Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-164

572 A Nemzetgyűlés 164, ülése 1921, nem történhetik és ehelyett behozták a proletár­indulót.« Rassay Károly : Hol volt ez ? Patacsi Dénes: Pécsett történt. Amikor azt mondják, hogy nincs kommunizmus . . . Rassay Károly: Sohase mondtuk, hogy Pé­eseit nincs. Patacsi Dénes : Van és pedig nemcsak Pécsett. A sajtószabadságnak én is híve vagyok, de a sajtó volt az, amely 1918-ban is megmérgezte a lelkeket és ma is látjuk, hogy mit akar. Bomlasztó módon dolgozik nemcsak a vonalon túl, de innen is, hi­szen ezt a lapot, amiben idéztem ide küldték át. Ez mutatja, hogy a baranyai kisgazda társada­lomra, erre a bevehetetlen sziklavárra koncentrál­ják és alapítják minden támadási szándékukat. Ezt akarják megdönteni. A Baranyai Földmunkás a pécsi szocialista párt politikai hetilapja. Ebből Ítélje meg a Nem­zetgyűlés, hogy nekünk védekeznünk kell az ellen, ami a szomszédban van, ami bennünket is olyanná akar tenni és ebből a nemzetből az ősi erényeket, a hitet és hazaszeretetet ki akarja ir­tani (olvassa) ; »Mienk a föld. Nem ismerjük az aranyat, ezüstöt, csak a vasat. Nem ismerjük az urakat, nem a nagyságákat, csak a parasztot. Az ur, a nagysága, az arany, az ezüst ; a paraszt : a vas. Igen, urak, ti vagytok a pompa, a villogás, a fény ; mi vagyunk az egyszerűség, a munka, az erő. Halljátok urak, nagy jó urak, nem kell a lánc, nem kell az iga, nem kell se pompa, se fény, de nem kelletek ti sem. Nem kell léhűtő, ingyenélő, nem kell már nekünk éhes f vámszedő.Nos, jó urak, a munka nem szégyen. Fogjátok meg az eke szarvát, jöjjetek velünk dolgozni s jogotok lesz ahhoz a ke­nyélhez, amelyhez nekünk van jogunk. Tapasz­talni kell nektek is, hogy milyen édes a munka után a nyugalom. Nem a nagyúri patotákban, hanem a mezőn annak a helye, aldnek földje van. Vigalom, mulatság és zene, szép leány, ölelés és csók — nem jó urak, ez nem járja már. Nincs irgalom, a múlt, az enyészet mindent eltemet, hát titeket sem hagy­hat itt tovább. Nincs jogotok már gyönyörködni abban, hogy az izmos karok mint emelik magasra a kaszát, melyről a nap visszatükröződik. Nincs jogotok hallgatni a harsogó kaszák zenéjét, beszivni a széna illatát. Fehérkeztyüs, puha kacsókkal dol­gozni nem, csak rabolni lehet.« T. Nemzetgyűlés ! Micsoda őrületes izgatás ez és agitátoraik ezt nemcsak ott terjesztik, hanem a vonalat is átlépik. Nem kell-e nekünk ez ellen véde­kezni és nem jogos-o az, amikor óvakodunk az ellen, hogy ugy a sajtó, mint az agitáció egyéb esz­közei utján ilyen bomlasztó eszméket terjeszthes­senek. Amint Balla Aladár t. képviselőtársam na­.gyon helyesen mondotta, kell, hogy minden ma­gyar embernek eszményképe legyen a magyar nemzeti hadsereg, amely tisztán magyar nemzeti célokat és nem idegen érdekeket szolgál. Én is ezt vallom és keresem a módokat, hogyan lehet ne­évi március hé 12-én, szombaton. künk ennek a hadseregnek védelmét biztositani ezek ellen a támadások ellen, amelyeknek célja ismét az, hogy a hadsereget ismét népszerűtlenné tegyék, lezüllesszék, szétrobbantsák, hogy ismét jöhessenek a gazok, a latrok. Itt van ismét egy cikk (olvassa) : »Háborút akarnak ismét Horthy­országban azok, akiknek nem volt négy és féléven át elég a szegény embernek a vére, egészsége, jö­vője. Ezt a fenyegetést a magyar külügyminister tette abból az alkalomból, mert Jugoszlávia nem akarja Baranyát és Pécset kiüríteni és átadni Horthyéknak. Pedig Horthy mindenre kapható aranygalléros hóhérai szeretnének már itt is egy kis munkásvért inni, rabolni és gyilkolni. Pedig hát egyelőre ebből a solgoból nem lesz semmi. Hogy háborút szeretnének és akarnak a Horthy-bicská­sok, azt mi egészen termesztésnek tartjuk. Jó lenne a büdös parasztot ismét kikötni, ütni, verni, rúgni, a közkatonának ellopni az élelmét, ruháját. És amikor már az agyonkergetett köz­katona nem birja a hajszát és a rúgásokat, akkor gépfegyverekkel beléjük lövetni, amiket Habsburgi József »apánk«, a leggyalázatosabb gyilkos, olyan nagyszerűen értett.« ítélje meg a Nemzetgyűlés, mit jelent az, ha József főhercegről, aki nekem is mint 19-es hon­védnek a hadseregparancsnokom volt és aki min­denütt gondoskodott mindenkinek még a dohá­nyáról és a pipájáról is, és akit mindenki apjának nevezett, — ilyen gyalázatos rágalmakat iratnak. Akkor nem kell-e mindenkinek, a társadalomnak védekezni az ilyen dolgok ellen ? Ezért nem kell teljes sajtószabadság, mert a Népszava . .. Rassay Károly: Be lehet csukatni, aki ilyet ir. Patacsi Dénes : Azért kell előbb sajtótörvény ! Balla Aladár : A törvényben benne van, hogy ezért becmkják ! Meskó Zoltán : Gazdapárti lap ! Patacsi Dénes : Nem. Szocialista lap. (Tovább olvas.) »Nekik fontos a »haza«, ami alatt ők min­dig a saját zsebüket értették. A »haza« nevében követtek el minden alávalóságot a tiszti betyárok, a »haza« nevében adtak a Kárpátokban fagyos­kodó közkatonáknak papirbakancsokat . . . Meskó Zoltán : Nem jó szolgálatot teszel, ha ezt felolvasod, (ügy van !) Patacsi Dénes : De ez nagyon fontos. Azt mondja (olvassa): »Ha a Horthy-gyilkos tisztek háboroskodni akarnak, vigyék a saját bőrüket a vágóhidra, annak a nép csak örülni fog, megszaba­dul legalább agyankinzóitól.« Meskó Zoltán : Kár ilyen szennyiratot fel­olvasni ! Patacsi Dénes : Ebből kiindulva, nem kell bő­vebbenigazolnom, hogy micsoda szomorú állapotok vannak s milyen éberül kell nekünk őrködni azon, hogy a rend föl ne forgattassékk. Bemutattam egy kis részét annak a gyülöletteljes munkának, amit odaát végeznek. Én csak arra kérem a t.-Nemzetgyűlést, hogy szívlelje meg ezeket az állapotokat, mert a Nép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom