Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
606 A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn. erőszakos felforgatással a szándékát megvalósitani. Ez tehát már maga kizárja azt, bogy ez a kérdés ide tartózhassék, mert akármilyen módon óhajtjuk megoldani a kérdést, itt erőszakos megoldás senki sem gondolt. Különben is a királykérdés épen olyan, mint a szűkebb értelemben vett alkotmánynak minden más kérdése, a törvényhozás kérdése, a birói hatalom kérdése, vagy bármelyik más kérdés, amelynek védelme az alkotmányjogi felségsértés keretében a Btk.-ben van biztositva és csak oly keretek között. Ebben a rendelkezésben mi nem gondolunk ekkora és ilyen messzemenő védelmet, a cselekmények ilyen elsődleges stádiumában való védelmet ezeknek a kérdéseknek nem akarunk biztositani, tisztán csak ezek ellen a teljesen felforgató mozgalmak ellen akarunk védekezni, amelyek a mai állami és társadalmi rendünket érhetik és amelyekre Kerekes képviselőtársam rámutatott, amelyekre ma bolsevista, kommunista, anarchista, nihilista elnevezéseket szoktunk használni, amikre más elnevezéseket is tudnánk alkalmazni, amelyeket azonban jogilag precizen, törvénybe valóan másként nem tudunk megszövegezni, mint ahogy megszövegeztük. Miután a dolog igy áll; miután a királykérdéssel, amint kijelentettem, ennek a kérdésnek semmiféle vonatkozása nincsen és nem is lehet, de nemcsak ennek, hanem más alkotmányjogi kérdésnek sincs ezzel semmi vonatkozása olyan értelemben, mint a büntetőtörvénykönyvben foglaltatik, épen azért azt az inditványt, amelyet Rassay képviselőtársam előterjesztett, nem tehetem magamévá; (Helyeslés a középen és jobbfelöl.) mert ez az alkotmánynak egy kérdését ragadná ki és felmerülne az a kérdés, hogy hát a többivel mi van. Tovább megyek : azt méltóztatott mondani az inditványban, hogy a nemzetgyűlés tartamára vagy pedig amig ezt a kérdést el nem döntik. Hát azután sem, sohasem fog ez a kérdés idetartozni, akár eldöntik, akár nem, sohasem tartozhatik pl. a királykérdés a törvényhozás alkotmányjog kérdéseinek megváltoztatására irányuló törekvések sohasem tartózhatnak e szakasz alá, mert azokat a kérdéseket akárhogy akarja a törvényhozás megoldani, azokra sohasem lehet azt mondani, hogy az az állami és társadalmi rendet felforgató fogalmak. Akárminő megoldás történik törvényhozási utón, az sohasem tartozhatik e fogalom alá. Épen azért tisztelettel kérem, hogy ne méltóztassanak ezeket az indítványokat elfogadni. Ellenben én vagyok bátor indítványokat tenni e szakaszhoz (Ralijuk! a szélsöbaloldalon.) ós pedig részben tisztán csak stiláris vonatkozásuakat, részben olyan indítványokat, amelyek honorálni kívánják azon észrevételeket, amelyeket a tárgyalás folyamán méltóztattak előterjeszteni. Az egyik indítványom az 1. § első bekezdésére vonatkozik és csak stiláris természetű, ugyanis azt célozza, hogy az »a« betű a »társadalom« szó előtt töröltessék. A másik pedig a- gróf Apponyi Albert képviselő ur indítványával azonos, hogy a »megsemmisítésére« szó után beszurassanak a következő szavak : »különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére«. (Helyesles a középen.) A második bekezdésnél egy enyhítést vagyok bátor javaslatba hozni és pedig itt az »öt évig terjedhető fogház« helyett »három évig terjedhető fogház«at vagyok bátor indítványozni. (Helyeslés.) A harmadik bekezdést szintén enyhíteni akarom azon megjegyzések és észrevételek után, amelyeket Bassay képviselőtársam a beszéde során felhozott, t. i. a harmadik bekezdésben a kezdeményezők, a vezetők és a résztvevők is súlyosan büntetve lennének akkor, hogyha fegyverek, lőszerek, robbantó anyagok gyűjtetnek össze annak ellenére, hogy ők esetleg erről nem is tudtak, — épen ezért azt a kiegészítést vagyok bátor indítványozni, hogy a szakasz szövege után, ahol pont helyett vessző volna teendő, még a következő szavak volnának beiktatandók : »amennyiben erről tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna«. Ez a szöveg különben megfelel annak a szövegnek, amely a 22. §-ban hasonló vonatkozásban bennfoglaltatik. Kérem, méltóztassék az eredeti szöveget e módosításokkal elfogadni. (Helyeslés a középen és jobbfelöl.) Rassay Károly: Félreértett szavaim megmagyarázása címén kérek szót... (Felkiáltások a középen : Nem lehet ! Zaj.) Félreértett szavaimat akarom megmagyarázni. T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy ha már 8 órás ülésen vagyunk itt, ennyit legalább meg lehet engedni. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Haller István : Tényleg nem lehet téged terrorizálni! (Derültség a középen.) Rassay Károly: Azt hiszem, t. képviselőtársaimnak is csak az lehet a céljuk, hogy minden félreértés lehetőleg kiküszöböltessék ; épen azért szükségesnek tartom, hogy ha ez a javaslat igy fog keresztülmenni, a bíróság —• ha már az indokolásban nem talál — legalább az itt lefolyt vitatkozás anyagában találhasson direktívát a gyakorlati alkalmazásra. A t. igazságügyminister ur a királykérdéssel kapcsolatos indítványomra azt mondotta, hogy azt azért sem fogadhatja el . . . (Zaj a középen.) Szmrecsányi György: Ez polémia és nem személyes kérdés! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Balla Aladár: Pótelnökre nincs szükség! Rassay Károly : . .. . mert hogy egy kérdést ragadtam ki az alkotmány intézményeiből és ezt az egy kérdést akarom szabályozni. T. Nemzetgyűlés ! Azért ragadtam ki ezt az egy kérdést, mert ez az egy kérdés az, amely a
