Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-149
À Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfon. m Szilágyi Lajos : Természetes, hogy a szólásszabadságnak korlátai is vannak. Azokat is szükségeseknek tartom. Ezek a korlátok azonban nem az elnökért vannak, hanem a Nemzetgyűlésért, annak összességéért, a nemzetért, és ezek a korlátok a képviselőket kötelességük teljesítésében, véleményük szabad nyilvánításában, szabad kifejtésében nem akadályozhatják. Szombaton, midőn interpellációt intéztem a honvédelmi és belügyi minister urakhoz és szigorúan a tárgynál maradva azt fejtegettem, hogy Kacziány Géza minő előadást tartott a MOVE épületében az odavezényelt csendőrségnek, beszéjdem közben a következő jelenet, illetve párbeszéd átszódott le köztem és az elnök ur között. Azt mondottam (olvassa) : »Mindenekelőtt kijelentem, hogy alávaló hitvány rágalom az, hogy a nemzeti munkapárt a szabadkőművesektől és a zsidóktól választási célokra 40 millió koronát kapott volna.« Erre Barla-Szabó József t. képviselőtársam közbeszólott : »Ezek közismert dolgok !« Azután az elnök csengetett és hozzám fordulva engem igy szólított meg ; »T. képviselő ur ! Birói Ítélet állapította meg, hogy állami pénzek választási célokra lettek felhasználva.« Erre én beszédemet folytattam és ezt mondottam : »Ezt birói Ítélet soha meg nem állapította.« Erre az elnök ur másodszor is közbeszólott és ismét hozzám fordulva azt mondotta : »A képviselő ur hasztalan mondja, ez Ítéletben ki lett mondva. Ne tessék az elnökkel szembeszállni. Ez a Lukács-pörben hozott birói Ítéletben kimondatott.« Erre én újból folytattam beszédemet és ezt mondottam : »Kacziány Géza azt mondotta, hogy a Khuen-Héderváry-Tisza-Lukács-féle hármas egység által megteremtett munkapárt 40 milliót kapott a szabadkőművesektől és a zsidóktól pártcélokra. Ezt Magyarországon semmiféle birói ítélet soha meg nem állapította.« Erre az elnök ur harmadszor is félbeszakította beszédemet és ismét egyenesen hozzám fordulva igy szólott : »T. képviselő ur, az összeg magassága itt nem határoz. Ami inkorrekt 10 forintnál, az inkorrekt 40 milliónál is.« (Felkiáltások a baloldalon : Ez igy is van !) A felolvasott hiteles gyorsírói szövegből megállapíthatom, hogy én a beszédemmel nem szolgáltattam okot az elnöki közbelépésre. Én a beszédemet nem olvastam, beszédemben a tárgytól el nem tértem, a Ház tekintélyét nem sértettem meg, a közerkölcsiséget nem sértettem meg, a parlamenti illemet nem sértettem meg, nemzetiség, osztály, vagy hitfelekezet ellen nem izgattam, a Ház valamely tagja ellen durva sértést tartalmazó nyilatkozatot nem tettem, velem szemben tehát semmiféle elnöki közbelépésnek helye nem volt. Beniczky Ödön : Megtámadta a bíróság tekintélyét ! Szilágyi Lajos : Ha ez a közbelépés mégis megtörtént, -ekkor az én véleményem szerint az elnök ur súlyos mértékben áthágta a maga jogkörét. (Mozgás.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VIII. KÖTET. Interpellációm tárgyának érdemi része épen az volt, hogy Kacziány Gézának támadását visszautasítsam. Az elnök ur ennek ellene szólt, holott jól tudja, hogy interpelláció közben semmiféle vitát kezdeni nem lehet, de az elnöki székből vitatkozni egyáltalán semmiféle tárgy érdemét illetőleg sohasem lehet. Rassay Károly : Ez igy van ! Szilágyi Lajos : Ha az elnök ur házszabályellenesen vitát akart kezdeni interpellációm közben, akkor legalább hagyta volna el az elnöki széket, hogy itt egyenlő érvekkel mérhettük volna össze erőinket. Az elnök ur közbeszólásaival az én véleményem szerint, megbontotta a tanácskozási rendet, holott épen ő van hivatva afelett őrködni, arról gondoskodni. Az elnök ur három izben ok nélkül félbeszakította, illetve megzavarta beszédemet . . . Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy kritikához joga van, de azt mindig köteles olyan határok között tartani, hogy ne legyen sértő az elnöki székre. Szilágyi Lajos : . . . holott épen ő van hivatva arra, hogy a házszabályok 220. §-ában említett idevonatkozó tilalomnak érvényt szerezzen másokkal szemben s e célból a szükséges figyelmezte» test vagy rendreutasitást kimondja, vagy pedig a Nemzetgyűlést megkérdezze, vájjon kivánja-e a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottsághoz utasítani azt, aki a képviselőt beszéde közben közbeszólá* sokkal zavaija. Az elnök ur nyilatkozatával gyűlöletet vitt bele a vitába. Elnök (csenget) : A képviselő urat ezért a kifejezéseért rendreutasítom. Méltóztassék szorosan a házszabályokhoz tartani magát. Szilágyi Lajos : Nekem még élénk emiékezetemben van, amikor a régi képviselőházban épen az elnök ur volt a legérzékenyebb, mint egyszerű képviselő, minden szó iránt, ami az elnöki székből őfeléje repült, és nem tudem, mit csinált volna az én helyemben, ha Tisza István, Beöthy Pál, vagy Szász Károly, mint elnök, ugyanilyen módon járt volna el akkor ővele szemben. Fangler Béla: Sokkal rosszabbul jártak el! Szilágyi Lajos : Az elnök ur nyilatkozatával magáévá tette azt a nyilatkozatot, azt a tant, amelyet Kacziány Géza a Move épületében a csendőrség előtt hirdetett, s amelyről tegnap épen a Move elnöksége állapította meg, — és ezt nagy elismeréssel hozom fel — hogy méltatlan volt és hogy teljes mértékben elitéli Kacziány Géza eljárását. (Az elnöki széket Kenéz Béla fog'aja el) És amikor ezt az esetet itt a Nemzetgyűlésen szóvá tettem, akkor meg kelletett érnem azt, hogy maga a Nemzetgyűlés elnöke magáévá tette ezt a rágalmat. Látjuk, hogy a Nemzetgyűlés tekintélyét minden irányban rendszeresen le akarják járatni. Emiatt még fontosabbnak tartom ilyen időkben,
