Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-170

A Nemzetgyűlés 170, ülése 1921. évi március hó 21-én, hétfőn. 137 képezni, hogy mennyiben lehetséges az, hogy egye- I süíetek, melyeknek az elnökei itt a Nemzetgyűlésben bent ülnek, (ügy van! half elől.) olyan hasznot hajtó jogosítványokat szereznek .. . ( ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző: Saját zsebükre hoznak törvényt ! Ez a legnagyobb gazság ! Taszler Béla: Társadalmi egyesületről van szó i (Zaj.) Elnök : Ha jól értettem, Drozdy Győző képviselő ur azt a kifejezést használta, hogy »a legnagyobb gazság«. Ezért a kifejezésért Drozdy Győző képviselő urat ismételten rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Gömbös Gyula : Egy házban lakunk, Drozdy, vigyázzon ! Drozdy Győző : Fenyegetsz ? Kivégezhettek ! (Zaj.) Rassay Károly : Méltóztassék megengedni, hogy a minister ur válaszára bizonyos tekintetben reflektáljak. A minister ur — aminek nagyon örülök — elismerte azt, hogy a mozgófényképszinházi üzemek iparnak tekintendők. Volt szives a felszólalásában azt mondani, hogy ez ma már jelentékeny iparává lett Magyarországnak. Ha ipar, akkor méltóztassék azt mindabban a védelemben reszesiteni, amely az ipart és az ipari koncessziókat megilleti. Ettől eltekintve az, amit a minister ur a rendelet törvényességére vonatkozólag mondott, legnagyobb sajnálatomra engem nem nyugtat meg. Az igen t. minister ur arra utal, hogy a rendelet tulaj donképen ugyanazt a kérdést szabályozza, amelyet 1901-ben szabályozott egy belügyministeri rendelet ; ha tehát az 1901-ben kiadott belügyministeri rendelec törvényes \O1G, akkor ezt a rendeletet is jogában volt a kormánynak kiadni és a kérdést benne szabályozni. Ez nagy tévedés, mert az 1901. évi rendelet tisztára rendészeti rendelkezéseket tartalmazott. Abban semmiféle magánjogi vonatkozású rendelkezés nem volt. Abban a rendeletben sem kártérítésre, sem egyéb magánjogok szabályozására vonatkozó rendelkezés nem található. Erre tehát nem hivatkozhatik az igen t. minister ur. Ami már most azt a másik kérdést illeti, hogy Wekerle törvényjavaslatát azért kellett az akkori parlament elé hozni, mert abban monopóliumot akartak rendszeresíteni, engedelmet kérek, de végeredményben nem volt ott szó semmi tekintetben monopóliumról. Az az irányelv állíttatott ott fel, hogy a jövőben ezeket az engedélyeket a községek fogják megkapni. Ehhez csak ezért nem kellett külön törvény. Az azonban, hogy bizonyos irányelvként felállíttatott az, hogy a községeknek adatnak ezek az engedélyek, önmagában véve még nem tették volna szükségessé törvényes rendelkezést. Azt mondja az igen t. minister ur, hogy egy rendelkezése van ennek a rendeletnek, nevezetesen a helyiségre vonatkozó rendelkezés, amelyhez szükséges volt a kivételes törvényekben nyert felNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. hatalmazás. Itt azonban egész egyszerűen utal az igen t. minister ur a lakásrendeletekre, pedig lényegesen nagy különbség van a kettő között. A lakáskérdés rendezése ugyanis egy elsőrangú közszükségleti problémának a megoldása ; de engedelmet kérek, végre is a mozik kérdésének a rendezése már csak nem közszükségleti probléma ? (Felkiáltások a középen : Közérdek I) Taszler Béla: Nemzeti érdek! Patacsi Dénes : Nemzeti és erkölcsi ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés ! Lehet közérdek és nemzeti érdek abból a szempontból, hogy ott erkölcsrontó darabokat ne adjanak, de nem lehet ilyen tágan értelmezni a kivételes hatalom gyakorlására vonatkozó törvényekben nyert felhatalmazást, hogy ilyen kérdést is bevonjanak a rendeleti utón való megoldás körébe. Bródy Ernő: Cenzúra van Î Gyömörey György : A cenzúra nem elég ! Patacsi Dénes : A hadviselteknek is tartozik az ország valamivel ! Rassay Károly : A belügyminist r-r ur volt szives bizonyos felvilágosítást adni nekünk arra nézve, hogy kik kapnak engedélyeket. Nekünk semmi kifogásunk sincs az ellen, ha azokat hadirokkantak és árvák kapják ; itt azonban arról van szó, hogy bizonyos egyesületek és részvénytársaságok is kapnak engedélyeket. Talán a kettő között mégis különbség van. És azt mondja az igen t. minister ur, hogy ezeknek a közérdekű egyesületeknek szükségük van bizonyos anyagi támogatásra. (Zaj a baloldalon.) Vagy tényleg közcélt és közérdeket szolgálnak azok az egyesületek és akkor annak az a fokmérője, hogy a társadalom fenn fogja-e tartani azokat az egyesületeket (Egy hang a középen : Nevelni kell a társadalmat !) vagy nem szolgálnak közcélt és nem tudnak a társadalom gondolatvilágához és szivéhez közelférkőzni, akkor pedig ilyen mesterséges utón semmi körülmények között nem szabad azokat fentartani. Túri Béla : A nemzeti szellem meg van rontva, azért minden eszközzel meg kell javítani ! Sándor Pál : A Stead fogja megjavítani ! Rassay Károly : Azt mondja a t. minister ur, hogy ezeket az egyesületeket ilyen gazdasági előnyökkel is kell támogatni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Valószínűleg ugyanez a véleménye a részvénytársaságokra nézve is, azután azon személyekre nézve is, akik a hadirokkantak fogalma alá esnek. Nagyon szerettem volna hallani, hogy pl. Dani Balázs tábornok ur szintén a hadirokkantak fogalma alá esik-e. GÖmbÖS Gyula : Meg volt sebesülve a háború alatt ! Megérdemelte ! Rassay Károly: Az ellen tiltakozom én itt, hogy amikor ma Magyarországon százezer és százezer rokkant és nyomorult van, hogy akkor mi ugy gondoskodjunk róluk, hogy egyes protekciós egyéneknek juttassuk ezeket az engedélyeket. GÖmbÖS Gyula : Tíz más rokkant is van mellette ! 18