Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-149

GG A Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfőn. hogy a házszabályokat mindegyikünk pontosan betartsa és a házszabályok betartásában épen az a személy járjon a legjobb példával elől, akit a Nemzetgyűlés bizalma a házszabályok őrének választott meg. A történtek elbírálását én a Nemzetgyűlésre bizom. (Helyeslések jobhfelől.) Rakovszky István : A házszabályok 215. §-a értelmében szót kérek. (Halljuk ! Halljuk !) Elnök : A szó a képviselő arat megilleti. Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Én azt hittem, hogy az elnöki székből tehetem meg enunciációmat, de a t. képviselő urnák jónak látta a házszabályok megvédésének örve alatt itt én ellenem személyes támadást is intézni. Ebben ő nagy mester, mert ahányszor a Move támadásáról van szó, az ő támadása nem annyira a Move ellen, mint inkább neki talán kellemetlen egyének ellen irányul. Ez az ő állandó gyakorlata. Szilágyi Lajos : Folyton ugrat ! Rakovszky István : A t. képviselő ur épen azt kifogásolta, hogy az elnök elnöki tisztéből kifolyólag a képviselő urat beszédében félbeszakította és ebből nagy kázust csinált. Szilágyi Lajos (közbeszól). Rakovszky István : Most mint képviselő állunk egymással szemben. Ugy látszik, a képviselő ur nem ismeri azt a szabályt, hogy a szónokát közbeszólásokkal zavarni, ami ugyan velem szemben nem igen sikerült neki, nem szabad. A t. képviselő ur beszédének az. a része, mely a szólásszabadságra vonatkozik, bennem a legélénkebb visszhangot keltette és én a szólásszabadságnak védelmét kötelességemnek tartottam abban az időben is, amikor innen a képviselőket kidobták épen a tisztelt képviselő ur asszisztenciája mellett. ( Ugy van ! Taps balfelől.) Szilágyi Lajos : Nem is voltam akkor kép» viselő. (Zaj.) Rakovszky István : A házszabályok nekem kötelességemmé teszik, hogy itt ügyeljek a rendre. A képviselő ur itt egy közismert tényt, amely birói Ítéletben nyert megállapítást, hazugságnak és aljas rágalomnak jelentett ki. (Ugy van! Ugy van !) ^ Szilágyi Lajos : Ma is azt mondom ! ] Rakovszky István : Tévedés lehetett a számban, tévedés lehetett az illető bőkezű adakozók tekintetében, de maga a tény birói Ítéletben lett megállapítva és én nem tűrhettem egy pillanatig sem, hogy az a gondolat merüljön fel, hogy Magyarország bíróságát itt, az én elnökletem alatt, hitvány rágalmazónak nevezzék. Szilágyi Lajos : Csavarintás ! Ez rabulisztika ! Fangler Béla : Ez a lényeg ! Rakovszky István ; Én meg voltam és meg vagyok győződve arról, hogy a képviselő ur nem igy értette a dolgot, de megtörténhetett volna ez a félreértés, és ezért nekem kötelességem volt azt a kijelentést megtenni. Gondolom, a szólásszabadságot a legtávolabbról sem érintettem akkor, amikor nem tettem egyebet, mint kijelentettem, hogy : »kérem, képviselő ur, ez birói Ítéletben leszögezett és megállapított tény«. Szilágyi Lajos : Hát ez nem igaz í ] Beniczky Ödön : Tudja ezt mindenki ! Rakovszky István ; Ez ugy történt, t. képviselő ur, hogy a bíróság fölmentette Désy Zoltánt, aki ezt állította, és ennek konklúziójaként be van bizonyítva, hogy igenis állampénzeket használtak fel párt célokra. (Ugy van! Ugy van!) . . Szilágyi Lajos : Ez nem áll ! Rakovszky István : Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, igazán semmi szükség nem volt arra, hogy itt a multakat felidézzék ! Sándor Pál : Nem zsidó pénz volt az ! ] Rakovszky István : Nem arról van itt szó, hanem semmi oka és semmi célja nem volt annak, hogy itt mindig a multat idézzék fel. De nagyon j ól ismerem én ennek a célzatát. Az a legújabb dolog és azt akarják itt hirdetni, hogy ez a Nemzetgyűlés nem áll kötelességtudásának és feladatának magaslatán. Azt akarják nem illetékes, hanem az illetékes tényezőkön kivül álló intrikus tényezők, hogy ezt a Nemzetgyűlést feloszlassák és ezért van szükség arra, hogy mindig a nagy múlttal hozakodjanak elő és annak a pártnak feltámasztásán fáradozzanak, amely pártnak Károlyiékon kivül igen nagy hibája van abban, hogy idáig jutott az ország, (Ugy van ! Ugy van ! Általános taps.) és amely pártnak hivei, tagjai között ott volt a tisztelt képviselő ur is. Ez a párt is egyik oka volt annak, hogy idáig jutottunk, mert a népnek vére árán megszerzett jogát nem akarták neki megadni. En mondom ezt, én, aki beterjesztettem itt a törvényjavaslatot a Károly-keresztesek választójoga érdekében. Ha akkor megadtuk volna nekik a választójogot, nem jutottunk volna idáig. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! A házszabályokat én tiszteletben tartom és nem megtámadása az a szólásszabadságnak, ha az elnöki székből figyelmeztetek egy képviselőt egy megtörtént tényre. Nem akad itt a Házban egyetlenegy képviselő sem, aki azt mondhatná . . . (Egy hang a szélsőbaloldalról: Drozdy!) Tőle sem vontam meg a szót

s hanem ő maga mondott le a szólásjogáról. Drozdy Győző : "Csak terrorizált ! (Derültség és zaj. Felkiáltások: Rendre kell utasítani!) Rakovszky István: Mondjanak egyetlenegy képviselőt, akitől a szólás szabadságát megvontam volna. Elnök (csenget): Ha jól értettem, Drozdy képviselő ur azt a kifejezést használta, hogy az elnök őt az elnöki székből terrorizálta, ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Élénk helyeslés.) Rakovszky István: Én csak gratulálhatok Szilágyi Lajos képviselő urnák társaságához, mert egyetlen képviselő volt az, aki melléje szegődött és ez Drozdy képviselő ur volt. Nem akarok többet ehhez szólani. Ugy miként eddig, mindig tiszteletben tartottam a Nemzetgyűlésen a szólásszabadság jogát, ugy