Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-170
138 A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921 Rassay Károly : Ami pedig azt illeti, hogy el fog helyezni tiz más rokkantat, az igazságügyminister urnák meg kellett volna mondani azt is, hogy ezek a mozgófényképüzemek már az ő elődjének is felajánlották azt, hogy nyugalmazott katonatiszteket, rokkantakat és hadiárvákat a minister által megállapított feltételek mellett üzemükbe át fognak venni. (Helyeslés a középen.) MeskÓ Zoltán : Majd elmennek Ungerleiderhez kikiáltónak. Virter László : Dani Balázs kikiáltó legyen, ugy-e ? Rassay Károly : Én nem mondom azt, hogy Dani Balázs kikiáltó legyen, viszont azonban a hadirokkantak kérdését sem engedem egyenlővé tenni a Dani Balázs személyes ügyével. Sréter István : Kétszer súlyosan megsebesült ! Gömbös Gyula : Ugy van Î Súlyosan megsebesült ! Rassay Károly : Viszont vannak százak és ezrek, akik még többször megszebesültek. Taszler Béla : Joggal igényt is támaszthatnak minden állami bene firaumra ! Rassay Károly : A másik pedig az, hogyha a Nemzetgyűlés arra az álláspontra helyezkedik, hogy ilyen célokra lehetséges vagyonokat elvenni, (Zaj a középen.) akkor nem tudom megállapítani, hogy hol lesz e tekintetben a határ. Túri Béla : Csavarás ! (Ugy van ! a középen.) Patacsi Dénes : Úgyis elég görbe a paragrafus ! Rassay Károly : Ez nem csavarás, mert ha ma felismerték a mozgófényképszinházakat, mint jövedelmező üzleteket és elvették azokat ilyen célokra . . . Dánér Béla : Kiktől vették el, az a kérdés ! Rassay Károly:... akkor hol vana garancia arra nézve, hogy holnap a kávéházakra, holnapután pedig más üzletekre, vagy iparüzemekre nem kerül-e a sor. (Élénk felkiáltások a középen és jóbbfélől : Nem lesz baj ! Rájuk férne ! Nem lenne nagy kár a kávéházakért !) Patacsi Dénes : Ugy is azt mondják,- hogy gazdaságilag oldjuk meg a zsidó-kérdést ! Hát megoldjuk gazdaságilag ! Meskó Zoltán : A kereszténység kérdését csak gazdaságilag lehet megoldani ! Dánér Béla : Mozog a föld ! Rassay Károly : Ami a minister urnák azt a kijelentését illeti, hogy ez a rendelet ugyanabban a gondolatkörben mozog, mint az 1901-es rendelet, kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy ez nem áll és maga a minister ur sem cáfolta meg azt àz előbbi állításomat, hogy az 1901-es rendelet értelmében csakis meghatározott okokból lehet egyes egyénektől a már megadott játszási engedélyt elvenni, vagy egyesek részére az uj játszási engedély kiadását megtagadni. Sándor Pál : Nem is fogja megcáfolni ! Rassay Károly : Nem tudja megcáfolni, mert a törvény 6. és 12. §-a egészen világosan megmondja, hogy mikor kell az engedélyt megadni. A törvény azt mondja, hogy az engedély meg'.. évi március hó 21-én, hétfőn, adandó és csak a felhozott esetekben lehet azt megtagadni. Azok az okok pedig, amelyek a megtagadást lehetővé teszik, csupa rendészeti okok, már pedig a t. igazságügyminister ur egyetlen egy olyan okot sem hozott fel, amely rendészeti szempontból indokolta volna meg az egyes mozik elvételét. Utaltak arra is egy közbeszólás formájában, hogy az erkölcsi züllesztés volna az egyetlen egy ok, amire támaszkodva a kormány ezt megtehetné ; de hiszen abban a pillanatban, amikor a kormány egyidejűleg gondoskodott a filmcenzura felállitásáról, erre az okra sem hivatkozhatik többé. Túri Béla : Megszűnik az engedély, az az ok ! Rassay Károly : Én nem tudom megérteni, hogy Túri Béla t. képviselőtársam, aki igazán éles logikával gondolkozik, miért nem tud belehelyezkedni abba a gondolatkörbe, amelyet én itt kifejtettem. Világosan megmondtam, hogy az uj engedélykérés megtagadásához is a törvényben felsorolt okokból van csak a kormánynak joga, ezt az igazságügyminister ur sem cáfolfa meg, nem is tudja megcáfolni, nem cáfolhatja meg ezt Túri Béla t. képviselőtársam sem, mert ez a rendelet kifejezetten megmondja, hogy a rendőrhatósági engedély megadandó, ha annak megtagadását közbiztonsági stb. okok nem indokolják. Virter László: Azóta már van uj rendelet! Rassay Károly: Ebben a rendeletben világosan le volt fektetve e mozgófényképüzemek működhetésének jogalapja, de ezt most keresztültörte a ministerium egy másik rendelettel. Ha tette, ám vállalja érte a felelősséget, de ne igyekezzék azt magyarázni, hogy ez megfelel a rendelet szellemének. (Zaj és felkiáltások a középen : Vállaljuk a felelősséget !) Ezért, t. Nemzetgyűlés, azt vállalni is kell. A másik kórdós, amire vonatkozólag az igen t. minister ur nem adott feleletet, arra vonatkozik, hogy tulajdonképen mi van a kártérítéssel? Hiszen az én egész interpellációm sarkpontja épen ez volt s a minister ur nagyon röviden elintézte ezt a kérdést, azt mondván, hogy a régi engedélyes az uj engedélyessel tulajdonképen jogviszonyba sem lép, a régi engedélyes, tessék, intézze el a dolgát a háziurral. A t. minister ur épen olyan jól tudja, mint én, hogy az ezeknél a mozgó fény kép-üzemeknél fennálló szerződések alapján az a régi engedélyes soha; sem léphet fel kártérítési igénnyel a háztulajdonossal szemben. Méltóztassék megmondani, minister ur, milyen alapon forduljon a háztulajdonoshoz kártérítés iránti igénnyel az a mozivállalkozó, ha az engedélyt tőle megvonják, ha azt meg nem újítják s ha elveszik 10—15 millió I korona értékű befektetését ? A háziúr azt fogja mondani, hogy kérem, itt van egy rendelet, én egy lépést sem tettem, öntől elvették az engedélyt, ugyanez a rendelet pedig intézkedett, hogy ez a helyiség átmegy az uj engedélyes, birtokába. És igenis, itt van a kommunizálás —