Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

510 A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. keresztyénség élet (TJgy van ! jobb felől.) — attól a perctől kezdve, amikor én minden más világi pályától, amelyre léphettem volna, elfordulva, a vállamra vettem a kálvinista papok kolduspalástját — és akire nézve mint lelkes, izzó szivü magyarra nézve a magyar nemzet sorsa is élet: a jó Istennek, az én egyedüli vezéremnek a szaván és Ítéletén kivül emberek Ítéleteivel, helyeslésével vagy helytelenítésével édes-keveset törődöm. Itt kívánok, t. Nemzetgyűlés, rámutatni arra, hogy ha a magyar református egyházban oly irányú kísérletek történtek, hogy Baltazár Dezső püspököt szorosabban kívánják az egyház körén belül folyó munkához kapcsolni és kérik őt, hogy vonuljon vissza a politikának nem egészen az egyházfőkhöz illő vezérszerepétől, akkor nagyon helytelenül járnak el mindazok, akik lehetetlenné teszik buzgó világi és lelkészi kálvinistáknak ilyen irányú fáradozását (TJgy van ! jobbfelöl.) olyan szerencsétlen, két balkézzel folytatott cselekedetekkel és támadásokkal, amilyeneknek Debrecen városa tegnapelőtt is színhelye volt. T. Nemzetgyűlés ! Kell, hogy az államhatalom a maga részéről segítségére jöjjön a magyar kálvinista egyház eme fiainak. (TJgy van ! jobbfelöl.) Be kell váltania azt a becsületbeli igéretét, amelyet már hetekkel ezelőtt tett a belügyminister az előtte megjelent protestáns képviselőkből álló nagyobb küldöttségnek, (TJgy van! jobbfelöl.) hogy t. i. azokat, akik ezt a felekezeti békességet a maguk részéről is veszélyeztetik Debrecen városában, (TJgy van! jobbfelöl.) onnan a felekezeti béke érdekében elhelyezi. Usetty Ferenc: Baltazárt is el kellene helyezni. Milotay István : Baltazár veszélyezteti a legelsősorban ! Kerekes Mihály : El kellene az egész kormányt helyezni ! (Zaj.) Fábián István : Kellett a debreceni esethez, hogy Huber ott legyen! (Folytonos zaj.) Kováts J. István : T. Nemzetgyűlés! Mi, akik a Nemzetgyűlés tagjai közül kedden nagyobb küldöttségben elmentünk Debrecenbe, a hétfői ülés magasztos hangulatával mentünk valamennyien oda. (TJgy van ! jobbfelöl.) S őszintén bevallom, hogy az a szokatlanul nagy késés, amely a magyar államvasutak részéről az ujabb időben teljesen ismeretlen : szerény negyedfél órás késéssel volt szikes a vonatunk berobogni a késő esti órákban... Barla-Szabó József : A debreceni üzletvezetőség! Ezt csinálták Somogyban is a kommunizmus előtt! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Kováts J. István :... a vonatnak ez a késése sem hűtötte le a mi lelkesedésünket s a mi erős szándékunkat... Barla-Szabó József: Csernus tartott népgyűlést Debrecenben s kikiáltotta az uj minisei;?' márczius hó 11-én, pénteken. terelnököt, Bernolákot! (Zaj balfelöl. Még a saját lapjuk is lekösli!) Fangler Béla : El is fogadnók Bernolákot ministerelnöknek ! Barla-Szabó József : Debrecen után mi már nem ! Meskó Zoltán: Ezelőtt sem, nem hogy ezután ! (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Kováts J. István: Mondom, ez sem hűtötte le a mi lelkesedésünket és azt a komoly, erős szándékunkat, hogy ebből az országunkra nézve oly fontos ünnepségből a politikát teljesen száműzzük. S bár ellenkező irányú bírálat is hangzott el, már az előbb is jelzett forrásból — mindjárt leszek bátor rátérni — mind a magam, mind az ott megjelent képviselőtársaim nevében is megállapíthatom, hogy őszinte örömünkre a debreceni nagy templom ujjáavatása s az azután tartott országos presbyteri értekezlet valóban politikától mentesen folyt le. (TJgy van! jobbfelöl.) Berki Gyula : Csak a »Magyarság« tagadja ! Kováts J. István: A »Magyarság« tegnapi száma ezt erősen tagadja ós azt irja, hogy (olvassa) : »A kormány és a nemzetgyűlés hiába próbálták elejét venni a szándéknak, hogy a debreceni ünnep politikai céJra használtassák ki. Baltazár beszéde, amelyet a nagytemplomban tartott, át volt szőve célzásokkal s politikai reflexiókkal«, . . . Berki Gyula : Teljesen politikamentes volt ! Kováts J. István (olvassa) : . . . »amelyekből az a vád hangzott ki. hogy a magyar reformátusság most is üldöztetésnek van kitéve, viselnie kell az elnyomatás keresztjét. A kistemplomban tartott presbyteri értekezleten Márk Endre már sötét és tervszerű aknamunkát emlegetett.« Berki Gyula: Nem szavazott rá Milotayra! Meskó Zoltán : Arra csak büszke lehet ! Szabadkőműves kevés szavazott rá, hála Istennek! (Felkiáltások balfelöl: Nem is kértük rá! Isten őrizzen, hogy Milotayra szavazzon! Zaj. Halljak ! Halljuk !) Kováts J. István (olvassa) : »Még erősebben átizzott a politikai indulat és a pártszempont Kováts J. István beszédében, aki ugyancsak erről az üldözésről és arról a veszedelemről beszélt, amely a reformátusságot fenyegeti. A kálvinizmus nagy nemzeti, politikai és kulturális érdemeit fejtegetve, kitért a maga forradalmi szereplésének igazolására (Derültség jobbfelöl.) és a 49-iki detronizáció (Felkiáltások jobbfelöl : Egy szó sem igaz !) emlékeit idézte hallgatósága elé.« (Zaj.) Ha megfordítom a »Magyarság«-ot és az első lap után a másodikat olvasom, ahol le van irva beszédemnek néhány főbb gondolata, akkor látom, hogy ott egy árva szó sincs ezekből. (Zaj. De nem ezekkel akarom bebizonyítani, hogy milyen tendenciózus és milyen kevés krisztusi