Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-173
A Nemzetgyűlés 173, ülése 1921. évi április hó 6-án, szerdán, 171 szerzésének közeli lehetősége áll. (Mozgás balfelöl) Balla Aladár: Ki adja vissza? Rassay Károly: . . . hogy az események Olaszország jóakaratú semlegességével mennek végbe . . . Balla Aladár: Sőt a királyleány is itt van már, (Zaj.) Rassay Károly: . . . addig másrészt hasábos tudósítások jelentek meg, amelyek a beállításukban a szentimentalizmusra számítva egyenesen módot nyújtottak arra, hogy itt bizonyos köröknek elősegítsék a Habsburg-dinasztia restaurálása iránti törekvéseket. T. Nemzetgyűlés ! Miért csak ma tartja jónak a t. ministerelnök ur elhozni ide a nagykövetek tanácsának határozatát? Miért nem világosit fel bennünket a t. ministerelnök ur még ma sem azokról az intézkedésekről és demarche-okról, amelyek a magyar kormányhoz a kisentente részről érkeztek? (Zaj balfelöl.) B. Szterényi József: A külügyminister elmondta ! Huszár Károly: Gratz elmondott mindent! Más nem jött. Balla Aladár: Nem mondta el sem Howler-t, sem a franciát! Rassay Károly : Hiszen nem azért kellett volna ezeket közzétenni, mintha a magyar nemzetnek elhatározásánál erre valami nagy szüksége lett volna, de közzé kellett volna tenni azért, hogy itt bizonyos hiu ábrándokat, izgatásokat és tervezgetéseket széjjelszaggassanak azzal, hogy a nyers valóságot odaállítják a nemzet szine elé. Es itt újra fel kell vetnem a kérdést, amit már előzőleg emiitettem : mi van a büntetőjogi felelősségrevonás kérdésével ? Nem kívánok bővebben foglalkozni vele, csak jelezni kívánom azt, hogy az igazságügyminister úrtól — ha még ő lesz abban a székben — (Nagy zaj és felkiáltások 'balfelöl: Majd Rassay less!) Balla Aladár: Legalább is ugy megállja a helyét ! Orbók Attila : Olyan lakásrendeletet ő is tud csinálni ! Rassay Károly : ...ebben a kérdésben még felvilágosítást kell majd kérnem. Egyelőre csak azt kérdezem az igen t. ministerelnök úrtól, igaz-e az a külföldi lapokban megjelent hír, hogy a magyar kormány IV. Károllyal az elutazás előzményeiképen tárgyalásokat folytatott olyan tekintetben, hogy mindazok büntetlenséget kapjanak, akik IV. Károlyt az országba behívták ? Túri Béla: Felesleges volt! Rassay Károly : Szeretnék a kormánytól feleletet kapni, hogy igaz-e az, hogy ily tárgyalások folytak? Ha folytak, milyen alapon folytatta te azokat a t. kormány ; ha pedig nem folytak, (Élénk derültség balfelöl) miért nem tartotta szükségesnek a t. kormány ezeket a híreszteléseket megcáfolni? (Mozgás balfelöl.) Balla Aladár: Clarknál mondtátok volna el ezt! Huszár Károly: Sohasem beszéltem kétféleképen ! Rassay Károly : A magam részéről mindezeknél fogva indítványozni fogom, hogy a Nemzetgyűlés küldjön ki egy bizottságot, amely IV. Károly itt tartózkodásának és bejövetelének minden körülményét megvizsgálja és a Nemzetgyűlés elé jelentést tegyen, hogy a Nemzetgyűlésnek módjában legyen a további lépéseket megtenni. Azonban levonom újra azt a konzekvenciát, hogy ezt a vizsgálatot ez a kormány nem vezetheti, mert olyan súlyos politikai felelősség terheli, hogy az ő működése elé bizalommal nem nézhetek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De ha a felelősséget a kormánnyal szemben meg kívánom állapítani, meg kell állapitanom azt is, hogy ezekben a pillanatokban a Nemzetgyűlésen is óriási felelősség nyugszik. A Nemzetgyűlés egy deklarációt hozott legutóbbi üléseinek egyikén, azonban ezzel a deklarációval ez a kérdés nincs elintézve. A deklarációhoz csak azért járultunk hozzá, hogy a kormánynak erőt nyújtsunk kötelességének teljesítéséhez. Sajnálattal látom, hogy ma hivatalos helyről a kormány nem ettől a deklarációtól nyert erővel indokolja az ő magatartását, hanem az idegen erőszakkal és fenyegetéssel. Nekünk most már tovább kell mennünk és meg kell akadályoznunk és garanciákat kell keresnünk, hogy a jövőben ilyen események újra elő ne fordulhassanak. A ministerelnök urnák az az optimizmusa, hogy IV. Károly Svájcból nem jöhet el, mert fizikai lehetetlenség, azt hiszem, egyszersmindenkorra megbukott. Nekünk tehát ezen az optimizmuson kivül egyéb garanciákról is kell gondoskodnunk. Ha pedig azt keresem, mik lehetnek ezek a garanciák, akkor kutatnom kell, hogy vájjon mi volt az oka annak, hogy IV. Károly e kísérlet színhelyéül épen Magyarországot választotta, amelyhez pedig az érzelmeknek oly kevés szála fűzi ? Miért nem választotta e kísérlet színhelyéül Ausztriát, miért nem választotta Csehországot . . . (Ügy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Meskó Zoltán : A csehek a papa kedvencei voltak ! Rassay Károly : ... azokat a területeket, amelyekhez érzelmi közösség is fűzi, ahova tradíciók és a mult is fűzték? (Egy hang jobbfelöl: Nincsenek rokonai ott!) Ha ezt a kérdést felvetem, akkor meg is kell adnom rá a feleletet: azért választotta ezt a területet, mert itt a törvényhozás még nem emelkedett fel a kötelességteljesítés ama magaslatára, hogy az állami rendet véglegesen megszilárdítsa és kiépítse. Csak Magyarország területe volt az, ahol folytonos kétszinüségek vannak az alkotmányjogi kérdésekben való megegyezésben . . . ..
