Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-164

A Nemzetgyűlés 164, ülése 1921. akkor ott boldog lesz mindenki. Emellett rá kell mutatnom még arra a lelketlen izgatásra is, amelyet az agitátorok mellett az ottani sajtó visz véghez a magyarság ellen. Berki Gyula t. képviselőtársam multkori interpellációjában azt mondta, hogy sokan azért lettek hazafiatlanokká, mert egyesek kijelentették, hogy megtorló intézkedéseket tesznek a magyarok, ha átmennek. Ennek tarthatatlanságát nem is kell bizonyítani, mert teljes képtelenség, hogy valaki azért legyen félelmében hazafiatlan, mert az ő magyar vérei odamennek, hogy az idegen járom alól felszabadítsák. Berki Gyula: Rosszul olvasta el a beszédemet, t. barátom ! Patacsi Dénes : Benne van a Magyarországban ! Akkor az irta rosszul ! Berki Gyula : Az lehet ! Balla Aladár : A naplóban szokták olvasni ! Patacsi Dénes : Én a Magyarországban olvastam. A kommunizmus ideje alatt, amikor itt a kommunizmus dühöngött, mi Baranyában szerveztük a kisgazdapártot. Muszti képviselőtársam volt az elnöke, csekélységem az alelnök, dr. Hoffmann Ottó ur pedig a párt titkára és mondhatom, hogy olyan munkát végeztünk Baranya vármegyében, hogy a szerbek dacára annak, hogy a gyűlésen nem engedtek hazafias működést kifejtem, dacára annak, hogy szerb szuronyok mellett tartottuk a gyűléseinket, mégis félve a kommunizmustól megengedték, hogy a gazdák szervezkedjenek a kommunisták ellen. Ebből a munkából Hoffmann Ottó, a párt akkori titkára, is szépen kivette a részét, tehát ha mi magyarok oda bemegyünk, ugy ezt a működését csak érdemül róttuk volna fel neki. Ennek dacára mit csinált ? Mi késztette őt arra, hogy a pécsi népgyűlésen olyan határozati javaslatot terjesszen elő, hogy a szerbek továbbra is megszállva tartsák Baranyát ? Mi késztette őt arra, hogy a kisgazdapárt gyűlésén a kisgazdákat arra kérte, hogy a párt a szocialistákkal együtt vegyen részt a választásokon s elcsapva a vármegyei törvényhatóságot, mely már ugy sem működik ott, üljenek be a hatalomba és mindennek szavazzanak meg 35.000 főnyi hadsereget ? Meskó Zoltán ; És öt liter pálinkát ! Patacsi Dénes : Mi késztette Lovászy Mártont arra, hogy Budapestről lementen és szintén azt követelje, hogy a trianoni békeszerződés szerint Magyarországnak- itélt Baranya vármegyét a szerbek ezidőszerint ne üritsék ki ? Kutkafalvy Miklós : Nohát mi késztette % Patacsi Dénes : Azért mondom ezt, hogy félelemből ment-e oda hazánatlannak lenni vagy pedig önként egyéni megtévedése következtében. Azt akarom bizonyítani, hogy semmiféle megfélemlítés által becsületes ember ott'nem lett kommunistává. Én is hirdetem a megértés, a megbocsátás politikáját. Hogy mennyire nem való az, hogy az ember félelemből hazáfiatlanná lesz, arra nézve ott van a bányászok példája. Mikor otthon voltam, ezek a munkások, akik velem együtt volévi március hó 12-én, szombaton. 571 tak a harctéren, arra kértek, hogy szabadítsuk fel őket a terror alól, melyet a kommunisták velük szemben alkalmaznak, mert ők is hazafiak, de a terror miatt nem szabad nyilatkozniuk. Ez nagyon is természetes, mert épen akkor, amikor otthon voltam, lökték ki Linder kommunista detektivjei a városház emeletéről Dózsa Lajos önkéntest, azért, mert magyar volt, először gummibottal elverték, azután, hogy ne tudjanak bizonyítékot állítani az ő gazságuk ellen, azt mondták, hogy kiugrott az ablakon, pedig ugy lökték ki. A t. Nemzetgyűlés bírálatára bizom, hogy miképen vélekedjék a magyar nemzet azokról, akik az ő magyar fiát kilökik az ablakon és ugyanezek a detektívek kerestek engem Pécsett és csak a szerb hatóságoknak köszönhetem, hogy eljöhettem onnan. A volt ellenségben, a megszálló csapatokban tehát több humánusságot találok, mint a saját magyar véreinkben, akik szívesen eltennének láb alól engem is, amint már százakat eltettek. A mínisterelnök ur Cserti képviselőtársam interpellációjára adott válaszában Széchenyinek, a nagy magyarnak azt a mondását idézte, hogy van idő, amikor az apagyilkosnak is meg kell bocsátani. En is ezt mondom, de a nemzetgyilkosnak megbocsátani nem lehet .Mert ha valaki csak egy embert tesz tönkre, annak a helyét pótolni lehet, de ha valaki egy nemzetet visz a sirba, azt pótolni már nem lehet. A veszett eb által megmart embert nem szokták agyonverni, hanem gyógyítani, de a veszett kutyát nem szokás szabadon csatangolni engedni, hogy még többeket is megmarhasson. (Taps.) T. Nemzetgyűlés ! Engedjék meg, hogy bemutassak néhány példát a baranyai lapokból, miután azt hallottam, hogy itt az állami és társadalmi rend hatályosabbá tételérői szóló törvényjavaslat tárgyalásánál egyesek mindjárt a bolsevizmust ráncigálják elő, hát hol van a bolsevizmus ? T. Nemzetgyűlés S A pécsi Dunántúlból mindjárt láthatunk egy példát (olvassa) : »Mikor és hol áll meg az a politika, amely tovább gördülve megkezdett utján az iskolák kapuit kezdi döngetni ? A politikai megbízhatóságra épülő szocialista hatalmi pártpolitika ma az iskolák felé fordul, hogy forradalmi taktikájának levegőjével telítse meg a tanítás csendes'otthonát. Afmtanonciskola éléről elcsapták az igazgatót s vele a tantestületet, mi több : az autonómiával biró tanonciskolái bizottság működését is felfüggesztették. A tanonciskolát a pártpolitika kivette azok kezéből, akik képesítésük, tudásuk és tapasztalataik révén kizárólagosan alkalmasak a tanoncok oktatására. Elkergették azt a tanítói kart, amely hosszú éveken át a legderekabb munkásokat és iparosokat nevelte az életnek, a társadalomnak. Száműzték azokat a tanítókat, akik nem pártoknak, változó politikáknak, hanem hivatásuknak, az embernevelésnek voltak kitartó és szorgos munkásai* A régi kipróbált emberek helyére ujak kerültek* Első tényük az volt, hogy az imádkozást, az Isten nevét kitiltottak. Az uj vezető azzal kezdte működését : Isten nincs, ilyenről itt említés többé 72*