Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-166

10 A Nemzetgyűlés 166. ülése 1921 álló területen csak 250 körül van a szeszgyárak száma, holott minden földbirtokos, akinek az­előtt nem engedték meg, ma kérelmezheti, hogy engedjék meg neki a szeszgyártást, mivel a törvény szelleme szerint az ipari szeszgyárakat ugyis meg kell szüntetni. Legalább is ez van lefektetve a régi törvényekben, hogy az ipari szeszgyáraktól megváltják a kontingenst és át­adják a mezőgazdasági szeszgyáraknak. Tekin­tettel arra, hogy az egész világon hiány van az energiaforrásokban, arra kérem a pénzügyminis­ter urat, állítsa be a magyar mezőgazdaságot az energiatermelés szolgálatába. Szükséges ez abból az okból is, hogy az egész világon szesz­hiány van. A még ma is jó konjunktúrát, né­zetem szerint érdemes volna kihasználni. Indít­ványom további része (olvassa) : »5. A Nemzet­gyülés utasitja a pénzügyminister urat, hogy a kisüstök — hivatalos néven : termelési adó alá eső szeszfőzdék — berendezését a háború előtti törvények és rendeletek alapján azonnal enge­délyezze ...« (Helyeslés.) ... »és a kisüstök üze­mét ugyancsak a háború előtti törvények és rendeletek alapján tartsa fenn, illetve tartsa pénzügyi ellenőrzés alatt.« (Helyeslés a jobb­oldalon.) T. Nemzetgyűlés! Nem akarom a Nemzet­gyűlés drága idejét sokáig igénybevenni, csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy amint méltóztatnak látni, ez igen nagyfontosságú törvény­javaslat, és ugy látszik, igen t. képviselőtársaim nem tudták, hogy ez milyen rendkívül nagyfontosságú. Ezért vagyok bátor még a következőket meg­említeni. A pénzügyminister urnák azt hiszem, tudnia kell és tudja is valószínűleg, hogy a a háborús törvények, az 1916 : XXIV. tcikk szerint lejáróban vannak és lejáróban van a kisüstöket megakadályozó rendeletek és törvé­nyek hatálya. Epen ezért nem értem, hogy akkor miért méltóztatott ezt a törvényjavasla­tot abban a formában akceptálni, ahogyan azt örökségképen átvette a t. pénzügyminister ur, mert ez a törvény most meg akarja akadá­lyozni azt, hogy a háborúban hozott törvény és rendelet hatálya lejárjon és meg akarja akadá­lyozni, illetőleg törvénybe akarja iktatni azt, hogy a kisüstöt Magyarországon újból be lehes­sen rendezni. Azt a tiszteletteljes kérdést inté­zem tehát a pénzügyminister úrhoz, miért méltóz­tatott akceptálni, ha a szabadkereskedelemnek és a szabadforgalomnak hive a pénzügyminis­ter ur? Ezzel egyáltalában nem akarom az igen t. pénzügyminister ur nagyrabecsült és köz­szeretetnek örvendő személyét bántani, de engedje meg... (Derültség és felkiáltások a középen : Gyaníts !) Balla Aladár: Fängst schon wieder an! (Derültség.) Ereky Károly : ... nem kérem, nem fogok támadásba átcsapni, (Halljuk! Halljuk!) én a legkomolyabban gondolom, amit mondok, hiszen évi március hó 16-án, szerdán. látom, hogy a pénzügyminister ur milyen köz­kedvelt személyiség, és végeredményben nem is erről van szó, hanem arról, hogy ha én politi­kailag sokszor más véleményen vagyok is, a leg­nagyobb tisztelettel viseltetem az ő egyénisége iránt, (Helyeslés.) sőt, én voltam az első, aki mindjárt a kommunizmus utáni időkben nála jártam és ide akartam őt hozni pénzügyminis­ternek. (Egy hang a középen : A múltkor nem dicsekedtél vele!) Kérem, én ezt mindig elmon­dottam, amint ezt a Ház naplója tanúsítja, és most is kijelentem, hogy igenis, én voltam az első, aki nála jártam és arra kértem őt, hogy jöjjön el pénzügyministernek. De hogy visszatérjek arra, amit mondani akartam, engem — a pénzügyminister ur sze­mélye iránt érzett minden tiszteletem ellenére is — az ő eddigi politikai működése nem ele­git ki. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Engem sem. (Elénk derültség.) Ereky Károly: Megmondom azt is, hogy miért nem. Méltóztassanak csak jól idefigyelni. T. i. a pénzügyminister ur expozéjában kifej­tette, hogy a magyar pénzügyek megjavítására mindent el fog követni. Ezzel szemben még egyetlenegy pénzügyi törvényjavaslatot nem ho­zott a Ház elé. (Zaj és ellenmondások.) Hegedüs Loránt pénzügyminister: Tizen­négyet ! Ereky Károly: Kérem, azok még nincsenek tárgyalás alatt. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Erről nem tehetek. De be vannak nyújtva! Ereky Károly : Igen, de egy minister min­dig gondoskodhatik arról, hogy a benyújtott javaslatok sürgősen letárgyaltassanak, mi azon­ban közben hatheti szünetet kaptunk, amiről lehetne beszélni, én azonban most nem ezt tar­tom fontosnak. Eddig mindössze három törvény­javaslatot tárgyaltunk itt a Ház előtt. Az első az angol-magyar szerződés volt a petróleumra vonatkozólag, a második az italmérési törvény, és a harmadik ez a mostani javaslat, amely a szeszkérdésre vonatkozik. (Félkiáltások a közé­pen : Sorra jönnek, egymásután !) Természetesen, egyszerre nem tárgyalha­tunk mindent. Ez a három javaslát azonban tulaj donképen nem pénzügyi, hanem inkább pénzügyi-közigazgatási törvényjavaslat, már pedig jobban szerettem volna, ha nem ezekkel siet annyira a pénzügyminister ur, hanem a pénz­ügyi javaslatokkal. T. i. látom azt, hogy bizo­nyos olcsóbbodás van, egyidejűleg azonban látom azt is, hogy ebből a jelenségből következtetve, az újságírók nagyszerű örömtüzeket gyújtanak és azt mondják: ime, a pénzügyminister meny­nyire előidézi az olcsóbbodást! Holott a pénz­ügyminister ur is épen olyan jól tudja, mint én, hogy ezt nem az ő pénzügyi politikája idézte elő, hanem jött egy olcsóbbodási hullám és a rizskása ára pl. azért esett olyan sokkal, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom