Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-164

À Nemzetgyűlés 164. ülése 1921. évi március hó 12-én, szombaton. szava is igy kezdte (TJgy van ! jobbfdôl.) és a megindult kicsiny hógombolyag lassan-lassan lavinává vált és elseperte az országot. Vigyázni kell minden magyarnak, aki a hazáját szereti, és kell a megértést keresnie azokkal, akikkel lehet, — ellenben a félrevezetőket, akik ismét megmérgezik a lelkeket, irgalom nélkül a törvény szigorával kell büntetni, (ügy van f) azért, hogy ezek ott tovább ne izgathassanak és izgató szándékukat ne vihessék teljesen keresztül, hogy a magyar nép lelke ott a demarkációs vonalon is megnyugodj ék afelől, hogy a magyar nemzet törvényhozása gondoskodik róla. A következő interpellációt terjesztem az összkormánj'-hoz (Halljuk ! Halljuk ! — Olvassa) : »1. Hajlandó-e a kormány sürgősen odahatni, hogy a szerb kormánnyal egyetértőleg egy semleges zóna állapittassék meg, sürgősen a demarkációnális vonalon, hogy a gazdák igazolvánnyal földjeik megművelésére átjárhassanak ?« Rassay Károly : Ez jogfeladás ! Nem mondunk le jogunkról. Somogyi István : Adják vissza azt, ami a mienk ! Balla Aladár : Nem fogunk semleges zónával megelégedni ! Patacsi Dénes : Csak addig, amig a megszállás tart. Meskó Zoltán *. Jogtalanul van megszállva, nem tűrjük, hogy ott maradjanak ! Patacsi Dénes (olvassa) : »2. Miután a demarkácionális vonal mentén a szocialista agitátorok azt hirdetik, hogy a szerbek nemhogy kimennek, hanem Kaposvárig feljönnek, kérdem a kormányt, kész-è a trianoni békeszerződés azon pontjának,amely Baranyát Magyarországnakitélte, érvényt szerezni ?« Meskó Zoltán : Bácskát sem hagyjuk belőle ! Patacsi Dénes (olvassa) : »Amint interpellációm megokolása ban rámutattam a földkérdésnek a kommunista agitátorok által való kihasználására, •—• ezzel kapcsolatban hajlandó-e a kormány a földreform mielőbbi keresztülvitelére és minden olyan akadály eTŐs kézzel való elhárítására, ami ezt hátráltatja % 4. Hajlandó-e a kormány a forgalmat szabaddá tenni, hogy a kommunisták ezzel való agitálása ne kedvetlenitse el a gazdákat és necsak a termelő gazdaosztály hozzon áldozatot, hanem a megszállás alatt is vagyonosodott egyéb rétegek is viseljék a tisztviselők és a hadsereg kenyérellátási terheit ? (Halljuk! Halljuk!) 5. Megtett-e a kormány minden intézkedést arra, hogy a kommunista agitátorok aknamunkája a demarkációnális vonalon megakadályoztassák és a határvédelem kellően biztossittassék ?« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Rassay Károly : A zóna ellen titakozunk ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyűlés Î (Halljuk ! Halljuk !) Az idő előrehaladott voltának ellenére egy pár szóban válaszolni kívánok, ennek következtében rövid leszek ; de nem akarom, hogy ebben a tárgyban interpelláció hangozzék el hozzám anélkül, hogy arra azonnal ne válaszoljak. (Élénk helyeslés.) Méltóztassék megengedni, hogy pontonként egész röviden válaszoljak. (Halljuk !) Ami az első kérdésben foglalt semleges zónát illeti, erről természetesen abban a formában, amely e területre való jogunkat érintené, szó sem lehet, (Általános helyeslés.) azonban lehet szó arról, hogy a katonása g és a lokális hatósá gok között bizonyos megállapodások jöjjenek létre e tekintetben és ez irányban már tettünk is lépéseket. Héjj Imre: Gyorsan kell intézkedni, hogy a tavaszi munkálatokat elvégezhessék. Gr. Teleki Pál ministerelnök: Nemcsak régebben, hanem most ujabban is tapasztaltunk olyan jelenségeket, hogy egyes helyeken, ahol a határt nem őrizték kellően, bizonyos előnyomuló tendenciák voltak, amiket azonban a lokális hatóságoknak tulaj donitunk. Etekintetben is lépéseket tettünk és azok, azt hiszem, eredményre fognak vezetni. Ami a második pontot illeti, hogy hajlandó-e a kormány a trianoni békeszerződésnek a határokra vonatkozó pontjának érvényt'szerezni, azt jelenthetem ki, hogy igenis a legteljesebb mértékben hajlandó : legnagyobb eréllyel, minden eszközzel, amely rendelkezésére áll, és természetes, hogy meg is teszi állandóan a szükséges lépéseket a rendelkezésére álló eszközökkel, jegyzékekkel és eljárással ugy a szerb kormánynál, mint az entente-kormányoknál. Ezzel kapcsolatban megemlitem azt is, hogy a legutóbbi időben — mint ahogy talán a napilapokból is méltóztatntak értesülni — ez a kérdés az angol parlamentben is szóvá tétetett. MeskÓ Zoltán : Köszönetet kell nekik szavazni. Gr. Teleki Pál ministerelnök: Igenis, azoknak az uraknak köszönetet kellene mondani, akik ott a kérdést szóvá tették. Meg kell azonban emlitenem, hogy az angol kormány egy olyan választ adott, amely nem teljesen jó értesülésen alapult, t. i. a válasz az volt, hogy ameddig a béke ratifikálva nincs, addig a katonai okkupáció további fennállását a nagyhatalmak nem akadályozhatják meg. Az én nézetem az, hogy igenis, ezt lehet megakadályozni, mert a békét mi ratifikáltuk és nem rajtunk múlt, hogy a nagyhatalmak azt még nem ratifikálták, azonkivül a katonai okkupációnak — tekintettel a Magyarország által történt ratifikálásra — semmi praktikus és effektiv sélja nincs, nincs semmi olyan célja, ami józan ember előtt plauzibilis lehet. De tovább megyek ; a katonai okkupáción kivül civil okkupáció is van, amely olyan közigazgatást enged meg, amelyik se nem szerb, se nem magyar, sem az okkupáló kormány közigazgatása, sem olyan államé, amelylyel a szerb állam diplomáciai viszonyban van,