Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

98 A Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. hónapok óta a ministeriumban fekszik, anélkül, hogy intézkedés történt volna. Ugy hiszem, hogy javaslatom most már teljesen felesleges ; mindannak dacára, miután a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének alelnöke vagyok és itt van előttem a memorandum, elő­terjesztem az utolsó kérésüket, amelyet most épen az indemnitás alkalmából megujitanak, s amelyet már ötször-hatszor előterjesztettek és a Nemzetgyűlés bölcs belátására bizom, vájjon megszavazzák-e a javaslatot. Az egész különbség csak az, hogy nem 300 millióba, hanem 600 millióba kerülne és ezzel a tisztviselő társadalmat a nyomorúságból kiemeljük. A magam részéről tisztelettel benyújtom azt a határozati javaslatot, (Halljuk! Hall­juk ! Olvassa) : hogy a 2. §-hoz hozzátoldatik : »az emiitett tisztviselőknek, alkalmazottaknak, nyugdijasoknak, özvegyeknek és árváknak já­randósága a törzsfizetés 100°/ 0-ával, a drága­sági pótlék szintén 100%-kal, a családi pótlék 200°/o-kal, a lakpónzek pedig oly mértékben emeltetnek, amily mértékben a lakbéremelés a lakbérrendelet értelmében az emiitettek terhére, a háztulajdonosok javára engedélyeztetik.« Ez csak látszólag ilyen szigorú, t. Nemzet­gyűlés, mert hiszen az ő lakbérük úgyis emel­tetni fog. Valami intézkedésnek kell történni, mert a tisztviselők, a közalkalmazottak a nyo­morult fizetésükből nem fogják fizethetni azt a magas lakbért, amelyet a lakbérleti szabályzat szerint fizetniök kell és amit a háziuraknak engedélyezni kell. A drágasági pótlék és a sze­mélyi pótlék e három hónapban összesen nem egészen 600 millióba kerülne. Ennélfogva a magam részéről bátor vagyok ezt az indítványt tisztelettel benyújtani és kérem a t. Nemzet­gyűlést, méltóztassék ehhez hozzájárulni. (He­lyeslés balfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Virter László. Virter László : T. Nemzetgyűlés ! A köz­alkalmazottak helyzetének javításával kapcsolat­ban igen röviden egypár momentumra akarok rámutatni, melyekről ebben a vitában szó nem esett, de amelyeket ugy a közalkalmazottaknak, mint az egész közvéleménynek tudniok kell. Elsősorban rá akarok mutatni arra, hogy a közalkalmazottak mai siralmas helyzetének elő­idézésében az előző kormányzati rendszerek is hibásak. A régi időben, akkor, amikor Magyar­ország nagy és gazdag volt, a közalkalmazottak akkor is mostohagyermekei voltak az állam­nak. Csak egyre akarok rámutatni, t. Nemzet­gyűlés. A háború alatt az a közalkalmazott, aki a vérét vitte a hazáért, nem részesült még abban a kis anyagi előnyben sem, amelyben mások részesültek, t, i. azt a javadalmazást, amelyet mint katona kapott, beszámították az államtól kapott fizetésébe. (Igaz! Ugy van!) Békeidőben, a háború előtt a közalkalma­zott helyzete szintén igen nyomorúságos volt, évi március hó 19-én, szombaton. napról-napra élt, az egész élete kis tragédiákból volt összerakva s az élete nem volt egyéb, mint örökös sóvárgás a következő elseje után és min­den elsején csalódás érfce. Ez okozta azt, hogy az a közalkalmazott nem tudott egy kis anyagi erőre sem kapni és ez a rettenetes krízis teljesen legyöngülve, erőtlenül találta, úgyhogy ma már 5—600 korona rendkívüli segélyek engedélyezé­sével és folyósításával az ő helyzetükön javítani nem lehet. Usetty Ferenc : Egy hónapban háromszor fognak főzni. Virter László : Igen jól tudom és meg va­gyok győződve róla, hogy a közalkalmazottak helyzetén lényegesen csak egy általános gazda­sági javulás, pénzünk értékének emelkedése fog segíteni. Ezért hálával vagyok a pénzügyminis­ter ur iránt, aki ma bizakodva és határozott­sággal megerősítette ezt a reményt a közalkal­mazottakban, úgyhogy a közalkalmazottak ezen idő elkövetkezéséig legalább ebből a reménység­ből élhetnek. Addig is vannak itt olyan problémák, amelyek talán nem is kerülnek anyagi áldozatba, de amelyeket feltétlenül meg kell oldani, mert enélkül a közalkalmazottak helyzetének . radi­kális orvoslása el sem képzelhető. Ilyen első­sorban a státusrendezés. Ügy tudom, hogy e tekintetben a Nemzetgyűlést nem terheli mulasz­tás, mert vagy háromnegyed évvel ezelőtt el­fogadott egy törvényjavaslatot, amely a kor­mánynak kötelességévé tette azt, hogy a státus­rendezést bizonyos idő múlva végre fogja hajtani, és erre vonatkozó törvényjavaslattal fog a Nemzetgyűlés elé jönni. Ezt sürgősen meg kell csinálni, mert az első dolog, hogy tudjuk, kik a közalkalmazottak, hányan vannak s kik azok, akikről nekünk gondoskodnunk kell. Evvel a státusrendezéssel kapcsolatban ki kell rekesz­tenünk a közalkalmazottak sorából azokat, akik nincsenek rászorulva az állam kenyerére, akik nem érdemlik meg az állam kenyerét, akiknek szolgálatára az állam nem reflektál, s akik majd ezek után megmaradnak, azokról gondoskodnunk kell, tisztességes emberi megélhetést kell bizto­sítanunk a számukra. Usety Ferenc: Már régen meg lehetett volna csinálni. Virter László : Csodálkozva hallottam teg­nap Henzer igen t. képviselőtársamnak azt az előadását, hogy a földmivelésügyi ministeriumban a tisztviselők 11 óra felé járnak be. Koncedá­lom, hogy ez esetleg a földmivelésügyi ministe­riumban ugy van, de a minister urnák ^módjá­ban van ezen rövid idő alatt segíteni. En azon­ban felhívom a t. képviselőtársam figyelmét a többi közigazgatási ágakra, felhívom a postára, a távirdára, a bíróságokra, méltóztassék csak megnézni, azok a bírák reggeltől késő délutánig ott dolgoznak, a hivatalos órák alatt nem tud­ják feldolgozni az anyagot, az Ítéleteket otthon, az éjjeli órákban csinálják meg, amiért semmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom