi« hagyassék ki. Megtörténhetik, hogy egyes felek, vagy a községek kölcsönöket vettek igénybe és akármilyen kölcsönt vettek is igénybe, de azt még teljesen fel nem vették, az csak javukra Íratott. Ezek legyenek mentesek a vagyonváltság alól. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Nem marad semmi az egész javaslatból, Rupert Rezső: Csak egy példát említek fel, hogy ez milyen igazságtalanság lenne, ha nem történnék meg ez a módosítás, hacsak a záloglevélkölcsönöket vagy a községi kölcsönöket vesszük ki. Megtörtént az, hiszen mindennapi eset, hogy valaki házépítési kölcsönt vesz fel, ezt neki a könyvekben teljesen kiutalják, átadják azért, hogy bekebelezhető legyen, ex asse kölcsönként, hitelként jelentkeznék a pénzintézet részéről. Viszont azon, évi április hó 23-án, szombaton, ban az építőnek nem érdeke az, hogy az egész kölcsönt azonnal kézhez kapja, hanem ő ezt a kölcsönt az épités előrehaladásához képest lassanként, szukcesszive fizeti ki a vállalkozó kezéhez. Addig azonban folyószámlakövetelésként kezelik ezt a kölcsönt. Ugron Gábor : Mindegyik ilyen ! Rupert Rezső: Ez tehát tulaj donképen nem vagyon, hanem kölcsön és semmi visszaélést nem is lehet feltételezni, minthogy az azonosságot, az összefüggést ki kell mutatni a felvett kölcsönre, mert az tulaj donképen csak át vitetett egy más alakra, a folyószámlára, de tulaj donképen adósságot jelent, tehát amint a záloglevélkölcsönnél és községi kölcsönnél nem volna méltányos az adóztatás, mert valósággal adóságként jelentkezik az a betét, folyószámlakövetelés vagy letét, nem látom be, hogyha nem zaloglevelkölcsönról vagy pedig községi kölcsönről van szó, hanem egyszerű emberek, kisemberek, esetleg kis intézetnél felvett kölesönéről, akkor miért részesüljön az hátrányba azokkal szemben, amelyeket a szakasz kivesz. A szakaszhoz van még egy módositásom, illetve kettő. A b) ponthoz szól az egyik, amely szerint, míg eddig a javaslat szerint csak a közszolgálati alkalmazottak szükségleti cikkeinek beszerzése céljából összeadott pénz mentes a vagyonváltság alól, szeretném, ha ugyanez kimondatnék a magánalkalmazottakra nézve is. Hiszen előre nem beszélhettek össze, nem rejthetnek el semmiféle vagyont ilyen módon, mert hirtelen, váratlanul csapott le rájuk a zárolás és megállapítható a kritikus idő szerint, hogy csakugyan ilyen közszükségleti cikkekre szedték össze a pénzt. Ha már a magáncsoportok folyószámlái: övetelései mentesek, akkor méltányos, hogy a magánalkalmazottaknak ilyen alkalmi egyesülés céljára összeszedett összegei is kivétessenek a vagyonváltság alól és szintén kedvezményben részesüljenek. Ennélfogva javaslom, hogy ahol először előfordul a »közszolgálati« szó, utána iktattassék be ez a két szó : »vagy magán«. Végül még egy módositásom van, nevezetesen szeretnék felvétetni egy uj pontot, az n) pontot, amely a következőképen hangzanék : »Közszolgálati vagy magánalkalmazottaknak — ideértve a nyugdíjasokat is — 10.000 korona tőkét és hozzáirt kamatait meg nem haladó értékű betétjei, folyószámlakövetelései és letétjei, amennyiben az Országos Pénzügyi Tanács vagyonváltságmentességüket esetről-esetre méltányossági alapon megállapítja.« (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés ! Gyakorlati esetekről van szó. Akárhány ilyen rideg jövedelemből élő köztisztviselőt vagy magántisztviselőt ismerek, aki a zárolást közvetlenül megelőzően pár hónappal, vagy pár héttel betett 8—10.000 koronát, hogy az ne heverjen nála, —a legtöbbje nem is látta biztonságban magánál ezt az összeget — de meg, hogy valami kamatot is hozzon, arra a célra tette be, J hogy majd lassankint kiszedegesse és családjának