Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-176

208 A Nemzetgyűlés 176. ülése 1921. évi április hó 20-án, szerdán. nek, és amelyek már tárgyalásra készek. Én kér­ném, szíveskedjék az elnök ur arról intézkedni, hogy legalább időnkint, tiz- vagy husznapon­kint, vagy 10—15 ülés után kapjunk ilyen össze­állítást, mert most pl. abszolúte nem vagyok in­formálva a magam részéről arról, milyen törvény­javaslatok vannak készen, milyen ügyek kerül­hetnek tárgyalásra. Az eredeti megállapodás is az volt, hogy időnként ez a napirend meg fog je­lenni. Kérném tehát az elnök urat, illetőleg a t. Nemzetgyűlést, intézkedjék abban az irányban, hogy a napirend bizonyos időszakonként, perio­dikusan megjelenjék. Elnök : T. képviselő ur ! A gazdasági bizott­ság megtakarítás célból azt az indítványt tette a Nemzetgyűlésnek, hogy a napirend csak arra a napra kitűzött tárgyakat tartalmazza és ez ki lesz függesztve a Házban. A képviselő urnák az a kérése, hogy időnként nyomassuk ki az egész napi­rendet, ugy, mint azelőtt, nem ütköznék nehéz­ségekbe, de erre uj határozatot kell provokálni. Az érdeklődők számára különben a nagyiro­dában, ugy; mint nálam is, mindig ki van téve egy ilyen napirend, ahol a tárgyalásra kész ügyek és az egész napirend, ugy ahogy azelőtt volt, be­tekinthető. Talán méltóztatik ebbe belenyugodni. Ha azonban a képviselő ur ragaszkodik kéréséhez, a gazdasági bizottságban mindenesetre meg fog­juk tárgyalni a kérdést és akkor ujabb házhatá­rozatot fogunk provokálni. Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Köszönet­tel tudomásul veszem az elnök ur kijelentését, ille­tőleg megnyugtató válaszát. Mindazonáltal szük­ségesnek tartom, hogy időnként megkapjuk ezt a kinyomatott napirendet, mert méltóztassék el­képzelni azt a nehézséget, hogy itt be kell menni az irodába és ott tanulmányozni a dolgot, míg ha egy hónapban egyszer megjelennék a napirend, mégis csak könnyítés volna, ha az ember saját irodájában, saját munkahelyén dolgozhatnék és nem kellene nehézségek között az elnöki irodában dolgoznia. Én azonban ma nem adok be indítványt, hanem kérem, méltóztassék ezt a gazdasági bizott­ság utján elintézni. Elnök : Legközelebb tartunk gazdasági bi­zottsági ülést. Én ezt mindenesetre be fogom je­lenteni és nem kételkedem, hogy a gazdasági bizott­ság ezen méltányos indítványt méltányolni fogja. (Helyeslés.) Rubinek István előadó: Van szerencsém be­terjeszteni a mentelmi bizottság jelentését Hegedüs György és Rupert Rezső nemzetgyűlési kép­viselők mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentéseket kinyomatni, szét­osztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök : Az őrgróf Pallavicini képviselő ur mentelmi ügyére vonatkozó, valamint ez a két jelentés is ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik napirend szerint a kormány pro­grammja feletti vita folytatása. Soron van mint szónok % Szabóky Jenő jegyző: Griger Miklós! Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk !) A minister elnök ur expozéjában felkért minket, hogy ne bolygassuk a királykérdést. En beszédemben mégis ezzel a kérdéssel kívánok fog­lalkozni a következő okoknál fogva. Azért, hogy Rassay t. képviselőtársamnak egyik kijelentését, melyet e kérdéssel kapcsolatban tett, rektifikál­jam; azért, mert Herrmann Miksa t. képviselő­társam, a kisgazdapárt hivatalos szónoka, beszédé­ben szintén • foglalkozott ezzel a kérdéssel és az általa felvetett történelmi reminiszcenciákhoz néhány megjegyzést óhajtok fűzni ; végül azért, mert a ministerelnök urnák e kérdésre vonatkozó álláspontját kívánom bírálat tárgyává tenni. (Hall­juk ! Halljuk !) Ha az igen t. ministerelnök ur kérelmét nem is honorálom, de biztosítom, hogy felszólalásomban a legnemesebb szándék vezet, nem zavarkeltés, nem a szenvedélyek felkorbácsolása, nem mélyítése azon szakadéknak, amely a legitimistákat a király­választóktól elkülöníti, hanem ellenkezőleg annak áthidalása. Ezek előrebocsátása után kérem a t. Nemzet­gyűlés szives figyelmét és különösen szives türel­mét, mert beszédem végén alkalma lesz a t. Nem­zetgyűlésnek meggyőződni arról, hogy tisztán az osztó igazság alapján állok. Rassay igen t. képviselőtársam legutóbbi be­szédében felszólította a kisgazdapártot, hogy ne engedjék, hogy az a nagy nemzeti gondolat, mely egyetlen rekompenzációként maradt meg rette­netes szenvedéseinkért és szétdaraboltságunkért, egy pár mágnásnak, egy pár főpapnak, a magyar klérus megfeledkezett tagjainak segítségével a ma­gyar nemzettől elsikkasztassék. Rassay igen t. képviselőtársamnak kijelentése nem hízelgő, ha­nem mindenesetre sértő az aposztrofált néhány mágnásra, főpapra és az alsó papságra. Ami engem illet, ama néhány mágnásnak és ama néhány fő­papnak védelmére nem kelek, kötelességem azon­ban, hogy az alsó papságot pártfogásomba vegyem. Ras sa t. képviselőtársam nyilatkozott ugyan az egyik napilapban, hogy nem kívánta az alsó pap­ságot, melynek demokratikus érzelmét ismeri, sér­teni és ezt a nyilatkozatát kötelességszerűen hono­rálom is, mégis ugy gondolom, hogy e hírlapi nyi­latkozat ratifikációmat nem teszi feleslegessé. Köteles nyíltsággal elismerem, hogy a katho­likus papságnak tekintélyes részét bizonyos érzelmi kapcsok fűzik a katholikus dinasztiához, amint­hogy bizonyosnak tartom, hogy Németországban és Angolországban a protestáns papság hasonló helyzetben van az ottani uralkodócsaláddal szem­ben. (Mozgás.) Ez természetes. Csak az lenne baj és csak az esetben érdemelne nemcsak megrovást, hanem megvetést a katholikus papság, ha ezen hittestvérek között természetes érzelem a haza­szeretet rovására elhatalmasodnék benne és poli­tikai állásfoglalásában nem tekintené egyedüli vezércsillagkénfc azt a nagy elvet, hogy : »a haza

Next

/
Oldalképek
Tartalom