Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-149
21. évi február hó 21-én, hétfőn. 68 A Nemzetgyűlés 149. ülése 19, Ott voltunk a tárgyaláson !) »Panama az a visszaélés, amelyet a közhivatalnok, vagy közmegbizott köz- vagy magánvagyonnak jogosulatlan elvonásával anyagi haszon szerzése céljából, akár a maga, akár pedig a vele szorosabb összeköttetésbén álló, vagy a vele szorosabb életviszonyban lévő egyének önző érdekében követ el.« E fogalmi körbe a kir. törvényszék nem tudta belevonni azokat a tényeket, amelyeket megállapított és ezért Ítélte el elsőfokon Désy Zoltánt és midőn a kir. tábla megsemmisitette az első bíróság Ítéletét, akkor a panamának is egy uj fogalmát állapította meg és elrendelte, hogy mikor a bíróság másodszor fog Ítélkezni ez ügyben, akkor ezt tekintse mérvadónak. A kir. tábla szerint a panama fogalma ez (olvassa): »Az élet közönséges tapasztalatai szerint a közfelfogás nemcsak a szó szoros értelmében vett tisztességtelen üzleteket tartja panamának, hanem azt is, midőn valaki közéleti tevékenységét bármily érdekből arra használja fel, hogy alattomos, az egyéni tisztességgel és az általános erkölcsi felfogással nem mindenben egyező móddal, mások, vagy a közvagyon hátrányára akár magának, akár másnak olyan előnyöket biztosítson, amelyeket az illető egyáltalán nem, vagy legalább is a rendes körülmények között el nem érhetett és illetve meg nem szerezhetett volna.« A kir. tábla utasitotta a törvényszéket, hogy a panamát ekként értelmezze és hozzon uj ítéletet. A panamának ezen szélesebb meghatározása folytán a kir. törvényszék most már más Ítéletet tudott hozni és ennek alapján Deésy Zoltánt felmentette a vád alól, és ez a felmentő ítélet az, amit rosszhiszemüleg akként magyaráznak, hogy e felmentő Ítélettel egyetemben a bíróság kimondotta volna azt, hogy állami pénzek pártcélokra fordíttattak volna. (Zaj balfelöl,) Ernst Sándor: Ugyan kérem! Szilágyi Lajos: A független királyi bíróság felmentette Désy Zoltánt azért, . .. Fangler Béla: Mert igazságot mondott! Szilágyi Lajos: . . . mert megállapította, hogy Désy Zoltán jóhiszemüleg járt el és Lukács László jogos gyanuoknak adott alkalmat és ebből kifolyólag Désy Zoltán jóhiszeműségét kétségbe vonni nem lehetett; ezért történt az, hogy a biróság > Désy Zoltánt nem büntette meg. Beniczky Ödön: Akkor miért mondott le Lukács László? Szilágyi Lajos: Ellenben ugyanebben a birói Ítéletben — amit tegnap végigolvastam, — két egymással ellenkező megállapítás van. Az indokolás azt mondja, (Halljuk! jobbfelöl) hogy Lukács László azzal adott a jogos gyanuokra alkalmat, hogy azt a pénzt, amit szerződéskötések idején a Magyar Bank a ministerelnökségen lévő rendelkezési alapra befizetett, elfogadta és elvette; viszont az ítélkezésnek egy másik helyén megállapítja a bíróság : »megállapittatott kétségtelenül az, hogy Lukács László ebből a pénzösszegből soha egyetlenegy fillért sem vett fel.« (Zaj balfelől.) Turi Béla : Egyéni célra nem, pártcélra igen ! Balla Aladár : Tiszta fehéren jöttek be ! Tiszta szerelemből választották meg őket. (Zaj.) Szilágyi Lajos: Ez az egész ügy ugy került a sószerződéssel összeköttetésbe, hogy a sószerződés lejáratban volt és azt meg kellett hosszabbítani. A szerződés meghosszabbítása ősszel volt esedékes és ezt megelőzőleg öt hónappal választatott a Khuen-Héderváry-kormány és a sószerződés aláírása előtt öt hónappal előbb fizetett be a Magyar Bank a ministerelnökség rendelkezési alapjába 3,025.000 koronát. Fangler Béla : Csupa szerelemből fizetett ! Szilágyi Lajos: Akkor tehát, amikor még a sószerződés szóban sem volt. Ernst Sándor : Dajkamesék ezek ! Akkor mosták volna fehérre ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Ebből kifolyólag csak rosszhiszeműséggel lehet ezt a két dolgot összeköttetésbe hozni. Ernst Sándor : Hogyne ! | Szilágyi Lajos : A másik rosszhiszeműség, ami Rakovszky képviselőtársamat vezette az, hogy a Kacziány előadásával hozta kapcsolatba a Deésy-pert, csak azért, hogy itt egy kavarodást és botrányt keltsen, amiben pedig — és ezt viszont én mondhatom és igazolhatom -— soha nagyobb mestere a parlamentnek nem volt, mint a képviselő ur. (Derültség.) Végül rátérek arra, amit a képviselő ur a Károly-keresztesek választójogáról mondott. (Halljuk ! jobbfelől. — Felkiáltások balfelől : Nem tartozik a tárgyra !) A képviselő ur nem átallotta ugy odaállítani most halála után Tisza Istvánt, mint akinek nem lett volna elegendő érzéke a hősök nagy teljesítményei iránt. Somogyi István : Nem is volt ! Szilágyi Lajos : Igenis volt érzéke a frontkatonák érdemei iránt s ő ennek mindenkor kifejezést is adott ; csak arra nem volt kapható Tisza István, (Egy hang a szélsőbaloldalon : Névszerinti szavazással leszavazták ! Zaj.) hogy a hősök jogainak jelszava alatt itt egy olyan széleskörű választói jog csempésztessék be a magyar törvénytárba, ... Ernst Sándor : Ez a lényeg ! (Zaj a báloldalon.) Szilágyi Lajos : . . . amilyen széleskörű választói jog pl. a mai,.. . Fangler Béla : össze sem lehet hasonlítani ! Szilágyi Lajos : . . . melynek tarthatatlan voltáról senki jobban meggyőződve nincs, mint maga az igen t. Rakovszky István képviselő ur. Rakovszky István : Nagy tévedés ! Szilágyi Lajos : Tisza Istvánt beállítani ugy, mint a frontkatonák érdemei iránt érzéketlen embert, nem járja. (Félkiáltások balfelől : A munkapárt ! Zaj.) Az ilyen gyűlöletes felszólalások
