Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

06 A Nemzetgyűlés. 169. ülése 1921. beszélések eredményeképen a békeszerződés érvénybelépte után Csehország Budapesten, Magyarország pedig Prágában a rendes nemzetközi szokásoknak megfelelően teljes jogú követtel fogja magát képviseltetni, amit különben Bománia néhány héttel ezelőtt a maga részéről már szintén megtett. Kifejezésre jutott ez továbbá abban, hogy a cseh külügyminister ur hozzájárult, hogy szlovák területen legközelebb egy-két magyar útlevél-kirendeltség is felállíttassák, hogy a magyar utazóknak ne kelljen minden utazás alkalmával Prágába fordulniok a szükséges vizűm elnyeréséért, ami kétségkívül élénkíteni fogja a két ország polgárai közötti forgalmat. De kifejezésre jut azután a fennálló feszültség enyhülése abban a megállapodásban is, amely szerint a két állam külügyministerei sürgősen meg fogják tenni az előkészületeket arra, hogy mindazok, akiket az egyik állam területén a másik állam érdekében elkövetett politikai bűntettek és vétségek miatt elitéltek — s ez Ítéletek között tudvalevőleg egyik-másik halálos Ítélet volt — teljes amnesztiában részesüljenek, hogy továbbá azok, akik az elmúlt hónapokban fennállott feszültség folytán lakóhelyükről kiutasittattak, vagy menekülni voltak kénytelenek, ha akarják, otthonukba bántódás nélkül visszatérhetnek. (Élénk helyeslés.) Ez a két megállapodás, amely igen sok derék magyar embert súlyos gondoktól és aggodalmaktól szabadit meg, talán mindennél jobban mutatja azt a szándékot, hogy a kétségkívül még mindig fennálló érzelmi ellentét dacára a két állam egymáshoz való viszonyában uj éra álljon be. A magyar kormány azzal a hajlandósággal, hogy a cseh kormánnyal közvetlen eszmecserébe lépjen az összes függő kérdésekre vonatkozólag, újra jelét akarta adni annak, hogy a maga részéről minden erejével, érzelmi áldozatok árán is hozzájárul KözépEurópa belső állapotának megszilárdításához. Ez a törekvés vezetett ennél a lépésnél és legyen szabad hozzátennem, hogy ezen lépésnél semmiféle egyoldalú orientációra való törekvés által nem vezéreltettünk, aminthogy ilyen nem vezette és nem vezethette a cseh kormányférfiakat sem, és a magam részéről súlyt fektetek annak kijelentésére, hogy olyan természetű megbeszélésekre, amilyeneket a cseh kormánnyal folytattunk, bármely más szomszédos országgal is, amely erre megfelelő diszpozícióját nyilvánítja, bármely pillanatban hajlandók vagyunk. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az 1. § elfogadtatott. Következik a 2. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 2. §-t) Elnök; A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetévi március hó 19-én, szombaton. gyűlés ! Az általános vitában kifejtettek alapján bátor vagyok a 2. §-hoz a köztisztviselők érdekében a következő pótlást indítványozni. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Eelhatalmaztatik egyben a kormány arra, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák részére 1921. évi április, május és június hónapokra rendkívüli segélyt engedélyezhessen. Erre a célra összesen 300 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére. (Éljenzés.) Elnök : Az igazságügyminister kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A ministertanács elhatározta, hogy a bírósági jegyzőket, akik eddig több fizetési osztályba voltak sorozva, megosztja, és azokat a jegyzőket, akik a VIII. fizetési osztályban vannak, bírósági titkárokká nevezi ki, illetve ezeket az állásokat bírósági titkári állásokká rendszeresiti át. Ez semmi költségtöbblettel nem jár, de mégis csak indokolt, hogyha valaki előlép, legalább más állásba lépjen elő, mielőtt bíróvá lesz. (Helyeslés.) Minthogy ez csak a későbbi költségvetési törvényben történhetett volna, a kinevezés, illetőleg átszervezés pedig már most foganatosittatik, szükséges volt a felhatalmazási törvénybe felvenni r egy rövid szakaszt, amely ezt kimondja. Epen ezért bátor vagyok azt az indítványt tenni, hogy a 2. § után uj szakaszként a következő szakasz vétessék fel (olvassa) : »A VIII. fizetési osztályba sorozott bírósági jegyzői állások az illetmények érintetlenül hagyásával, bírósági titkári állásokká rendszeresítetnek át. A VIII. fizetési osztályba eddig kínevezett bírósági jegyzők e törvény alapján bírósági titkárokká lesznek«. Jelzem, hogy a pénzügyminister úrral egyetértésben adom be ezt az indítványt. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Weiss Konrád! Weiss Konrád: T. Nemzetgyűlés! Az én felszólalásom tulajdonképen tárgytalanná vált azáltal, hogy a pénzügyminister ur volt szives ' ezt a javaslatot benyújtani, mert hiszen épen arról volt szó napokon keresztül, hogy a törzsfizetéseket 100%-kal felemelik, ép igy a lakbéreket. Mindenesetre szebb ez a módosítás, amelyet a pénzügyminister ur benyújtott, mert ha a törzsfizetéseket 100%-kal felemelik, akkor a legkisebb emberek, pl. a szolgák olyan minimális összeget kaptak volna, amelyet inkább ne is adtunk volna, mert vele a személyzetet még jobban elkeserítjük. Mindennek dacára az igen t. pénzügyminister ur figyelmét bátor vagyok felhívni arra, hogy ez a 300 millió úgynevezett segély tulajdonképen nem is segély és ebben a tekintetben teljesen igazat adok a pénzügyminister urnák, hogy a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége hagyjon fel a memorandumokkal. Méltóztassék elhinni, hogy ez a nagy