Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

À Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó lá-én, hétfőn. 605 Balla Aladár : Társaság. Rassay Károly: . . .társaság, (Ugy van! balfelől.) nem akarom mondani, bogy főnemesség, amely ott ült és a nemzet millióinak akarata ellenére taktikázással, ügyességgel keresztül tudta vinni századokra kibató szomorú eredménnyel a maga akaratát, (ügy van ! jóbbfdől.) T. Nemzetgyűlés ! Felelősségem tudatában arra kérem t. képviselőtársaimat, hogy ezt a javaslatot fogadják el. Szmrecsányi György : Madridból indul ki ? Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Csak egészen röviden óhajtok reflektálni azokra az indítványokra, amiket Kerekes és Rassay t. képviselőtársaim előterjesztettek. Ami Kerekes képviselőtársamnak inditványát illeti, ő azt kívánja, hogy a meghatározások után zárójelbe vegyük be azt, hogy »bolsevista, kommunista stb.« Voltam bátor már abban a felszólalásomban, amelyet, a tárgyalás során szerencsém volt megtenni, ráutalni arra, hogy mennyire fontos az egyéni szabadság szempontjából az, hogy a törvényben, különösen büntetőtörvényben lehetőleg precizen, szabatosan állapítsuk meg a tényálladékát annak a cselekménynek, amely miatt valakit büntetni lehet. Ezért valamely kifejezésnek, jelszónak a törvénybe való bevétele épen az egyéni szabadság érdekében veszélyes. Mert nagyon különböző az, hogy ki mit ért bizonyos jelszavak, bizonyos kifejezések alatt, és a birótól sem lehet azt várni, hogy egy bizonyos jelszó alatt feltétlenül mindig ugyanazt értse, amit mások értenek alatta. A birónak egészen pontosan kell látnia, hogy mit akarunk büntetni és ezért a tényálladékot a törvénybe kell bevenni. Ezt a tényálladékot igyekeztünk mi a törvényjavaslatban megszövegezni ugy, ahogy az meg van szövegezve. Hogy ez egészen tökéletes-e vagy sem, ahhoz szó férhet, de jobbat nem tudtunk megállapítani. Volt elég idő a bizottság előtt is arra, hogy ezt megszövegezzük, a t. képviselő urak részt vettek a vitában, de senki sem tudott más szöveget produkálni, mint ami itt van. Épen ezért Kerekes képviselőtársamnak indítványát csak olyannak tekinthetem, mint amely talán rá akar mutatni arra, hogy ez a meghatározás tulaj donképen ezeket a mozgalmakat tartja szem előtt, minthogy azonban ilyen egészen vague rámutatás a törvényekben nagyon szokatlan és helytelen is, azt hiszem, t. képviselőtársam is megnyugszik abban, hogy én ennek a szövegnek kiegészítéseképen azt a módosítást, illetve kiegészítést javasoljam, amelyet Apponyi gróf t. képviselőtársam kívánt a beszédében és amely szintén reámutat arra, hogy ez a meghatározás különösen a bolsevista-kommunista mozgalmakra utal. Azt hiszem ez a rámutatás teljesen elegendő és szabatos, mert ez már kiegészített szabatos tényálladékot jelöl meg, tehát törvénybe felvehető. Ebből az okból ezeknek az elnevezéseknek, amelyek márólholnapra változhatnak, még zárójelben és példaképen való felsorolását sem találom egészen megfelelőnek. Ami Rassay t. képviselőtársam inditványát illeti, először is azt az észrevételét, hogy »az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása« kijejezés helyesen fejezi-e ki azt, amit ki akarunk fejezni : nem akarom ismételni mindazt, amit előbbi beszédemben már elmondottam, mert jobban úgysem tudnám magamat itt kifejezni, hogy mennyire összefoglalóan akarjuk itt a mi egész állami és társadalmi közületi életünknek rendszerét a felforgató mozgalmaktól megvédeni. Nem akarjak mi itt külön védelem alá vonni abban a mértékben, amint ez a szakasz kontemplálja általában a normális alkotmány elleni felségsértést, hiszen erre nézve van a Btk.-ben rendelkezés. Itt most mi a jog tárgyát előbbre visszük, előbbre, mint ahogy a Btk. viszi, itt már oly cselekményt is büntetünk, amit a Btk, még nem büntetne. És ezt a büntetést, ezt az előbbre vitelt, ezt a szigorítást, nem is akarjuk minden alkotmány elleni felségsértésre kiterjesztetni, nem akarjuk kiterjeszteni mindenre, amire á Btk. is kiterjeszkedik. Hiszen pl. alkotmányjogi felségsértés az is : az alkotmány nagy intézménye, az országgyűlés pl. a magyar alkotmány szerint két házból áll, ha valaki ennek erőszakkal való megváltoztatására törne, ez a Btk. szerint alkotmányjogi felségsértés volna. Ebben az esetben azonban nem karjuk mi olyan stádiuumában is büntetni a cselekmények, amely stádiumról itt az 1. § szól. Az 1. § szerint csak azokat az eseteket akarjuk büntetni, amelyek egész állami és társadalmi rendünknek erőszakos felforgatását, különösen a bolsevista-kommunista gondolatot akarnák megvalósítani. Ha valaki pl. az alkotmánynak valamely más intézményét óhajtaná erőszakkal megtámadni és felforgatni, annak cselekményét csak egy későbbi stádiumában büntethetné a Btk. 127. §-a. Azok a rendelkezések pedig, amelyek itt vannak, beleesnek természetesen az alkotmányjogi felségsértés fogalmába is, csakhogy ennek csak bizonyos körét érintik, a legszélsőségesebb alkotmány elleni felségsértéseket és nem azokat a szűkebb értelemben vett alkotmányjogi felségsértéseket, amelyekre a Btk. utal. Csak ezekben a legszélsőségesebb felségsértési esetekben akarjuk ezt a messzebbmenő büntető rendelkezést bevenni, amely a büntető szankciót előreviszi, hogy már a mozgalmat és szervezkedést is bünteti, nem ugy, mint a Btk., amely csak a későbbi stádiumában bünteti az ilyen dolgot. Ami pedig t. képviselőtársamnak azt az indít ványát illeti, hogy utalva az 1920:

1. tc.-re, a királykérdésre vonatkozó dolgot ide bevegyük, erre nézve az a megjegyzésem, hogy ez a kérdés a most röviden kifejtettek értelmében sem áll semmiféle összefüggésben ezzel a rendelkezéssel. (Helyeslés balfelől.) Először is egy véleményen vagyunk. De akármilyen véleményen legyen valaki a királykérdésben, egyik sem óhajtja erőszakkal,