Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-169
À Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. évi március hó 19-én, szombaton. 109 Meskó Zoltán : Az egész lóverseny nem ér annyit, mint az ország ideje. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Méltóztassék meghallgatni. Bözsik Pál : T. Nemzetgyűlés 1 Az elnök ur szavait ugy értettem, hogy az én javaslatomat és Schlachta képviselő javaslatait egymással szembeállítja. (Zaj és ellenmondások.) Elnök : Épen ellenkezőleg. Épen most fejtettem ki, hogy a két javaslat nem áll szemben egymással. (Felkiáltások : Szavazzunk !) Következik a határozathozatal. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Csendet kérek képviselő urak, hiszen igy nem lehet a tanácskozást vezetni. Kérdem : Méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat uj szövegezés szerint 7-ik, eredeti szövegezés szerint 5-ik §-át az eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem % (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felálianí. (Megtörténik.) A többség megállapítható. A Nemzetgyűlés tehát a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el. Most pedig fel fogom tenni a kérdést a javaslatba hozott módosítások közül azokra, amelyek az elfogadott szöveggel nem ellenkeznek. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadi Schlachta Margit képviselő módosítását ? (Igen! Nem!) A Nemzetgyűlés a módosítást elvetette. (Zaj és felkiáltások : a többség elfogadta !) Kérem azokat, akik Schlachta Margit képviselő módositását elfogadják. . . (Felkiáltások : A határozat már ki van mondva !) Bocsánatot kérek, lehet, hogy nem értettem a zajban, hogy igent mondtak-e vagy nemet. Sokkal többre becsülöm azt, hogy azok, akik a szavazás eredményében kételkednek, újra szavazzanak, semhogy annak a kétségnek tegyem ki magamat, hogy a zajban nem jól hallván, esetleg hibás határozatot mondjak ki. Kérem azokat, akik Schlachta Margit módositását elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. (Zaj és felkiáltások : Ellenpróbái kérünk !) Kérem tehát azokat, a kik Schlachta Margit módositását elfogadják, szíveskedjenek felállani, hogy a jegyző urak megszámlálhassák. (Megtörténik.) Huszonöt. Most kérem, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és kérem azokat, akik a módositást nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. A jegyzők megolvassák.) Tizenhét. A többség tehát Schlachta képviselő módositását elfogadta. (Éljenzés.) Már most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni Bozsik Pál képviselő ur módosításának azt a részét, amely az 1913. évi XIII. te. 2. §-ának b) pontjában megállapított százalékos kulcs felemelésére vonatkozik, mert ez nem áll ellentétben az elfogadott szöveggel. Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A Nemzetgyűlés többsége Bozsik képviselő ur indítványát mellőzte. Ennélfogva a 7. § az itt határozattá emelt módosításokkal fogadtatott el. A-kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A pénzügyminister úrral egyetértőleg uj szakasz felvételét óhajtom javaslatba hozni. A mértékügyról szóló 1907 : V. te. 18. §-a kimondja, hogy a hitelesítési díjak legalább három évről három évre állapitandók meg. Ez a törvény 1908 január havában lépett életbe. Azóta a hitelesíted díjakat egyetlenegyszer emelték f e l és pedig tavaly júniusban. Ezek a díjak nem felelnek már meg a mai viszonyoknak, ennélfogva kívánatos, hogy mód nyujtassék arra, hogy a kereskedelemügyi minister ezeket felemelhesse. (Helyeslés balfelöl.) A törvény ugyanis ugy rendelkezik, hogy ezeket a hitelesítési díjakat csak három évről három évre lehet módosítani. A mértékhitelenités költségei azonban ma hat millió koronára rúgnak, a mostani illetékekből pedig ennek az összegnek csak a fele fog befolyni. Miután pedig kívánatos, hogy mindazok, akik az ilyen intézményeket igénybe veszik, viseljék azok költségeit, tehát itt is azok, akik ennek az intézménynek hasznát látják, annál fogva szükséges, hogy ezek a díjak felemeltessenek. Ezért bátor vagyok javaslatba hozni a következő uj szakasz felvételét (olvassa) : »A mértékekről, azok használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. te. 18. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő szöveg lép : Ugy az első, mint az időszakos hitelesítésért fketendő díjak nagyságát és azok befizetésének módozatait a kereskedelemügyi minister rendelettel állapítja meg.« (Helyeslés.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az uj szakaszt elfogadni. Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki ^.em kivan szólni, a kereskedelemügyi minister ur által benyújtott módosítás felett a vitát és amennyiben az előadó ur sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A kereskedelemügyi minister ur uj szakasznak beiktatását óhajtja, amely a beterjesztett szövegezés szerint a törvénynek 8. §-a lenne. Méltóztatnak ezt a 8. §-t elfogadni, igen vagy nem ! (Igen !) A Nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister ur által javaslatba hozott uj szakaszt elfogadta. Következik a régi 8. és most e módosítás következtében 9. § tárgyalása. Kérem annak felolvasását. Héjj Imre jegyző (felolvassa a régi 8., most 9- §*)• . Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatik. Ezek szerint az 1920/21. költségvetési év első hái'om hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920: XIV. te. hatályának 1921. év május hó végéig való kiterjesztése tárgyában benyújtott pénzügyministeri törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is elfogadtatott. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során leszek bátor előterjesztést tenni. - , t Az idő előrehaladván, mielőtt az interpella-
