Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921 csültek meg annyira, nekem csak olyat küldtek, amelyen ez volt aláirva : Linder s. k. Szmrecsányi György: Ide küldték a Házba. A háznagy urat már figyelmeztettem is rá. Rassay Károly: De akár alá volt irva, akár nem, én ezzel a kérdéssel csak abból a szempontból foglalkozom, hogy ez a cselekmény, amelyet az igazságügyminister ur is felhozott, szintén nem lehet indok arra, hogy a törvényjavaslat 1. §-ában büntetni szándékolt bűncselekményt én törvényileg megállapítsam, mert hiszen abban a levélben világos hűtlenség van, vagy ha ugy tetszik, van benne felségsértésre való felhivás, amit én büntetőtörvénykönyvünk alapján igen szépen meg tudok büntetni. Ilyen körülmények között én a magam részéről ismét a legnagyobb aggodalmakat hangoztatom a törvényjavaslat 1. §-a ellen, mert hisz ezen épül fel az egész törvény, itt van konstituálva az a bűn cselekvény és konstituálva van ugy, hogy teljesen határozatlan és ahhoz fűződik azután a törvény többi büntető rendelkezése is. Hogy mennyire határozatlan ez a megállapítás, legyen szabad talán utalnom arra, hogy Apponyi Albert t. képviselőtársam ehhez az 1. §-hoz hozzáfűzni kívánta azt, hogy hasonlóképen büntetendő az is, aki egy társadalmi osztálynak, vagy egy bizonyos egyénnek vagy tényezőnek kizárólagos uralmára törekszik. Láthatjuk, hogy ez a gondolat maga is tisztára az alkotmány megsértésének, végeredményben a felségsértés fogalmának felel meg, mert aki a meglevő állami szerveket félre akarja tolni, az az alkotmány ellen irányoz támadást és az a büntetőtörvénykönyv megfelelő szakasza alapján büntettetik. Ha tehát mi ezt ki fogjuk mondani ebben a törvényben, akkor egészen bizonyosan pleonazmust fogunk elkövetni a büntetőtörvénykönyv eddigi rendelkezéseivel szemben. De én nem csodálom, hogy Apponyi t. képviselőtársam ezt az indítványt megtette, illetőleg ezt a gondolatot felvetette, mert ha a törvény az eddigi helyes definiciáktól és megjelölésektől eltérőleg uj megjelölést akar a törvénytárba bevinni, amely megjelölés sokkal bizonytalanabb, mint a régi volt, nagyon természetes, hogy mindenki a maga aggodalmát igyekszik megfelelőleg leszegezni abban a törvényben egy szabatosabb körülírással. De ha igy vagyunk, akkor oda fogunk tévedni, ahova az igen t. igazságügyminister ur, aki mikor az állami rendről beszélt, kiemelte, hogy az állami rendnek súlyos alappillére a tulajdon és a házasság intézménye is. Tovább nem méltóztatott tudni jutni ennél a kettőnél, igazolva azt, hogy a múlt törvényhozás nagyon bölcs volt és megtalálta, hogy az általános megjelöléseken kivül melyek azok az intézmények, amelyeket külön védelemben kell még részesíteni, mert mint az igazságügyminister ur nagyon bölcsen tudja, ugy a tulajdon, mint a házasság jogintézmény, amelyet, ő kvázi ugy jelölt meg, hogy itt ezzel a törvényjavaslattal kivánja védelemben részesíteni, a , évi március hó lé-én, hétfőn. 603 büntetőtörvénykönyvben a megfelelő védelemben részesittetett. Túri Béla : Csak a nyilvános izgatással szemben. Rassay Károly : Erre majd leszek bátor kitérni. Hasonlóképen a délelőtt folyamán, azt hiszem, Csukás t. képviselőtársunk a felekezetek elleni izgatást, a felekezeti béke megrontását kívánta idevonni a törvényjavaslat 1. §-ába. Hát, engedelmet kérek, a felekezeti béke megvédésről megint gondoskodott ez a mi régi, sokat lebecsült büntetőtörvénykönyvünk. Megengedem, nagyon könnyen lehetséges, hogy a viszonyok és az erkölcsök eldurvulásához képest ez a védelem talán nem elégséges, talán a büntetési tételek nem elégségesek, talán a védelmet ki kell terjeszteni ugy, amint azt Túri t. képviselőtársam közbeszólásával jelezni kívánta, talán az előkészületi cselekményre vagy a szövetségre, ugyan a szövetség a törvény értelmében már büntettetik, de ha ezeket az igazságokat a gyakorlati életből és a közviszonyainkból megállapítjuk és levonjuk azt, amit le kell vonni, akkor azt a tanulságot kell levonnunk, hogy ne egy uj törvényt csináljunk a jó de fini ci ók helyett rossz definíciókkal, hanem a gyenge, enyhe büntetési tételeket emeljük fel, vagy az olyan cselekményeket, amelyek eddig nem voltak büntethetők, de amelyeket a törvényhozás bölcsessége büntethetőknek vagy büntetendőknek ismer fel, szintén belevonjuk a büntetőtörvénykönyv, vagy helyesebben szólva büntető jogrendszerünk védelme alá. Mindennek dacára, a törvényjavaslat ezen helytelen definiciói helyébe nem kívánok az első szakaszba ujabb définiciót bevenni. Lebetetlenné vált ez reám nézve abban a pillanatban, amikor a Nemzetgyűlés a törvényjavaslat címénél azt a megállapítást, azt a címet, azt a definíciót, amelyet fel akartam venni, elvetette. Nem egyeztethetem össze t. i. jogászi lelkiismeretemmel azt, hogy esetleg incidentaliter egy módosítást javasoljak, amellyel az ezen törvényjavaslatban úgyis eléggé feltalálható félreértéseket, homályt, kétséget még nagyobbá, a benne levő káoszt még hatalmasabbá tenném. Egy módosítást azonban mégis bárói leszek javasolni az 1. §-hoz, és ez a módosítás vonatkozik arra, hogy a törvényjavaslat intenciója lagalább negativ irányban le legyen szögezve magában a törvényjavaslat szövegében. Képviselőtársaim közül többen felvetették azt a gondolatot, hogy a törvényjavaslat ezen szövegében alkalmas lesz arra, hogy nagy alkotmányjogi problémáink megoldásának előestéjén bizonyos mozgalmakat lehetetlenné tegyen és bizonyos szervezkedésekkei szemben, melyek nyíltan egyedül legálisaknak mondják magukat, hasonló ellenkező szervezkedést provokáljon. Hornyánszky t. képviselőtáram ma délelőtt azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat egyenlő védelmet nyújt — ezzel a szokott terminológiával élek— ugy a legitimistáknak, mint az alkotmányos szabadkirály választóknak. (Egy hang a középen Ez igy is van !) Hát ez nem egészen igy van. Csak 76*
