Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-149
A Nemzetgyűlés 149. ülése 1921. évi február hó 21-én, hétfőn. 59 búzát, meg kell fizetniök a harmadosztályú kereseti adót és ráadásul még a tízszeres földadót, ugy hogy a végén, még közepes termés mellett sem lesz abszolúte semmi hasznuk abból a bérletből. Azt hi&zem, — és ez az, amit Kálmán igen t. barátom megjegyzett — hogy politikából csinálták ezt és a minister ur figyelmét felhívom arra, hogy ezt a kérdést rövidesen szanálni kell. A tízszeres földadó kilenctizedrészének arra a szegény népre való áthárítását feltétlenül orvosolni kell, mert ez olyan elkeseredést szülhet, amely tényleg abba hajtja bele a magyar föld népét, hogy azt mondja: nem kell neki a föld. Ha a magyar föidmivesnépnek nem fog kelleni a föld, akkor a nagybirtokosok sem kapnak munkást és nem fogják bírni a munkáltatást. A földet meg kell szerettetni a néppel, és ha a nép szereti a földet, akkor majd fog tudni a nagybirtokokon is dolgozni. Meskó Zoltán : Szereti a nép, csak ne bántsák ! Drozdy Győző : A túlsó oldalon ezt a kérdést bojkottálják ; mind kimentek Î Kerekes Mihály : Az elkeserités politikájával ezt a kérdést megoldani nem lehet. A pénzügyruinister urnák szerettem volna azt a kérdést feltenni, hogy mi van a kisüstök kérdésével ? Ez itt kicsiny kérdés, kinn, a nép lelkében pedig igen nagy kérdés. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Korányival tárgyaltunk annak idején, meg is egyeztünk. (Egy hang a jobboldalon : De kijátszott az is bennünket!) A finánc azonban ravasz számítással él és olyan rendeletet adtak ki, hogy most ügyes ember legyen, aki tud kisüstön főzni. Az volt a kifogás azelőtt, hogy nincs elég finánc Magyarországon, hogy ellenőrizhessék a kisüstöket. Most, amint a pénzügyminister ur már bejelentette, a leszerelt katonatiszteket kinevezik pénzügyőrökké. így lesz elég finánc ahhoz, hogy ellenőrizzék a kisüstöket. En követelem, hogy a régi formájában állítsák vissza Magyarországon a kisüstön való főzést, (Helyeslés a jobboldalon.) mert politika, amelyet a nagytőke érdekében a központi szeszfőzők felállításával Teleszkyék csináltak a világháború alatt, sem a nép érdekében, sem az ország érdekében nem volt. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás. Egy hang a jobboldalon: Nem adják ki az engedélyt !) A magyar földmivelő nép az utóbbi időben igyekezett arra, hogy vadászterületeket szerezzen magának. Valamikor Magyarországon nem jutott hozzá, hogy ugy mondjam, a parasztság ahhoz, hogy vadászhasson, azonban a világháború alatt mégis igyekezett vadászatot űzni s most egyikmásik helyen igyekeznek kivenni ezeket a területeket. Nem tudom, számításból-e, a pénzügyminister ur most egy javaslatot terjesztett a Nemzetgyűlés elé •— feltételezem, hogy számításból történt, mert el akarják riasztani a föld népét attól, hogy vadászhasson — fel akarja emelni 100 koronára a fegyveradót és 1000 koronára a vadászati adót. En nem tartom a vadászati adó jövedelmét, még ha 1000 koronára emelik is fel, akkorának, hogy ezen a nyomorult országon segítsen, azonban ezt a javaslatot alkalmasnak tartom arra, hogy a parasztot elriassza a vadászattól és hogy a vadászterületek visszamenjenek annak az osztálynak a kezébe, amely ezer esztendőn keresztül gyakorolta Magyarországon a vadászati jogot. Virter László : Az legszívesebben fizeti meg ! Kerekes Mihály: Megfizeti most, de egész nyugodt vagyok, hogy később nem fogja megfizetni. Ezt a javaslatot nem is fogom megszavazni. Ugyancsak nem tartom helyesnek a bortermelési adónak felemelését 14 koronáról 84 koronára. Ez rettenetes nagy különbség és azt hiszem, hogy hoz ugyan valamilyen jövedelmet — a finánc állítása szerint 90 milliót — Magyarországnak, de mindenesetre hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarországon a szőlőtermelés ne fejlődjék, hanem visszafejlődjön. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Az igen t. pénzügyminister ur figyelmébe ajánlok egy kérdést, még pedig a lakásluxusadó behozatalát. Szükségesnek tartom, hogy, miután nem tudjuk elhelyezni a lakástalanokat, lakásluxusadót hozzon be a pénzügyminister ur. (Mozgás.) Rassay Károly: Inkább, mint hogy rekviráljanak ! Kerekes Mihály : Az én nézetem szerint a négyszobás lakáson felüli lakásokért fizessenek lakásluxusadót. Meskó Zoltán: Mindig a családtagok számától függ! Kerekes Mihály: Természetesen, a családtagok szerint. Négyszobás lakás elegendő ahhoz, hogy egy polgári család elhelyezkedjék benne. Ha valakinek van kastélya 30—40 szobával, akkor van pénze hozzá, hogy megfizesse a lakásluxusadót. Ha pedig nem akarja megfizetni, akkor felszabadulnak a felesleges szobák és azokba el lehet helyezni azokat, akik ma is vagonokban laknak Magyarországon, amellett pedig az államnak tekintélyes hasznot hozna ez az adónem. Amint látjuk, a luxusadó bevált egyéb téren is, tehát be kell hozni a lakások terén is, mert mikor nagy családu emberek vannak itt hét-nyolc családtaggal, akik be vannak szorítva egy szobába, akkor megfizetheti az illető, akinek ugyanitt Magyarországon négy szobánál nagyobb lakása van, a luxusadót, azért, mert szabadabban él és az államot jobban segítheti. Egy amnesztia-rendelet is jelent meg a kormány részéről, illetve a kormányzó ur őfőméltóságának aláírásával. Ennek az amnesztia8
