Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-157
. évi márczius hó 2-án, szerdán. 342 A Newizetgyülés 157. ülése 1921 tatlan embereket elvitetett és lezáratott. Ez ellen akarok én interpellálni. Meskó Zoltán : Hogy hívják ? Szalánczy József: Farkas Géza kir. kamarás Î (Zaj. Felkiáltások : Ez a foglalkozása ?) De nemcsak a váróteremről akarok interpellálni, hanem szólok még a postahivatalról is. Ugyanezt követték el akkor, mikor Aszaló nagyközség néhány hónap előtt kérelmezte a postamesteri állást ott, ahol eddig 40 esztendőn keresztül postaügynökség volt. Az a Farkas Géza az, aki ezt is elutasította. Héjj Imre: Ki az, mi az ottan ? Szalánczy József: Egy méltóságos ur, aki, hogy meg nem választották nemzetgyűlési képviselőnek, összefogott egy Boronkay nevű főhadnaggyal, az akkori karhatalom vezetőjével, aki sikkasztás miatt kiszökött és Csehországban agitál a magyarok ellen, ott csinál propagandát. (Mozgás, ellenmondás a baloldalon.) Ez az a magyar ember. A háború elmúlt. Mindnyájan tudjuk és valamennyiünk szivéből az az egy óhaj fakadt : békét, békességet ! Hát lehet-e akkor békességről beszélni és csodálható-e az osztályharc, ha azt mondják, hogy minek a parasztnak a váróterem. Irigylem azt a vármegyét, ahol békesség van. Hisz a háború után még az ellenség is j ó baráttá lett és abban a vármegyében a jó barát is ellenséggé változott, ahol mindenki ellen hajszát üz egy ember csak azért, mert nem választották meg nemzetgyűlési képviselőnek. Ártatlan embereket összeszedetett egy főhadnaggyal, elvitte őket a mezőről s-elzáratta őket négy-öt hétre. De ki kellett őket bocsátani, mert kiderült, hogy ártatlanok. Megtörtént az is, hogy Aszaló község bíráját, amiért azt mondta, hogy csak az urak használják a telefont, szuronyos katonákkal Miskolcra vitette és négy hónapig fel volt függesztve, mi g a belügyminister fel nem mentette, mert semmi bán nem terhelte. En is azt mondom, hogy nem kell osztályharcot vivni, és ahol csak a községekben megjelentem, a népet mindenütt csak munkára, békére, szeretetre intettem. De mikor aztán eljövök, egyszerre kitör az osztályharc és az egymással való versengés. Ezeket voltam bátor röviden előterjeszteni' és kérni a kereskedelemügyi minister urat, hogy interpellációmat figyelembe venni méltóztassék. Interpellációm a következőképen szól (olvassa) ; 1. »Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnák arról, hogy Abauj-Torna vármegye Aszaló nagyközségében a vasúti személyforgalom javára váróterem mindezideig nincs, hanem csupán vasúti őrház van felállitva ? 2. Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnák arról, hogy Aszaló nagyközsége vasúti váróterme létesítését a nagyközség érdekének legteljesebb sérelmére Abauj-Torna vármegye közigazgatási bizottságában Farkas Géza tisztán rosszindulatból utasította vissza ? 3. Hajlandó-e a kereskedelemügyi minister ur az Aszaló nagyközség által hozzá éveken át hiába kérelmezett váróterem, felépítését a legsürgősebben elrendelni ?« (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden kívánok Szalánczy igen t. barátom interpellációjára válaszolni és a tényállást előadni. Előrebocsátom, hogy arról, vájjon a háború előtt megigérték-e a községnek az állomást, vagy a váróhelyiséget, tudomásom nincs, tudomásom van azonban arról, hogy a múlt esztendőben folyamodott Aszaló község, hogy a megállóhely helyébe állomás építtessék. Akkor hivatali elődöm e kérelmet kiadta az államvasutak igazgatóságának, hogy tegyen véleményes jelentést ebben az ügyben. Az Államvasutak igazgatósága kötelességszerüleg tanulmányozta ezt a kérdést és azt a jelentést terjesztette be hivatali elődömhöz, hogy a jelenlegi viszonyok között ott egy állomás megépítése nem indokolt. Aszaló községnek t. i. napi utasforgalma mintegy 25 személyre rug, két és fél kilométerre van tőle Szikszó állomás, 3'7 kilométerre pedig Halmaj község. Kerekes Mihály : Bemehetnek gyalog is ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Az országban sok nagyobb forgalmú megállóhely is van, ahol állomást építeni nem lehetett s az államvasutak és az ország mai pénzügyi helyzete mellett a kereskedelemügyi ministernek el kellett utasítani a községet azzal a kérelmével, hogy az ottlévő megállóhely állomássá építtessék át. (Helyeslés a baloldalon) Ami azt a további kérést illeti, hogy ott váróhelyiség létesíttessék, erre vonatkozólag ministeri elődömnek az volt az álláspontja, hogy megépítteti ezt a váróhelyiséget, de csak abban az esetben, ha a község hajlandó az építéshez szükséges anyagokat rendelkezésére bocsátani és az építési költségeket fedezni. Erre az álláspontra szintén ugyanazon oknál fogva helyezkedett a kereskedelemügyi minister, mert számos, sokkal nagyobb utasforgalommal biró megállóhely van, amely szintén nem rendelkezik váróhelyiséggel és az államvasutak mai pénzügyi helyzete mellett nem képes ezt a váróhelyiséget létesíteni. A kereskedelemügyi minister közölte ezt az elhatározását Abauj-Torna vármegye közigazgatási bizottságával és ez azután közölte ezt a községgel. Itt sem Farkas Géza urnák, sem másnak erre az elhatározásra befolyása nem volt. Ez a tiszta tényállás és magamévá téve hivatali elődömnek azt az álláspontját, hogy ha a község kötelezi magát arra, hogy a szükséges építőanyagokat rendelkezésre bocsátja és az építési költségeket fedezi, ezt a váróhelyiséget a legrövidebb idő alatt szíves készséggel fogom létesíteni, kérem az igen t. interpelláló képviselő urat és a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a baloldalon)
