Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-178
A Nemzetgyűlés 178. ülése 1921. hozzá annak idején a hadikölcsönök jegyzéséhez és ezáltal, amennyiben nem volna meg a lehetősége annak, hogy hadikölcsönökben legalább részben leróhassak a vagyonváltságot, igen súlyos anyagi helyzetbe kerülnének. Épen azért kimondottuk azt, hogy az olyan pénzintézetek, amelyek üzletszerű tartalékaik és befizetett alaptőkéjükhöz legalább hasonló összeg erejéig saját jegyzésű hadikölcsönkötvényekkel birnak, 40 °/o-ot fizethetnek hadikölesönbe, ha pedig e tőkéjük kétszerese erejéig birnak hadikölcsönkötvényekkel, 50 %-ot fizethetnek. Mellőztük a 22. §-nak azt a rendelkezését, amely szerint magánvállalatokat kötelezhet az állam arra, hogy részvénytársasággá alakuljanak át. B. Szterényi József: Helyes. Iklódy-Szabó János előadó: Ez azért volt, mert voltaképen családi részvénytársaságokká kényszeritettük volna őket, holott sokkal helyesebb az, hogy ezek a vállalatok az ingó és ingatlan vagyon vagyonválts ágáról szóló törvényjavaslat alapján vonassanak adó alá. Az u. n. családi részvénytársaságoknál pedig disztingválunk a ház-részvénytársaság és egyéb vállalatok között, amelyek családi részvénytársaság jellegével birnak, és azt a merevséget, amely a törvényben eredetileg megvolt, és megadta a lehetőséget annak, hogy az állam esetleg meg is váltsa az egész részvénytársaságot, csupán a családi részvénytársaságoknál tartotta fenn. Méltóztassék megengedni, hogy rátérjek még a javaslat harmadik fejezetére, a külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltságára. Megjegyzem, hogy ez a rész tulaj donképen a leggyengébb része a törvényjavaslatnak, mert hiszen kétségtelen dolog, hogy külföldi értékpapírt és pénzértéket mindenki igen könnyen elrejthet ugy, hogy itt vajmi nehéz dolog az, hogy az állam ehhez tényleg hozzájusson. Az egyenlő teherviselés elvéből kifolyóan azonban mégis szükséges volt az, hogy a javaslat erre vonatkozólag is rendelkezéseket kontempláljon és pedig olyanformán, hogy 20%-ot kivan itt vagyonváltság cimén behozni. Az eredeti szövegen azt a módositást tettük, hogy mig akkor a december 19-iki nap volt irányadó, ezenkivül hosszabb idő volt megállapítva, hogy amennyiben valaki ezen időn belül több idegen értékkel rendelkezett, az e későbbi időpontban nála levő érték alapján fizeti a vagyonváltságot, ez módosíttatott olyképen, hogy az 1921 január 19-iki állapot állapíttatott meg a külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltságának alapjául. Mindenki akkor tartozik vagyonváltságot fizetni, ha ezen a napon idegen értéke volt. Ennek az indoka az, hogy ez a nap összeesik a külföldi értékek zárolásának napjával. Az eredményesség szempontjából kimondottuk végre a törvényjavaslatban még azt is, hogy ha valakinél az a gyanú merül fel, hogy idegen értéke van és nem vallja be, esküvel kötelezhető, hogy vallomást tegyen és amennyiben vonakodik valló- , évi április hó 22-én, pénteken. 259 mást tenni, addig bírságolható, amíg le nem teszi a vallomást, igy tehát sok millió bírság volna az illetőre kiróható. Körülbelül ezek azok, amiket a javaslatról elmondani kívántam. Azt hiszem, hogy ez a javaslat abban a formában, amelyben ma a Ház előtt fekszik, feltétlenül hozzá fog járulni a pénzügyi konszolidációhoz, és az a nagy programm, amelyet a pénzügyminister ur már itt a Házban előadott, s amelynek egyik pillére ez a javaslat, tényleg az államháztartás egyensúlyának lényeges záloga lett, hogy teljes bizalommal és megnyugvással nézhessünk továbbra is az elé a politika elé, amelyet a pénzügyminister ur megindított s amely már eddig is olyan eredményesen folyik, hogy egészséges megnyilvánulását látjuk már valutánk emelkedésében, s habár vannak bizonyos múló jelenségek, melyek pillanatnyilag aggodalommal töltenek el egyes gazdasági köröket, meg vagyok győződve, hogy ezek átmenetiek, s enyhiti azokat e javaslat elfogadása is, s ezáltal az a nyugtalanság, az a bizonytalanság, amely ma még bizonyos gazdasági körökben van, megszűnik s az ország határozottan halad a felé a cél felé, amely felé mindnyájan törekszünk, hogy azokból a romokból, amelyekbe, sajnos, belekerültünk, ismét felemelkedve, egészséges, boldogabb konszolidált Magyarországnak vethetjük meg alapját. Ezek voltak azok, amiket elmondani bátorkodtam s kérem ezek alapján, hogy a javaslatot abban a szövegben, amelyben azt a pénzügyi és igazságügyi együttes bizottság elfogadta, méltóztassék a tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Szólásra következik ? Birtha József jegyző : Temesváry Imre. Temesváry Imre : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk!) A letétek, betétek, folyószámlakövetelések és részvényekre vonatkozó vagyonváltságról szóló törvényjavaslatra nézve legyen szabad röviden elmondanom megjegyzéseimet. Teljes egészében osztom az igen t. pénzügy» minister urnák azt a nézetét, hogy szerencsétlen" lerongyolódott hazánk talpraállitásának első és legfontosabb alapfeltétele pénzügyi politikánknak oly mederbe való terelése, mely a hosszadalmas és nehézkes adminisztráció mellőzésével, egyszerű és gyors eljárással oly eredményeket hozzon létre, amelyek szánalmas pénzügyi helyzetünkön nem évekre kihúzódó adózási rendszerrel, hanem hatását azonnal éreztető, egyszersmindenkori vagyonváltsággal óhajt könnyíteni. Mindannyiunk előtt tudott dolog, hogy ez a törvényjavaslat rendkívül súlyos terheket ró a nemzet polgárainak minden rétegére, épen azért bizonyos tekintetben aggodalom fog el bennünket, ha arra gondolunk, hogy ez a törvényjavaslat a kis exisztenciák kis tőkéjét is magymértékben megnyirbálva, tulaj donképen mégis a nagytőkék vagyonváltságát fogja elintézni. Mondom, t. Nemzetgyűlés, bizonyos tekintetben aggodalom fog el amiatt, hogy vájjon ez a törvényjavaslat fog-e a nagytőkékből oly 33*
