Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. Bródy Ernő t. képviselőtársam a büntetőtörvénykönyv 130. §-ára. (Zaj a baloldalon.) Először is ő nagyon jól tudja, hogy a 130. § csak a 126. §-ra, vagyis az ott megállapított felségsértési bűnökre vonatkozik, de nem vonatkozik a felségsértésnek a 127. §-ban megállapított eseteire. Tehát a magyar alkotmány erőszakos felforgatására már nem vonatkozik. Elismerem, hogy erre vonatkozik a szövetség. A büntetőtörvénykönyvnek a szövetségre vonatkozó szakasza azt mondja, hogy ez a cselekmény akkor forog fenn, ha két vagy több személy a felségsértést közös egyetértéssel elhatározza. Maga a szövetség kevesebb lévén, mint egy előkészítő cselekmény, azt mondhatnók, hogy a szövetségre vonatkozó paragrafus az előkészítő cselekményt is bünteti. Igen ám, csakhogy a bíró — amint azt Rassay Károly t. képviselőtársam nagyon helyesen megmondotta, — kötve van. A törvénynek szavai, formái vannak, a törvény maga függetlenül éli az életét. A törvény a szövetséget ugy határozza meg, hogy közös egyetértéssel kell valamit elhatározni, vagyis ez nyíltan és egyszerűen összeesküvést jelent. Csak az összeesküvés büntethető a 132. § alapján, de nem büntethető az, ha valaki a bolsevizmus terjesztésére, az állami rend erőszakos felforgatására másokat meg akar nyerni, mert az nem közös egyetértéssel való elhatározás. Én tehát igenis azt állitom, hogy a bolsevizmusra irányuló legkezdetlegesebb előkészítő cselekmények nem büntethetők a mai büntetőtörvénykönyv szerint. (Zaj a baloldalon.) Rassay Károly t. képviselőtársam azt mondotta, hogy legalább ogy példát hozzanak fel neki, mert különben — azt mondja, — nem lehet a dolgot el sem képzelni. A példa az, hogy az, ha ma valaki az állami és a társadalmi rend erőszakos felforgatását követeli, akár szóban vagy írásban teszi ezt, az nem büntetendő. Pető Sándor : Hogyne ! Izgatás ! Túri Béla ". Az nem izgatás, az izgatásnak egészen más tényálladékot kell tartalmaznia. Rassay Károly : Alkotmány elleni izgatás ! Túri Béla : Az nem alkotmányelleni izgatás, ha én egy-két egyént az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására biztatok. Pető Sándor : Ezen az alapon akkor a kommunistákat sem lehetett volna megbüntetni. Taszler Béla: Az fáj, ugy-e, hogy a kommunistákat megbüntették ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Túri Béla ". Ha valaki politikai princiumként követeli a bolsevista álláspontot ... Balla Aladár:. Ágoston Péter halálra van ítélve ! Túri Béla: ...és azt mondja, hegy ehhez az állami és társadalmi rendet erőszakos utón fel kell forgatni, akkor az nem büntethető. (Zaj.) Rassay Károly : Ennek az az előzménye, hogy előbb az alkotmányos szervet félretegyk. Túri Béla: Mint méltóztatnak látni, én azt állitom, — és a törvényjavaslatot is ebből a szemévi mátczius hó 11-én, pénteken. 503 pontból bírálom —- hogy az erőszakos felforgatás elleni védelemnek'két célja van : általában megakadályozni az ilyen felforgató törekvéseket és kellő időben akadályozni meg. Ennek megfelelően én is két szempontot tartok szemeim előtt e javaslat megbirálásánál. Először azt kérdezem, eléri-e a javaslat ezt a célt, azután pedig azt, hog y nem lépi-e túl célját. Mert ha ez a második eset forogna fönn, akkor én azt fölöslegesnek tartanám s őszintén megvallom, hogy ha a javaslat első fogalmazásában került volna ide a Ház. elé, én igen so k kifogást emeltem volna az ellen s a javaslatnak nagyon sok részét nem lettem volna hajlandó elfogadni. Most is vannak a javaslatnak ilyen részei, amelyekre a részletes tárgyalás során rá fogok térni s bátor leszek majd olyan módosításokat benyújtani, amelyek, azt hiszem, biztosítják a célt, amelyet én is elérendőnek tartok, de nem mennek túl azon. Maiadjunk azonban egyelőre az első dolognál, az állami és társadalmi rend védelménél. A cél egy törvényjavaslatnál leginkább az indokolásban található fel. Hiszen ezért csinálnak az egyes javaslatokhoz indokolást. Es én azt tartom jó törvénynek, amely az indokolás egész anyagával konformis. Itt azt mondja az indokolás, hogy erre a javaslatra azért van szükség, hogy pótoltassák büntetőtörvénykönyvünk ama hiánya, hogy az állam és a társadalom fennálló törvényes rendjét jogellenes utón haladó bármiféle felforgató törekvéssel szemben védelemben lehessen részesíteni ; egy másik helyen pedig, ahol az eszmék terjesztéséről van szó, azt mondja az indokolás, hogy eszméket terjeszteni csak alkotmányos utón szabad, sőt azt is mondja,—és a bolsevizmus szempontjából ez is fontos, értve a bolseviki eszme propagálását, hogy a biró annak az eszmének tartalmát is vizsga Ihat ja és bírálat tárgyává teheti, vájjon az az eszme önmagában véve is nem anarchisztikus, nem államellenes-e, tehát nem felforgató törekvésü-e, mert ebben az esetben az ilyen törekvések ellen is védelmet kell nyújtani. Végül pedig a bizottság jelentése — nagyon helyesen — mindjárt bevezető soraiban azt mondja, hogy nem szabad megengedni, hogy az ilyen törekvések számára a talajt előkészítsék és nem szabad addig várni, amíg a nagy tömegek lelkületét megmérgezik. Ez tehát a törvényjavaslat célja. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) T. Nemzetgyűlés ! Már most, hogy fejtegetéseimet ne nyújtsam hosszura, azt kérdezem csupán, hogy ha igaz az, hogy minden talaj előkészítés ellen védelmet kell keresnünk ; ha igaz az, hogy az eszmepropagálás is csak akkor engedhető meg, ha az eszmét alkotmányos utón akarjuk megvalósítani ; ha igaz az, hogy minden törekvés, amely erőszakos felforgatásra irányul, büntetendő : akkor miért hiányzik a törvényjavaslatból annak megállapítása — va

gy nem is mondom azt, hogy