Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-173

178 A Nemzetgyűlés 178. ülése 1921. évi április hó 6-án, szerdán. Tasnádi Kovács József: A választások előtt, azt hiszem, nem mondtak el sehol az országban nyugodtabb programmbeszédet, mint én mondtam, de reám is azt mondták az ellenpártban, hogy izgatok, mert megmondtam mindig, hogy a magyar népnek mihez van joga és megmondtam, hogy mi igenis azt akarjuk, hogy itt a magyar faj domináljon és az éljen és erősen hangsúlyoztam, hogy minthogy ennek a magyar fajnak létalapja a földmives nép, igenis a magyarság jövője a parasztságra van bazirozva. DrOZdy Győző : Miskolcon ezért tiz hónapot kaptál volna ! Tasnádi Kovács József : Én ezt elmondom ma, is. Ugy látszik, Miskolcon más felfogáson vannak mint Hajdúböszörményben. Sziráky Pál : Ott nincsenek Buchingerek ! Tasnádi Kovács József : Méltóztassék elhinni, épen a kisgazdapártból jöttek ellenem korteskedni, ugy látszik azonban, ott is meglátta a magyar parasztközönség, hogy tulaj donképen hol kell neki kereskedni és ma már abban a szerencsében részesülök a kerületemben és — amint itt értesültem egyik,másik úrtól — őnáluk is, ugy igenis elismerik azt, hogy én szivből, lélekből szeretem a magyar parasztot. Rupert Rezső: Szóval kisgazdapárti vagy. Gyere át ! Tasnádi Kovács József : A zsidókérdésben van egy kis különbség ! Hegedüs György : Légy annyira antiszemita, mint mi ! Kerekes Mihály : Es a királykérdésben. Tasnádi Kovács József : Kérem, Kerekes képviselő ur, én a királykérdésben 1920 április 24-én cikket irtani a szabadkirályválasztási jog megnyilta mellett, hát ne méltóztassék engem oktatni. Én ezzel a királykérdéssel nem ilyen ex abrupto szoktam foglalkozni, hanem már sok cikket irtam és tudományos alapra helyezkedni kivánó iratom is van magáról a királykérdés iényegéről és jogi részét illetőleg. Én ezzel a kérdéssel itt komolyan foglalkozom. (Felkiáltások jobbfelől : Jöjjön hozzánk !) Mindezek alapján a következő interpellációt intézem a földmivelésügyi ministe-r úrhoz (olvassa) : »1. Hajlandó-e a minister ur haladéktalanul intézkedni esetleg teljhatalmú, helyenkinti külön ministeri megbízottak, vagy kormánybiztosok utján, — akik nem a mai közigazgatási közegek vagy főispánok volnának — hogy az 1920 : XXXV. te. alapelvei szerint a vagyontalan és földnélküli keresztyén magyar nép még a mostani tavasszal örökbérletekhez, illetve kisbérletekhez a valóságban hozzájusson minden további huza-vona és halasztgatás nélkül ? 2. Hajlandó-e a minister ur a Nemzetgyűléstől vagy ministertanácstól olyan teljes felhatalmazást kieszközölni, hogy a közigazgatási összes szervek és minden ellentálló ellen haladéktalanul az állástól is felfüggesztvén őket — a magyar szegény nép érdekében hatályosan maga eljárhasson a kisbérletek törvényének (1920 : XXIX.) végrehajtása tekintetében. 3. Hajlandó-e a minister ur a föld népének a kisbériét! földeket az ár, illetve bér előleges megállapítása nélkül is birtokába adatni már e tavaszi munkára, s a bért, illetve árt később és pedig lehetőleg terményhányadban megállapittatni ?« T. i. rendesen azzal ütik el a dolgot a rendelet és a törvény ellenére, hogy az árat mindig előre akarják megállapittatni. A ministerium intézkedjék. Ehhez kell a plein pou vier. 4. Hajlandó-e a minister ur megakadályozni, hogy az 1920 : XXVI. te. 25. §-ának felhasználásával— nem akartam irni, hogy kihasználásával — a kisbérletek s földreform meg ne hiusittássanak azáltal, hogy most sürgősen vagyonosoknak és strohmannoknak adják el a tulajdonosok a nagybirtokrészeket 50 holdas parcellákban a földreform által jogosultaknak elismertek elől 15.000— 40.000 K-s holdanként! árban ? 5. Van-e tudomása arról a minister urnák, hogy Alsójózsa és Felsőjózsa hajdumegyei községek szegény földnépe ki akar nulláztatni, hogy ezek hivatalosan mellőztetnek és izgatásra alkalmas hivatalos — szerintük valótlan — adatok felhozásával az ottani 2000 holdas és 500 holdas birtokosok javára jogosult igényeiktől elüttetni akarnak ?« Drozdy Győző: így van ez mindenütt ! Tasnádi Kovács József (olvassa) : »6. Közölvén azt, hogy a hajdumegyei főispán ur a »Hajdúsági Virradat« című lapban 1921 április 3-án azt jelenti ki, hogy valótlan az, hogy a józsaiak földet nem kaptak volna, mert szerinte 460 holdat tulajdonul, 500 holdat bérbe, 954 holdat feles művelésre és 700 holdat harmados művelésre igenis kaptak, ezzel szemben a józsaiak azt jelentik ki, hogy a tulajdonul feltüntetett 460 holdat csak egyes vagyonosabb (cirka 100 ember) gazdák vették nem közel, de Debrecen alatt a Macson 15,000 K-s árban s ez sem hadiszenvedetteknek, sem vagyontalan földmivesnek nem jutott, hogy bérbe, vagy feles művelésre alig pár ember kapott földet, s harmados föld nekik nem kell és ezenfelül hatósági bizonyítvánnyal igazolják, hogy a Józsák tőszomszédságában fekvő 1999 katasztrális holdnyi Harstein-féle birtokból eddig mindössze a 3152 lelket számláló két Józsaközség cirka 500 igényjogosult földmiveséinek, akik között 102 rokkant és hadiözvegy van, a következő területek adattak feles földül, úgymint : Alsójózsának (hadirokkantak is), de részben debreceni gazdáknak is, 180 magyar hold, Felsőjózsának 40 magyar hold 75 kg búza ellenében ; kaptak díjtalanul még az alsójózsai hadiözvegyek 5 magyar holdat, felsőjózsaiak tiz magyar holdat szántatlanul. AJsójózsának felajánlott darabonként 50 K-ért 12 drb marha részére legelőt Harstein, amely adatok előterjesztése mellett kérdem : Hajlandó-e a minister ur szigorú vizsgálatot elrendelni a tekintetben, hogy a főispán ur hírlapi