Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-163
A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921 hogy az a beszéd, melyet Apponyi Albert t. képviselőtársam elmondott, sok egyén lelkét szabadította fel itt benn a teremben, de e terem falain kivül is, akik nem merték felemelni szavukat, mert ki voltak téve annak, hogy, mint mindenkit, aki ma a közszabadságokért szót mer emelni, destruktívnak, a liberalizmus nemtelen értelemben vett lovagjának nevezik . . , Szilágyi Lajos : Akit a zsidók megvettek ! Ezt mondják az emberek ) Rassay Károly : ... én nem tudom milyen megtisztelő jelzőknek lesz a részese. Mikor azt látom, hogy a magyar parlamenti élet örök disze, Apponyi Albert gróf szükségesnek látja, hogy mint a nemzet lelkiismerete szólaljon meg ebben a kérdésben, önkénytelenül nézem a hallgatag ajkakat azoknál, akik e parlamentben oly nagy harcokat vivtak a közszabadságokért. Hol vannak ? Miért nem maradtak hűek múlt politikájukhoz, most, amikor igazán védeniök kellene a közszabadságokat, miért nem lépnek sorompóba ? önkénytelenül is egy gyermekkori olvasmány jut eszembe, mely azonban a felnőttek részére Íratott. Gulliver utazása. A nagy hatalmas ember, aki eljön a liliputiak, a kicsinyek, a földön mászkálok országába, akit örömmel üdvözölnek és etetnek nagy nehézségek árán mindaddig, mig céljaikra fal tudják használni, de halálra itéJik és megkövezik, amely pillanatban felkel benne az igazság érzete és nem hajlandó a kicsinyek, a lent mászkálok országának érdekét igaztalanul szolgálni. A közszabadságok is csak addig voltak jók egyeseknek, mig politikai célokat lehetett velük elérni, de amikor önmagukért a közszabadságokért és a nemzet nagy érdekében kellett volna érette harcolni, a liliputik eltűntek és hallgatnak. Nekem a közszabadság nem öncél, nekem a közszabadság nem is politikai, taktikai eszköz, hanem egy óriási garancia . . . Hencz Károly : Nekünk is ! Mi is azt akarjuk S Rassay Károly : . . . egy nagy garancia, melyre soha olyan szükség nem volt, mint ezekben a mai időkben, egész állami életünk kiforratlan stádiumában. Uj helyzet előtt álluk, nagy problémák, századok keservéből fakadó és a nemzet sorsát talán századokra eldöntő problémák előtt állunk. Ezekben a nehéz időkben nekem csak egyetlen egy garanciám van aziránt, hogy ezen kérdések megoldásánál nem az emberi alacsony indulatok, nem kapzsiság, önzés, gyávaság, hanem a nép igaz akarata fog érvényesülni és ez az egyetlen garancia az, ha szabad lesz a sajtó, ha szabad lesz a szó, ugy hogy a nemzet ellenőrzése alá helyezhetjük önmagunkat is és azt a munkát is, amelyet meg kell oldanunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Épen azért, mert ez a javaslat a jogi visszásságokon kivül, melyeket itt feltárni bátor voltam, végeredményében magát a közszabadságot is indokolatlanul gúzsba köti és épen ezen nehéz időkben fosztja meg tőlük a nemzetet, megfosztja pedig azáltal, hogy félelmet kelt az emberekben még aziránt is, hogy véleményüket nyilvánítsák, hogy évi márczms hó 11 én, pénteken. 499 mozgalmakat, melyek a nemzet érdekében szüksé* gesek, kezdeményezhessenek, mert ki vannak téve egy esetleges változó megitélésnek, — a javaslatot ebből a szempontból nem fogadom el, (Élénk helyeslés a baloldalon.) a javaslattal szemben oly értelmű határozati javaslatot nyújtok be, hogy (olvassa) : »A Nemzetgyűlés az állam és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatot ujabb tárgyalás végett az igazságügyi bizottságnak azzal a meghagyással adja ki, hogy a javaslatot a hatályban lévő büntető rendelkezésekre is figyelemmel dolgozza át és igy terjessze újból a Nemzetgyűlés elé. Kérem határozati javaslatom elfogadását. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások : Szünetet !) Elnök : Szólásra következik ? Vasadi-Balogh György jegyző : Csukás Endre I (Felkiáltások : Nincs itt !) * Elnök : Szólásra következik ? Vasadi-Balogh György jegyző : Szabó Balázs ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Szólásra következik ? Vasadi-Balogh György jegyző: Túri Béla! Túri Béla : T. Nemzetgyűlés ! Rendkívül örülök, hogy a Rassay t. képviselőtársam után szólalhatok fel, egyrészt azért, mert az ő bebeszéde foglalkozott kétségen kivül a legbehatóbban a törvényjavaslattal jogi szempontból és én is ebből a szempontból akarom a javaslatot vizsgálni, másrészt azért is, mert azonnal válaszolhatok azcn nagy kijelentéseire, hogy ez a javaslat a közszabadságok megölője és ujabb tönkretétele. Rassay t. képviselőtársam ugyanis jogtalanul eszkomptálta Apponyi Albertnek tegnapi felszólalását, mintha Apponyi is erről a javaslatról tartaná azt, hogy ez a közszabadságoknak ujabb meggátlója, mert ha ezt tartaná, akkor ő, aki egy magasröptű elgondolásban adott kifejezést annak, hogy amikor egy ilyen törvényjavaslattal jövünk, igyekezzünk, amennyire csak lehetséges, a közszabadságainkat, amelyek ma bizonyos részben tényleg meg vannak kötve, minden téren felszabadítani, nem fogadhatta volna el ezt a javaslatot. Szilágyi Lajos : Abban a reményben fogadta el, hogy ez megtörténik. Túri Béla : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Egyetértünk abban Apponyi Albert gróffal, hogy amikor egy ilyen törvényjavaslatot terjeszt elő a kormány, indokolt volna a közszabadságoknak egész mezején körültekintve, mindazt felszabadítani, amit lehet. De ennek nyilván időbeli akadálya is lehet, még pedig az, hogy mindent egyszerre nem lehet megcsinálni. Balla Aladár : Vissza kell vonni a rendeletet. Túri Béla : Ezt lehetne, de ez nem elég. Balla Aladár: A sajtószabadsághoz elég. Túri Béla : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Apponyi Albert tegnap azt mondotta, hogy elfogadja ezt a 63*