Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-149

A Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfőn. 61 Kerekes Mihály: A belügy minister kivizs­gáltatta a kérdést, de még ma sincs felterjesztve a belügy ministeriumba, ott van az alispánnál. A vármegyének már el kellett volna intézni az ügyet, de sem a vármegye, sem a belügyminister nem intézkedik. (Zaj.) Drozdy Győző: Rászállott a páva a vár­megyeházra ! Kerekes Mihály : Azt látom, bogy Magyar­országon a közigazgatás, vagy valaki meg­akadályozza a törvények végrehajtását. Itt van pl. a kisbérletekről szóló törvény végrehajtása. Nem lehetek bizalommal a kormány iránt, mert nincs meg benne az az erély, amellyel a Nemzet­gyűlés által hozott törvényt keresztülvigye. Meg­állapítottuk azt, hogy semmibe sem veszik a minister ezirányu rendelkezéseit. Azt hiszem, sokkal jobb volna, ha visszatérnénk a forradalom utáni idők példájára, amikor a főispánokat kormánybiztosokkal cserélték fel. Ezt sokkal helyesebbnek tartanám, mert a kormánybiztosok hatásköre az egész vármegyére kiterjedne, és egy kormánybiztos-főispán talán tudna rendet teremteni a vármegyékben és keresztülhajtaná a törvényt, amelyet a Nemzetgyűlés megszavazott. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Kíváncsiságból is, de meg azért is, hogy a ministernek legyen valami alapja és legyen a kezében valami, a választókerületem 36 községében megállapítottam, hogy hogyan hajtják végre a kisbérletekről szóló törvényt. Nagyon érdekes a statisztika. Jegyzőkönyvet vet­tem fel minden egyes községben, mindenütt magá­val a jegyzővel Írattam alá a jegyzőkönyveket, nehogy azt mondhassák, hogy más van a jegyző­könyvekben. Tizenöt községben folyamatban van a végrehajtás. Ez abból áll, hogy összeült két ember és megállapították, hogy ennyi és ennyi ember van, akiknek nincs házhelye. Azután to­vább mentem. Két községben gróf Szirmay Eszter őnagyméltósága rendeletére keresztülvit­ték az ő birtokára vonatkozóan a rendeletet. Négy községben nincs házhelynek való föld. Három községben január 7-én érkezett le a ren­delet, tehát még nem tudtak intézkedni. Egy község hamis jelentést adott le. Ez igen érde­kes, 98 ember fellebbezte meg a képviselőtestü­let határozatát, melyben kimondták, hogy azért nem adhatnak földet, mert ha földet kapnak azok, akiknek nincs házuk, akkor ki fog az ő házukban lakni? Ott ugyanis még robot van, 25—30 napot dolgoznak a házért, ha tehát a szegény embereknek lesz házhelyük, akkor a gazdag emberek nem kapnak lakót. Drozdy Győző : Babszolgaság ! Kerekes Mihály: Ez a község azt jelentette, hogy egyáltalán, nincs jelentkező. A képviselő­testület határozatát 98 ember fellebbezte meg; az aláírásuk megvan a belügyministernél. Az egyik községben négyszögölenként 200 koronáért akarnak házhelyet adni annak a szerencsétlen koldusnak, aki a háborúban elvesztette mindkét lábát azért, hogy védje a földbirtokost, aki az egész idő alatt itthon volt. Ennek a szegény embernek, aki hazajött két falábbal, most 200 koronáért akarnak földet adni négyszögölenként, ami katasztrális holdanként 320.000 koronának felel meg. (Zaj.) Tiz községben pedig egyáltalán nem tudnak róla, hogy van-e ilyen törvény, vagy nincs. (Mozgás a jobboldalon.) Az én meggyőződésem szerint a földbirtok­reform sorsa is ugyanez lesz. Legalább az én meggyőződésem az, hogy a politikában valahol hátul egy olyan tológép dolgozik, amely mesterségesen szorítja vissza mindazokat a szociális kérdéseket, amelyeknek szőnyegrehozása eminens érdeke magának az államnak. Az ember nem látja ezeket a kezeket ; sokszor halljuk, hogy kaszinópolitika vagy más valami, s nem tudjuk, hogy honnan jön. Egy bizonyos : valahol dolgoznak ezen. En nem bizom abban, hogy — hacsak egészen más eréllyel nem fog a kormány közbelépni és rendet csinálni — a föld­birtokreformot Magyarországon ez a kormány keresztülvigye. (Zaj jobbfelöl.) Barla-Szabó József: Erőskezű belügyminis­ter kell! Kerekes Mihály: Pár szóval meg akarom emliteni azokat az anomáliákat, amelyek a közélelmezés és rekvirálás terén vannak. A kormányzópárt annak idején egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Magyarországon katonai erővel rekviráljanak. (Ugy van ! Ügy van ! a jobboldalon.) Meskó Zoltán : Le is vonjuk a konzekvenciá­kat ott, ahol rekviráltak ! (Zaj. Felkiállások a jobboldalon : Majd a jövő évben !) Kerekes Mihály : Mégis megtörténik, hogy a katonaság nemcsak rekvirál, de még becsü­letes magyar polgárokat meg is botoznak! En azt hiszem, hogy nincs joga sem annak a katona­tisztnek, sem senki másnak a bíróságokon kívül arra, hogy valakit megbotoztasson. A tény mégis az és én csodálkozom, hogy a kormányzópárt s a kisgazdapárt, amely része a kormánynak, tűri azt, hogy a kormány vagy a közélelmezési minister katonai erővel rekviráltasson. Meskó Zoltán : A párt már állást foglalt ellene három nap előtt ! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Magyar­országon a közélelmezés terén valóságos bolon­dokházát csináltak. Nincs Magyarországon mi­nister, főispán, alispán, főszolgabíró vagy jegyző, aki meg tudná mondani azt, hogy kinek meny­nyit és miért kell beszolgáltatni. Amikor nagy­atádi Szabó István mint közélelmezési minister azt mondta, hogy egy hold földtől 35 kilogram­mot s igy progresszive kell majd a gabonát be­szolgáltatni, akkor Magyarországon mindenki tudta, hogy mennyit kell neki beadnia. Utána jött Vass minister ur, aki — mond­hatom — ért a dolgokhoz, (Felkiáltások a jobb­oldalon : Nagyon is ért hozzá !) hiszen, az egye­temen mint tanár foglalkozott e kérdésekkel és

Next

/
Oldalképek
Tartalom