Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-176

208 A Nemzetgyűlés 176. ülése 1921. évi április hó 20-án, szerdán. nek, és amelyek már tárgyalásra készek. Én kérném, szíveskedjék az elnök ur arról intézkedni, hogy legalább időnkint, tiz- vagy husznaponkint, vagy 10—15 ülés után kapjunk ilyen összeállítást, mert most pl. abszolúte nem vagyok informálva a magam részéről arról, milyen törvényjavaslatok vannak készen, milyen ügyek kerülhetnek tárgyalásra. Az eredeti megállapodás is az volt, hogy időnként ez a napirend meg fog jelenni. Kérném tehát az elnök urat, illetőleg a t. Nemzetgyűlést, intézkedjék abban az irányban, hogy a napirend bizonyos időszakonként, periodikusan megjelenjék. Elnök : T. képviselő ur ! A gazdasági bizottság megtakarítás célból azt az indítványt tette a Nemzetgyűlésnek, hogy a napirend csak arra a napra kitűzött tárgyakat tartalmazza és ez ki lesz függesztve a Házban. A képviselő urnák az a kérése, hogy időnként nyomassuk ki az egész napirendet, ugy, mint azelőtt, nem ütköznék nehézségekbe, de erre uj határozatot kell provokálni. Az érdeklődők számára különben a nagyirodában, ugy; mint nálam is, mindig ki van téve egy ilyen napirend, ahol a tárgyalásra kész ügyek és az egész napirend, ugy ahogy azelőtt volt, betekinthető. Talán méltóztatik ebbe belenyugodni. Ha azonban a képviselő ur ragaszkodik kéréséhez, a gazdasági bizottságban mindenesetre meg fogjuk tárgyalni a kérdést és akkor ujabb házhatározatot fogunk provokálni. Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Köszönettel tudomásul veszem az elnök ur kijelentését, illetőleg megnyugtató válaszát. Mindazonáltal szükségesnek tartom, hogy időnként megkapjuk ezt a kinyomatott napirendet, mert méltóztassék elképzelni azt a nehézséget, hogy itt be kell menni az irodába és ott tanulmányozni a dolgot, míg ha egy hónapban egyszer megjelennék a napirend, mégis csak könnyítés volna, ha az ember saját irodájában, saját munkahelyén dolgozhatnék és nem kellene nehézségek között az elnöki irodában dolgoznia. Én azonban ma nem adok be indítványt, hanem kérem, méltóztassék ezt a gazdasági bizottság utján elintézni. Elnök : Legközelebb tartunk gazdasági bizottsági ülést. Én ezt mindenesetre be fogom jelenteni és nem kételkedem, hogy a gazdasági bizottság ezen méltányos indítványt méltányolni fogja. (Helyeslés.) Rubinek István előadó: Van szerencsém beterjeszteni a mentelmi bizottság jelentését Hegedüs György és Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök : Az őrgróf Pallavicini képviselő ur mentelmi ügyére vonatkozó, valamint ez a két jelentés is ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik napirend szerint a kormány programmja feletti vita folytatása. Soron van mint szónok % Szabóky Jenő jegyző: Griger Miklós! Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk !) A minister elnök ur expozéjában felkért minket, hogy ne bolygassuk a királykérdést. En beszédemben mégis ezzel a kérdéssel kívánok foglalkozni a következő okoknál fogva. Azért, hogy Rassay t. képviselőtársamnak egyik kijelentését, melyet e kérdéssel kapcsolatban tett, rektifikáljam; azért, mert Herrmann Miksa t. képviselőtársam, a kisgazdapárt hivatalos szónoka, beszédében szintén • foglalkozott ezzel a kérdéssel és az általa felvetett történelmi reminiszcenciákhoz néhány megjegyzést óhajtok fűzni ; végül azért, mert a ministerelnök urnák e kérdésre vonatkozó álláspontját kívánom bírálat tárgyává tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Ha az igen t. ministerelnök ur kérelmét nem is honorálom, de biztosítom, hogy felszólalásomban a legnemesebb szándék vezet, nem zavarkeltés, nem a szenvedélyek felkorbácsolása, nem mélyítése azon szakadéknak, amely a legitimistákat a királyválasztóktól elkülöníti, hanem ellenkezőleg annak áthidalása. Ezek előrebocsátása után kérem a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét és különösen szives türelmét, mert beszédem végén alkalma lesz a t. Nemzetgyűlésnek meggyőződni arról, hogy tisztán az osztó igazság alapján állok. Rassay igen t. képviselőtársam legutóbbi beszédében felszólította a kisgazdapártot, hogy ne engedjék, hogy az a nagy nemzeti gondolat, mely egyetlen rekompenzációként maradt meg rettenetes szenvedéseinkért és szétdaraboltságunkért, egy pár mágnásnak, egy pár főpapnak, a magyar klérus megfeledkezett tagjainak segítségével a magyar nemzettől elsikkasztassék. Rassay igen t. képviselőtársamnak kijelentése nem hízelgő, hanem mindenesetre sértő az aposztrofált néhány mágnásra, főpapra és az alsó papságra. Ami engem illet, ama néhány mágnásnak és ama néhány főpapnak védelmére nem kelek, kötelességem azonban, hogy az alsó papságot pártfogásomba vegyem. Ras sa t. képviselőtársam nyilatkozott ugyan az egyik napilapban, hogy nem kívánta az alsó papságot, melynek demokratikus érzelmét ismeri, sérteni és ezt a nyilatkozatát kötelességszerűen honorálom is, mégis ugy gondolom, hogy e hírlapi nyilatkozat ratifikációmat nem teszi feleslegessé. Köteles nyíltsággal elismerem, hogy a katholikus papságnak tekintélyes részét bizonyos érzelmi kapcsok fűzik a katholikus dinasztiához, aminthogy bizonyosnak tartom, hogy Németországban és Angolországban a protestáns papság hasonló helyzetben van az ottani uralkodócsaláddal szemben. (Mozgás.) Ez természetes. Csak az lenne baj és csak az esetben érdemelne nemcsak megrovást, hanem megvetést a katholikus papság, ha ezen hittestvérek között természetes érzelem a hazaszeretet rovására elhatalmasodnék benne és politikai állásfoglalásában nem tekintené egyedüli vezércsillagkénfc azt a nagy elvet, hogy : »a haza