Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-164

À Nemzetgyűlés 164. ülése 1921. évi március hó 12-én, szombaton. szava is igy kezdte (TJgy van ! jobbfdôl.) és a meg­indult kicsiny hógombolyag lassan-lassan lavinává vált és elseperte az országot. Vigyázni kell minden magyarnak, aki a hazáját szereti, és kell a meg­értést keresnie azokkal, akikkel lehet, — ellenben a félrevezetőket, akik ismét megmérgezik a lelkeket, irgalom nélkül a törvény szigorával kell büntetni, (ügy van f) azért, hogy ezek ott tovább ne izgat­hassanak és izgató szándékukat ne vihessék teljesen keresztül, hogy a magyar nép lelke ott a demarká­ciós vonalon is megnyugodj ék afelől, hogy a magyar nemzet törvényhozása gondoskodik róla. A következő interpellációt terjesztem az összkormánj'-hoz (Halljuk ! Halljuk ! — Olvassa) : »1. Hajlandó-e a kormány sürgősen odahatni, hogy a szerb kormánnyal egyetértőleg egy sem­leges zóna állapittassék meg, sürgősen a demar­kációnális vonalon, hogy a gazdák igazolvánnyal földjeik megművelésére átjárhassanak ?« Rassay Károly : Ez jogfeladás ! Nem mon­dunk le jogunkról. Somogyi István : Adják vissza azt, ami a mienk ! Balla Aladár : Nem fogunk semleges zónával megelégedni ! Patacsi Dénes : Csak addig, amig a megszállás tart. Meskó Zoltán *. Jogtalanul van megszállva, nem tűrjük, hogy ott maradjanak ! Patacsi Dénes (olvassa) : »2. Miután a de­markácionális vonal mentén a szocialista agitáto­rok azt hirdetik, hogy a szerbek nemhogy kimen­nek, hanem Kaposvárig feljönnek, kérdem a kormányt, kész-è a trianoni békeszerződés azon pontjának,amely Baranyát Magyarországnakitélte, érvényt szerezni ?« Meskó Zoltán : Bácskát sem hagyjuk belőle ! Patacsi Dénes (olvassa) : »Amint interpellá­cióm megokolása ban rámutattam a földkérdésnek a kommunista agitátorok által való kihasználására, •—• ezzel kapcsolatban hajlandó-e a kormány a földreform mielőbbi keresztülvitelére és minden olyan akadály eTŐs kézzel való elhárítására, ami ezt hátráltatja % 4. Hajlandó-e a kormány a forgalmat sza­baddá tenni, hogy a kommunisták ezzel való agi­tálása ne kedvetlenitse el a gazdákat és necsak a termelő gazdaosztály hozzon áldozatot, hanem a megszállás alatt is vagyonosodott egyéb rétegek is viseljék a tisztviselők és a hadsereg kenyér­ellátási terheit ? (Halljuk! Halljuk!) 5. Megtett-e a kormány minden intézkedést arra, hogy a kommunista agitátorok aknamunkája a demarkációnális vonalon megakadályoztassák és a határvédelem kellően biztossittassék ?« (He­lyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minister­elnök urnák. Rassay Károly : A zóna ellen titakozunk ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzet­gyűlés Î (Halljuk ! Halljuk !) Az idő előrehaladott voltának ellenére egy pár szóban válaszolni kívá­nok, ennek következtében rövid leszek ; de nem akarom, hogy ebben a tárgyban interpelláció han­gozzék el hozzám anélkül, hogy arra azonnal ne válaszoljak. (Élénk helyeslés.) Méltóztassék meg­engedni, hogy pontonként egész röviden válaszol­jak. (Halljuk !) Ami az első kérdésben foglalt semleges zónát illeti, erről természetesen abban a formában, amely e területre való jogunkat érintené, szó sem lehet, (Általános helyeslés.) azonban lehet szó arról, hogy a katonása g és a lokális hatósá gok között bizonyos megállapodások jöjjenek létre e tekintetben és ez irányban már tettünk is lépéseket. Héjj Imre: Gyorsan kell intézkedni, hogy a tavaszi munkálatokat elvégezhessék. Gr. Teleki Pál ministerelnök: Nemcsak ré­gebben, hanem most ujabban is tapasztaltunk olyan jelenségeket, hogy egyes helyeken, ahol a határt nem őrizték kellően, bizonyos előnyomuló tendenciák voltak, amiket azonban a lokális ható­ságoknak tulaj donitunk. Etekintetben is lépéseket tettünk és azok, azt hiszem, eredményre fognak ve­zetni. Ami a második pontot illeti, hogy hajlandó-e a kormány a trianoni békeszerződésnek a határokra vonatkozó pontjának érvényt'szerezni, azt jelent­hetem ki, hogy igenis a legteljesebb mértékben haj­landó : legnagyobb eréllyel, minden eszközzel, amely rendelkezésére áll, és természetes, hogy meg is teszi állandóan a szükséges lépéseket a rendelke­zésére álló eszközökkel, jegyzékekkel és eljárással ugy a szerb kormánynál, mint az entente-kormá­nyoknál. Ezzel kapcsolatban megemlitem azt is, hogy a legutóbbi időben — mint ahogy talán a napi­lapokból is méltóztatntak értesülni — ez a kérdés az angol parlamentben is szóvá tétetett. MeskÓ Zoltán : Köszönetet kell nekik sza­vazni. Gr. Teleki Pál ministerelnök: Igenis, azok­nak az uraknak köszönetet kellene mondani, akik ott a kérdést szóvá tették. Meg kell azonban emli­tenem, hogy az angol kormány egy olyan választ adott, amely nem teljesen jó értesülésen ala­pult, t. i. a válasz az volt, hogy ameddig a béke ratifikálva nincs, addig a katonai okkupáció to­vábbi fennállását a nagyhatalmak nem akadá­lyozhatják meg. Az én nézetem az, hogy igenis, ezt lehet megakadályozni, mert a békét mi ratifi­káltuk és nem rajtunk múlt, hogy a nagyhatalmak azt még nem ratifikálták, azonkivül a katonai okkupációnak — tekintettel a Magyarország által történt ratifikálásra — semmi praktikus és effektiv sélja nincs, nincs semmi olyan célja, ami józan ember előtt plauzibilis lehet. De tovább megyek ; a katonai okkupáción kivül civil okkupáció is van, amely olyan közigazgatást enged meg, ame­lyik se nem szerb, se nem magyar, sem az okkupáló kormány közigazgatása, sem olyan államé, amely­lyel a szerb állam diplomáciai viszonyban van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom