Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-149
61 A Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfőn. süket, órabérüket, míg olyanokét, akik a kurzusba jobban tudtak beilleszkedni, nagyobbítják. Egy munkás Sátoraljaújhelyről került fel, családja ellenben még ott lakik. Ennek az órabérét leszállították 3 K 60 fillérről 3 korona 40 fillérre, a másikét, aki nekik jobban megfelel, viszont felemelték. A kereskedelemügyi minister ur figyelmébe ajánlom, hogy jó volna az északi főműhelyben szétnéznie és megállapítania azt, hogy ott valóságos orgiát ül a munkások közt a politika. Egy munkás, aki a vörös hadseregben szolgált, azután román fogságba jutott, feljelentéseket tett és e feljelentések alapján csukják be az embereket vagy bocsátják el az államvasutak szolgálatából. Bartos János : Nem egészen igy van ! Kerekes Mihály : Ezeknek, akiket igy a román fogság után összefogtak és akik odaálltak a keresztény szocialisták táborába, 500—500 koronát utalt ki az államvasutak igazgatósága, mikor hazajöttek a fogságból. Ez helyes volt. Haller József : Egyebet sem csinálnak ott, mint keresztényszocialistaüldözést ! Egyiket a másik után csapják el. Kerekes Mihály: Én nem azt vitatom, hogy ez keresztény szocialista-e vagy zsidó-e, én azt vitatom, hogy Cigány Sándor keresztény szocialista . . . Oláh Dániel : De miért fájnak neked a keresztény szocialisták ? Kerekes Mihály: A keresztény szocializmust én sokkal szentebbnek tartom, semhogy embertársaimat alatta üldözni lehessen. En tiszteletben tartom a keresztény szocializmust és tiltakozom az ellen, hogy annak cégére alá bújhasson valaki és ekkép embertársaimat üldözze. (Helyeslés. Zaj). Haller István : Ha valaki csinálja, ostobaságot csinál, de nem valószínű, hogy csinálja. Kerekes Mihály: Ismételten kérem a kereskedelemügyi minister urat, hogy csináljon ott rendet és ezeknek a régi munkásoknak, akik 900—1200 koronát keresnek és két háztartást tartanak fenn, a bérét ne lejjebbitsék, hanem adják meg nekik azt, amit másoknak megadnak. Ugyancsak kérem őt arra, hogy az akkordjegyzéket adják ki nekik, mert ma nem tudják, hogy mennyi jár nekik. (Helyeslés.) A pénzügyminister urat pedig arra kérem, hogy indítson eljárást Magyarország összes tisztviselői ellen és állapítsa meg, hogy miből élnek Magyarországon a tisztviselők, (Zaj.) mert az lehetetlenség, hogy Magyarország tisztviselői kara abból a fizetésből éljen, amit az állam ad nekik. Fangler Béla : Eladják mindenülvet. abból élnek. (Igaz ! Ugy van I) Kerekes Mihály: Akkor állapítsa meg ezt. De vannak olyanok is, akiknek nincs már mit eladniok. (Felkiáltások : Azok éheznek !) Virter László : Epen az előbb mondta, hogy hogy jönnek a szabolcsiak ahhoz, hogy a tisztviselőket olcsó burgonyával ellássák? (Zaj.) Kerekes Mihály : Én most nem arról beszélek, hogy a szabolcsiak adnak-e kedvezményes burgonyát, sem arról, hogy Magyarország földmiveslakossága olcsó liszttel látja el az ellátatlanokat, hanem arról, hogy az olcsó ellátás mellett sem tudnak megélni. Én a kormány ténykedésében azt a komoly lépést akarom látni, hogy Magyarország köztisztviselői és a vasutasság végre megélhetéshez jussanak. (Helyeslés jobb felől.) Ezt azonban sehol sem látom. Nem látom, hogy olyan lépések történnének, amelyek Magyarországon a magyar tisztviselői társadalomnak megélhetését biztosítanák. Ezért szólaltam fel, még pedig olyan joggal, mint bármely más képviselőtársam. Avval végzem, hogy azért nem vagyok bizalommal a kormány iránt, mert ténykedésében nem látom megóva sem a magyar földmivestársadalom érdekét, sem a magyar tisztviselői kar érdekét. A kormány iránt bizalommal nem viseltetem, (Helyeslés jobb felől.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladván, a napirendet kívánom megállapítani. Javaslatot teszek a Ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. Indítványozom, hogy a t. Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, február hó 22-én, kedden, d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendje legyen : a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és a kormány programmja felett megindult vita folytatása. (Helyeslés.) Ezt határozatképen kimondom. Szilágyi Lajos képviselő ur a házszabályok 215. §-ának c) pontjára való hivatkozással szót kér. A képviselő urat a szó megilleti. Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés elnökének jogait, különösen szólásjog tekintetében a Nemzetgyűlés házszabályai részletesen felsorolják. Én ezeket a jogokat szükségeseknek, elengedhetetlenül szükségeseknek tartom — azt hiszem, mindannyian egyek vagyunk ebben a véleményben — és azokat változatlan épségben és változatlan tiszteletben akarjuk tartani. Ellenben mi a Nemzetgyűlés elnökét mindig a komolyság és a pártatlan igazságosság magaslatán óhajtjuk látni. (Ugy van 1 a jobboldalon.) Mi ugy érezzük, hogy az elnöki jogokkal elnöki kötelességek is járnak. Ezek között az elnöki kötelességek között a legfontosabb a képviselők szólásszabadságának a megvédése. Mindenkinek, minden egyes képviselőnek kivétel nélkül meg kell, hogy védje a szólásjogát, de különösen meg kell hogy védje a kisebbségnek, az ellenzéknek, a párton kívül egyedül álló képviselőknek a szólásjogát, (ügy van ! a jobboldalon.) Természetes dolog, hogy a szólásszabadságnak korlátai vannak. Fangler Béla : Izgatni nem lehet ! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! At. képviselő ur a szólásszabadság védelmében szólal fel és épen ezért kérem, méltóztassanak őt a legnagyobb figyelemmel meghallgatni. (Helyeslés.)
