Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-149
. évi február hó 21-én, hétfőn. 62 A Nemzetgyűlés 149. ülése 192 vártuk is, hogy közmegnyugvásra fogja megoldani e kérdéseket. A minister ur behozott egy kontingentális rendszert. Jellemző, hogy valahányszor Magyarországon be akarták csapni a parasztot, mindig latinul beszéltek vele. Sohasem mondták meg, hogy mit akarnak tőle. így jött azután be a porció, exekució, rekvirálás, maximálás, szóval mindig latinul beszéltek. (Derültség. ) A kontingentálás rendszere is ilyen valami. A minister azt mondja, hogy Magyarország közellátására kell 52.000 vagon búza, Borsod vármegye ad ennyit, a másik vármegye ad annyit. Már most mit csinál Borsodvármegye alispánja? Kimondja, hogy egy járásra esik ennyi, te mezőcsáti, te miskolci, ennyit adsz. A főszolgabíró kiadja a rendeletet, hogy ez a község ennyit, amaz annyit ad. Az összeszedés pedig ugy történik, hogy mindenkitől összeszednek, még attól is elveszik a búza bizonyos, százalékát, aki azt pénzért vette. Megtörtént Ónodon, hogy Főczik Dániel, a református egyház harangozója, akinek 72 négyszögöle van a nyéki hegyen, melyen csak annyi terein, hogy a feleségével a hátán vitte haza a kukoricát héjastul és mikor a kontingentális rendszer alapján a minister ur rendeletére a közélelmezés céljaira be kellett szolgáltatni a kukoricát, neki 25 kilogrammot kellett beszolgáltatnia, a családnak magának pedig csak 9 csöve maradt. Nem hiszem, hogy a közélelmezés politikáját szolgálná az, hogy ilyen embertől és olyanoktól, akik pénzért veszik az árpát, például attól, aki két vékát vesz, a felét elvegyék, holott megegyeztünk abban, hogy csak száz hold szántóföldnél tartozik az illető , árpatermésének harminc százalékát leadni. Ámde a száz hold föld tulajdonosai nem termeltek búzát és árpát, hanem termeltek mákot, borsót, lencsét stb., és miután a százholdas gazda nem termelt búzát és árpát, be kellett azt szedni attól a szegény embertől, aki azért termelt, hogy télire legyen a csirkéjének. Ez a kontingentális rendszer nem vált be, és én azt hiszem, abban képviselőtársaim igen nagy többségének nézetével találkozom, hogy egyáltalában mindenféle kontingentális és nem kontingentális rendszert meg kell szüntetni és be kell hozni a szabad forgalmat. (Helyeslés a jobboldalon.) Megjegyzem, hogy korlátozottan a belföldre, de legyen szabad forgalom, mer v t az mégis csak igazságtalanság, hogy a köztisztviselők burgonyáját a szabolcsi gazdák adják, az ellátatlanok lisztellátását pedig Magyarország földmivestársadalma biztosítsa csaknem ingyen. Legutóbb interpelláltak amiatt, hogy a kormány 6500 vagon burgonyát adott el Ausztriának és a többbevételből fedezték azt a kiadást, amelyet egyébként az ország minden polgárának lett volna kötelessége fedezni, vagyis a 4 korona 60 fillér és az 1 korona 10 fillér közötti különbözetből fedezték Magyarország köztisztviselőinek burgonyaszükségletét. Mi köze »Szabolcs vármegye gazdáinak ahhoz, hogy ők tartsák el Magyarország köztisztviselőit? Tessék a költségeket adóban kivetni, akkor fog fizetni a gyáros, a tőkés, a kereskedő, (Helyeslés jóbbfelöl. J akkor mindenki fizetni fogja Magyarországon a különbözetet. Azonban az, hogy épen a szabolcsi gazdák szolgáltassák be erre a célra a burgonyát, igazságtalanság. Drozdy Győző : A legszegényebb vidéke az országnak ! Kerekes Mihály : Ugyanez a helyzet a gabonaellátás terén is. Azt mondják, hogy nincs kenyérnek való és száz vagonszámra akarják eladni a nullás lisztet Ausztriának. Ha már ilyen törvényt hoztunk, tartozik-e a magyar polgár többet beszolgáltatni, mint amennyi Magyarország ellátására szükséges, tartozik-e Ausztriát ellátni, tartozik-e kedvezményes áron odaadni a búzát, hogy Ausztriának adjuk oda? Amikor a falun nem adnak havonként csak egy-két kilogrammot annak a szegény családnak az ellátására, akkor figyelmeztetem a kormányt és minister urat, hogy igen rossz vért szül a falun, hogy elvigyük valahonnan a búzát és megőröltessük, nem tudom, Borsodkomáromban, onnan szállítsuk vissza és igy adjuk oda a népnek, ha ugyan odaadjuk. A kontingentális rendszerben még az a veszély is rejlik, hogy a falu nem kapja meg a megállapított fejkvótáját. Vagyis ha kontingentálás után fogják kiutalni a lisztet és meg fogják állapítani, hogy ez a járás 10 vagon lisztet kap, a másik ennyit, ennek csak az lesz az eredménye, hogy a falu nem fogja megkapni a fejkvótáját. A kontingentális rendszer be van hozva, kontingentális alapon veszik el a búzát, kontingentális alapon adják ki a fejkvótát, de csak keveset. Én ebben a politikában semmi mást nem látok, mint a város szolgálatát, mint a keresztényszociálistapárt törekvéseinek, a keresztényszociálistapárt érdekeinek szolgálatát. Tiltakozom tehát az ellen, hogy amikor a falu biztosítja Magyarország ellátását, épen a falusi elláttatlanok legyenek azok, akik egyáltalában nem kapják a fejadagot. (Zaj a baloldalon.) Haller István : Sajnos, a másfél milliós Budapest nem egészen keresztényszocialista. Itt vannak a szocáldemokraták és sok minden egyebek ! Frühwirth Mátyás: A liberális blokkot látják el ebből! Kerekes Mihály: Frühwirth igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy a liberális blokkot. 0 mint újságíró ember, hol látja a liberális blokkot ? Haller István: Csak az újságban! Kerekes Mihály : Abban az újságban, amelyet ő szerkeszt? Frühwirth Mátyás : Csak rá kell nézni !
