Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-169
à Nemzetgyűlés 169. ülése 19Ê1. képzőt, öt főgimnáziumot és egy teológiai akadémiát, nevezetesen az eperjesit, amelyet bezártak. A dunáninneni egyházkerület veszitett 132 anyaegyházat, 198 elemi iskolát 266 tanítóval, egy polgári iskolát, egy tanítóképzőt, két gimnáziumot és egy teológiai akadémiát. A bányai egyházkerület vészitett 41 anyaegyházat, hatvan elemi iskolát 80 tanítóval, egy gimnáziumot. Az evangélikusok tehát veszitettek összesen 283 anyaegyházat 397.000 lélekkel. Ezek közül színmagyar 53.000 lélek ; a gyülekezetnek több mint egyharmadrésze magyar érzésű német és tót, de magyar érzésű több mint a fele, ugy hogy csak csekély töredék volt az, amely pánszláv érzésű és törekvésű az evangélikus egyház kebelében. Ezt a statisztikát azért voltam bátor bemutatni az igen t. Nemzetgyűlésnek, hogy megmutassam azt, mennyire nem igaz a cseh népszámlálásnak az a munkája, az az eredménye, amelyet legutóbb napfényre hozott. A legutolsó népszámlálás szerint a Felvidéken már alig van magyarság, csak tót és cseh mindenki. Mózer Ernő: Mondják a csehek! Birtha József: Pedig, amint ezt bemutattam a statisztikában, a Felvidéken több mint negyedmillió tiszta szinmagyar protestáns lélek él. Ha hozzászámítjuk ehhez a csaknem háromszor ilyen nagyszámú római katholikus tiszta szinmagyar népet, másfél millióra megy a magyarok száma a Felvidéken. A csehek mégis el tudták érni különböző módozatokkal azt, hogy már alig mutattak ki magyarságot a Felvidékről. Mindenféle eszközt felhasználtak erre, elsősorban is a terrort, megfélemlítettek mindenkit, nehogy magát magyarnak vallja. Használták a kiutasítást, százezerszámra utasitottak ki magyar véreinket a Felvidékről. Karafiáth Jenő: Hallatlan! Birtha József: Használták végül a leghatalmasabb fegyvert, amely kezükben volt teljesen : a statisztika teljes meghamisítását. (Mozgás.) És ezt a leggyökeresebb módszerrel és módon a protestáns egyházakkal szemben hajtották végre, mert ezekkel az egyházakkal szemben valóságos harakirit végeztek el a csehek akkor, amikor a protestáns egyházaknak autonómiáját függesztették fel, Tasnádi Kovács József: A legmagyarabb részének ! Birtha József: Ide vonatkozólag el kell mondanom azt, hogy pánszláv törekvésű egyházi és világi papok egyességet kötöttek Srobárral, a cseh-szlovák államnak Szlovenszko részére kinevezett teljhatalmú ministerével és ezzel megállapodtak abban, hogy ő egy rendeletet fog kibocsátani, amellyel az evangélikus egyház autonómiáját fel fogja függeszteni. Karafiáth Jenő : Hallatlan Î * Birtha József : Ez a rendelet a kezemben van s annak második pontja ekként hangzik (olvassa) : »A Szlovenszkóban lévő ágostai hitvallású evangélikus egyház legfőbb felügyeleti joga a cseh-tót állam kormányát illeti meg, mely ezt Szlovenszko Mi március hó 19-én, szombaton. 111 részére kínevezett ministere által fogja gyakorolni.« A 3. § pedig ezt mondja (olvassa) : »Az összes egyház 1 ", esperességi, kerületi és egyetemes tisztviselők eddigi egyházi méltóságuktól megfosztatnak s az eddigi méltóságukkal egybekötött jog és kötelesség gyakorlásától eltiltafcnak.« Mózer Ernő : Hallatlan ! Birtha József: Az autonómiát felfüggesztették. Hogy mi lett ennek az'eredménye, majd később fogom vázolni a beszédemben. Most csupán azt akarom kiemelni, hogy ezek a hazaárulók, ezek a hazafiatlan papok és világi emberek mindannyian megkapták a maguk jutalmát azért, hogy behódoltak a cseheknek, behódoltak Srobárnak. Ez a rendelet már előlegezte nekik est a jutalmat a 10. §-ban, amikor azt mondja, hogy (olvassa) : »A cseh-tót állam a Szlovenszkón levő ágostai hitvallású evangélikus egyháznak és intézményeinek kifizeti mindazon segélyeket, amelyeket a volt magyar állam fizetett ki.« Ezenkivül kijárt még a hazaárulóknak nagyobb jutalom is. Kijárt Zoch Sámuel püspöknek, adminisztrátornak, modori evangélikus lelkésznek, később pozsonyi zsupánnak a püspöki stallum, a püspöki cím is . . . Mózer Ernő: A Júdásnak! Birtha József: . . . judáspénz gyanánt, méltó bér gyanánt, s kijárt azután az ő társának, Jánoska György liptószentmiklósi esperesnek is szintén a püspöki méltóság. Ugy látszik, hogy erre reflektáltak ők elsősorban s ezért állottak be a hazaárulók táborába. Karafiáth Jenő: Gyalázat! Birtha József : Hogy mit veszitett az evangélikus egyház autonómiájának felfüggesztésével, legyen szabad idevonatkozólag nekem az egyik egyháznak a feljajdulását, illetőleg ennekafeljajdulásnak néhány passzusát idéznem ebből az alkalomból, amelyik bemutatja nekünk a magyar érzésű protestáns gyülekezetnek a fájdalrhát és sérelmét, amelyet az egész Felvidék magyarsága, illetőleg protestáns magyarsága magáévá tett. Azt mondja itt ez a gyülekezet (olvassa): »Soha, még a vallásos üldözések legszomorúbb korszakában sem — a pátenst kivéve — nem kiséreltetett meg, hogy autonómiánk megszüntetésével evangélikus egyházunkra egyházi alkotmány oktrojáltassék. Nem valami formalitásról, csekély jogigényről van itt szó, hanem leglényegesebb életelvünkről, örökértékü hitelveinkről, pozitiv törvényekről és egyházunknak ezeken nyugvó törvényes szabadságáról. Életbevágó örök jogainkat látjuk megtámadtatva e rendeletek által. Nem ismerjük el, hogy bármilyen kormánynak is joga volna egyházunk belügyeibe rendelkezőleg, törvényhozólag beleavatkozni, inkább élünk egy ideig alkotmányon kivüli állapotban, szegénységben, nyomorban és törvényes jogainkhoz, szabadságunkhoz elszántan ragaszkodva béketűréssel, néma szenvedéssel, az igazságosan ítélő Istenbe vetett törhetetlen hittel hordozzuk el a nehéz napok súlyos megpróbáltatásait, de egyházi ön-
