Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

004 A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó lé-én, hétfőn. akkor volna igy, ha a törvénynek azon kijelentéséhez egy pontos megállapítás fűződnék, hogy mi értendő az állam törvényes rendje alatt. Ebben a kérdésben azonban óriási differenciák vannak köztünk. Vannak képviselőtársaim, akik az állam törvényes rendje alatt az u. n. legitimista álláspontot értik a maga teljesen orthodox voltában, akik törvényes alapnak azt tekintik, hogy Magyarországnak ma is megkoronázott királya van . . . Szmrecsányi György: Micsoda őrültség! R

assay Károly : Nem értem . , . Megkoronázott királya van, akinek tisztán saját elhatározásától függ, hogy mikor lépi át az ország határát és itt a megszűnt uralkodói hatalmat mikor kezdi újra gyakorolni. Ezzel szemben van egy csoport, mely azt az álláspontot foglalja el, hogy . . . Szmrecsányi György : Hogy ez egy őrültség ! (Zaj a baloldalon.) R

assay Károly : Bocsánatot kérek, t. képviselőtársam, én nem vagyok abban a hangulatban, hogy ilyen tenorban tárgyaljak ! Balla Aladár : Érvelni ! Ezt vissza lehet fordítani. Talán elég jogászi alapon érvel ! Rassay Károly : Módjában lesz t. képviselőtársamnak ezt az én álláspontomat itt érvekkel őrültségnek deklarálni és nem ilyen felsóhajtásokkal. Kétségtelen, hogy ezzel szemben van egy olyan álláspont, hogy Magyarország jelenleg a trón megüresedésének állapotában van. (Mozgás a középen. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Bármelyik álláspontot foglalja el valaki, ha azt igazi hazafiságból és meggyőződésből teszi, meg kell előtte hajolnunk, (ügy van! ügy van!) és lehetetlen, hogy egymás álláspontját itt őrültségnek deklaráljuk, mert ez legfeljebb hasonló provokációt váltana ki a másik részről. Ha tehát megállapítjuk azt, hogy ebben az alapvető nagy kérdésben ilyen súlyos differenciák állanak fenn a felfogásokban, akkor mindenesetre nem szabad megállanunk amellett, hogy egyszerűen az állam törvényes rendjét védjük. Hisz nagyon jól tudjuk, hogy az állam törvényes rendjének kérdésében még részletkérdésekben is közjogi testületeknek is eltérő véleményei vannak, nagyon jól tudjuk, hogy a törvényhatósági bizottságok is hangot adnak ellenkező felfogásuknak. Nem akarom emlegetni azt a sokat felhozott főispáni esetet, amikor a főispán ur, legalább az én felfogásom szerint, egy teljesen abszurd álláspontnak adott kifejezést, (Egy hang a jobboldalon : Ebben igaza van !) vagy nem akarok utalni eg}^ a napokban olvasott nyilatkozatra, melyben egy képviselőtársunk, aki valamikor a belügyi tárcát töltötte be, egy illető egyént azért, mert a királynak tett hűségesküjét meg nem tartotta, egyenesen lámpavasraakasztás fenyegetésével tisztelt meg. (Felkiáltások a jobboldalon : Ki az !) Balla Aladár : Akkor sokat kellene akasztani ! Akkor csupa Arad lesz egész Magyarország»! Kerekes Mihály : A Habsburgok akasztattak Magyarországon, senki más. ,.'_..; Rassay Károly: Ne méltóztassanak félreérteni, én nem az én bőrömet és nem azok bőrét féltem, akiknek bátorságuk van a nemzet akaratának hangot adni ebben a kérdésben, hanem azt kivánom, hogy a törvényhozó testület maga dokumentálja azt, hogy ebben a kérdésben igenis az elhatározó utón áll, vagyis, hogy se jobbra, se balra irányt és állást nem foglalt, szóval, hogy senkisem vitathassa a régi törvények alapján, vagy valami törvényes elv, elmélet alapján azt, hogy ez vagy az az álláspont az egyedül irányadó. Ennek megfelelőleg ebben a kérdésben nagyobb világosság kedvéért bátor vagyok a törvényjavaslat 1. §-ához a következő inditványt benyújtani. Meg kell jegyeznem, hogy indítványom megszövegezésénél kizárólag az 1920 : I. tcikk terminológiáját és gondolatmenetét használtam fel. Indítványom a következő (olvassa) : »Indítványozom, hogy az 1. § szövege után vétessék fel a következő uj bekezdés : Mindaddig, mig a nemzetgyűlés vagy az 1920 : 1. tcikk 13. §-ában meghatározott választójog alapján helyébe összehívott nemzetgyűlés, vagy országgyűlés az államforma és az államfő személyének kérdését véglegesen nem rendezi, nem tekinthető az állam- és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére irányulónak az a mozgalom vagy szervezkedés, amely a trónüresedés és a végleges államfő kérdésének törvényhozás utján leendő szabályozására irányul.« (Helyeslések.) l&z a törvényjavaslat 1. §-ához benyújtott indítvány, amely szigorúan az 1920:

1. tcikk alapján áll, csakugyan védelmet nyújt ebben a közjogi kérdésben bármily irányban állást foglaló egyének részére, mindaddig, amig álláspontjukat a törvény és az alkotmány utján kívánják érvényesíteni. Nagyon kérem t. képviselőtársaimat, különösen pedig azokat, akikkel ebben a nagy elvi kérdésben egy alapon állok, gondolják meg nagyon jól azt az időt, ami előttünk áll és gondolják meg azt a felelősséget, ami bennünket terhel atekintetben, ha nem gondoskodunk minden vonatkozásban arról, hogy ne érjék a nemzetet e kérdésben meglepetések. T. Nemzetgyűlés ! Kétségtelen, hogy az egyik oldalon szervezkedést látunk, amelynek szálai elnyúlnak Madridba, Lisszabonba és ahová méltóztatik . . . (Derültség a balközépen.) Hiába méltóztatnak ezen nevetni . . . Balla Aladár : Miért mész tovább ? Rassay Károly : Okom van arra, hogy tovább menjek, de nem akarok ennek személyi részével is foglalkozni. Szmrecsányi György : őrület ! Rassay Károly : Teljesen átérzem, hogy ez mennyire komoly és különösen egyesek részéről mennyire komoly és ép azért kivánom ép a magyar nemzetnek ezt a védelmet nyújtani, mert nagyon is jól emlékszem arra, hogy amikor a múltban, századokkal ezelőtt hasonló helyzetben volt a nem, zet, àkkoi is volt egy nagyon kisszámú ...,