Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

108 A Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. Szabó István (nagyatádi) földmíveiésügyi mi­nister : Nekem a lótenyésztést, ha már nem vihe­tem nagyon előbbre, de mindenáron meg kell védenem, visszafejlesztését mindenáron meg kell akadályoznom. Ebből a célból erre a pénzre fel­tétlenül szükaége van a földmíveiésügyi minig­fceriumnak. Mondom, a 2% mellett évenkint 13 millió az a részesedés, amelyet kiadtunk a test­neveié 4 ápolása céljából. Most ezt másfélszeresre emeljük. Én rábízom a kérdés elbírálását a t. kép­viselő urakra, mondom, nem akarom pártkérdéssé tenni a dolgot, de mint földmíveiésügyi minister­nek ezt kötelességem volt kijelenteni. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) Elnök: A vita be van zárva, az előadó urat illeti a szó. (Zaj. Ellenmondások.) A tanácskozás nincs berekesztve, csak a vita van bezárva, az előadó urat megilleti a szó. Iklódy-Szabó János előadó: T.Nemzetgyűlés ! A magam részéről egészen röviden kívánok a kér­déshez hozzászólni. Azt hiszem, hogy talán a leg­helyesebb volna, ha megmaradnánk az eredeti szö­veg mellett, amelyet a bizottság a tárgyalás alap­jául is fentartott. Ezt az összeget egy igen fontos célra, turisztikai célra kívánjuk adni, amely tényleg nemzetvédelmi cél, hiszen nagyon fontos, hogy fiatalságunk turisztikailag is kelőiképen legyen kiképezve. Nagyon jelentékeny százalék, ami ilyen címen erre a célra esik és leghelyesebbnek látnám, ha a polémiát ugy tudnók áthidalni, hogy az ere­deti szöveget tartanok meg, amely ilyen igen fontos, nemes célra kívánja a többletet fordítani. (Helyes­lés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A kérdést a Ház hozzájárulásával akként kívánom feltenni, hogy szembeállítom az eredeti szöveget a benyújtott módosításokkal és pedig ugy a Bozsik képviselő ur, mint Schiachta Margit képviselő által tett módosí­tással. Amennyiben az eredeti szöveget el méltóz­tatik fogadni, minden ellenkező módosítás elesik. Ha azonban az eredeti szöveget el méltóztatik fo­gadni, akkor még mindig mód nyílik arra, hogy két részJetmódositás tekintetében a Ház szavazzon, t. i. Schiachta Margit módosítása nem a maga egé­szében á31 ellentétben az eredeti javaslattal, hanem mintegy kiegészíti olyan értelemben, hogy az ere­deti szöveg az 1913. évi XIII. te. 2. §-ának csak a c) pontjára vonatkozólag tesz módosítást, Schiachta Margit képviselő indítványa pedig a törvény illető szakaszának d) pontját kívánja módosítani. Bozsik képviselő ur módosításai közül pedig az 1913. évi XIII. te. 2. §-ának b) pontjára vonat­kozó módosítás szintén nem áll ellentétben a javas­lat eredeti szövegével, minthogy, amint említettem, a tárgyalás alatt álló szöveg az 1913, évi XIII. te. 2. §-ának csupán c) pontját alterálja. (Ugy van ! Ugy van !) Méltóztatnak tehát a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Schiachta Margit: A kérdés feltevéséhez ké­rek szót. Amennyiben az én indítványom két mó­dosítást tartalmaz. Az egyik a másfél percentre évi március hó 19-én, szombaton. vonatkozik, amelyet külön adtam be és a másfél percentnek 2%-ra emelését célozzák A másik módosításom egyáltalán nem érinti a százalékot, hanem, miután a körülmények egészen megvál­toztak, csak szövegmódosítást kivan. A szöveg­módosítás tehát megszavazható anélkül, hogy a másfél percent kettőre emeltetnék. Ezért ugy ké­rem a kérdést feltenni, hogy az én módosításaimra két részben szavazzanak. Az első kérdés az, hogy a másfél percent kettőre lesz-e emelve, a másik, hogy a d) pont szövege igy módosittatik-e. Elnök: Bocsánatot kérek, Schiachta Margit képviselő tévedésben van. Bartos János: Nagyon is! Elnök : Az a módosítás, amelyet be méltóz­tatott nyújtani, mint bátor voltam kifejteni, az 1913. évi XIII. tcikk 2. §-ának d) pontjára vonat­kozik. Igaz, hogy kétrendbeli módosítást méltóz­tatik benyújtani, de mind a két módosítás az illető szakasznak a d) pontjára vonatkozik, amikor tehát a kérdést fel fogom tenni, magától értetődik, hogy a javaslatát teljes mértékben fogom a kérdés feltevésénél honorálni. E tekintetben tehát nincs kétség. Gr. Széchenyi Viktor : A kérdés feltevéséhez kérek szót, illetőleg a kérdés feltevésére nézve az elnök ur felfogásáról kérnék szives felvilágosítást. Nem vagyok egészne tisztában vele, nem tudom, jól fogtam-e fel, hogy az elnök ur ugy látja a dol­got, hogy Schiachta Margit képviselőtársamnak az a módosítása, hogy a d) pontnál a másfél százalék kettőre emeltessék fel és Bozsik Pál képviselőtár­samnak az az indítványa, hogy a b) pontnál a négy és fél százalék öt és fél százalékra emeltessék, egymással nem áll ellentétben. (Ugy van !) Fel­téve tehá+, — én igy értelmeztem — hogy meg­szavazzuk Schiachta Margit és Bozsik Pál indítvá­nyát, akkor csak annyiban változik a dolog, üogy a totalizatőr összmegadóztatása 2%-kal több lesz, mint ahogyan kontemplálva van. Nem tudom, helyesen értelmezem-e. [Zaj.) Ugron Gábor : Ennek semmi köze nincs a kérdés feltevéséhez. Beadott indítványokat nem lehet kommentálni. Elnök : Az indemnitási törvényjavaslat ezzel a szöveggel egy korábbi materiális törvény szaka­szában egy pontot akar módosítani. Az itt sokat emiitett 1913. évi XIII. te. 2. §-ának c) pontja volt az eredeti szövegben altérait régi törvény­szakasz. Már most Bozsik képviselő ur javaslata szerint az 1913. évi XIII. te. 2. §-ának nem csu­pán a c. pontja szenvedne módositást, hanem a b) pontja is. Schiachta képviselő indítványa szerint pedig nem csupán a c. pont szenvedne módositást, hanem a d) pont is és pedig ugy a százalék nagy­sága, mint az összeg hovaforditása tekintetében. A további kérdés már most nem az elnök meg­ítélésének a dolga, (Igaz! Ugy van!) Én rám tisztán a törvényszerkezet technikai része tartozik. Bozsik Pál : A kérdés feltevéséhez kérek szót. (Zaj.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom