Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921 hogy az a beszéd, melyet Apponyi Albert t. kép­viselőtársam elmondott, sok egyén lelkét szaba­dította fel itt benn a teremben, de e terem falain kivül is, akik nem merték felemelni szavukat, mert ki voltak téve annak, hogy, mint mindenkit, aki ma a közszabadságokért szót mer emelni, destruktívnak, a liberalizmus nemtelen értelem­ben vett lovagjának nevezik . . , Szilágyi Lajos : Akit a zsidók megvettek ! Ezt mondják az emberek ) Rassay Károly : ... én nem tudom milyen megtisztelő jelzőknek lesz a részese. Mikor azt látom, hogy a magyar parlamenti élet örök disze, Apponyi Albert gróf szükségesnek látja, hogy mint a nemzet lelkiismerete szólaljon meg ebben a kérdésben, önkénytelenül nézem a hallgatag ajkakat azoknál, akik e parlamentben oly nagy harcokat vivtak a közszabadságokért. Hol van­nak ? Miért nem maradtak hűek múlt politikájuk­hoz, most, amikor igazán védeniök kellene a köz­szabadságokat, miért nem lépnek sorompóba ? önkénytelenül is egy gyermekkori olvasmány jut eszembe, mely azonban a felnőttek részére Íratott. Gulliver utazása. A nagy hatalmas ember, aki eljön a liliputiak, a kicsinyek, a földön mász­kálok országába, akit örömmel üdvözölnek és etet­nek nagy nehézségek árán mindaddig, mig cél­jaikra fal tudják használni, de halálra itéJik és megkövezik, amely pillanatban felkel benne az igazság érzete és nem hajlandó a kicsinyek, a lent mászkálok országának érdekét igaztalanul szolgálni. A közszabadságok is csak addig voltak jók egyeseknek, mig politikai célokat lehetett velük elérni, de amikor önmagukért a közszabadságokért és a nemzet nagy érdekében kellett volna érette harcolni, a liliputik eltűntek és hallgatnak. Nekem a közszabadság nem öncél, nekem a közszabadság nem is politikai, taktikai eszköz, hanem egy óriási garancia . . . Hencz Károly : Nekünk is ! Mi is azt akarjuk S Rassay Károly : . . . egy nagy garancia, melyre soha olyan szükség nem volt, mint ezekben a mai időkben, egész állami életünk kiforratlan stádiumá­ban. Uj helyzet előtt álluk, nagy problémák, szá­zadok keservéből fakadó és a nemzet sorsát talán századokra eldöntő problémák előtt állunk. Ezek­ben a nehéz időkben nekem csak egyetlen egy garan­ciám van aziránt, hogy ezen kérdések megoldásánál nem az emberi alacsony indulatok, nem kapzsiság, önzés, gyávaság, hanem a nép igaz akarata fog érvényesülni és ez az egyetlen garancia az, ha szabad lesz a sajtó, ha szabad lesz a szó, ugy hogy a nemzet ellenőrzése alá helyezhetjük önmagunkat is és azt a munkát is, amelyet meg kell oldanunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Épen azért, mert ez a javaslat a jogi visszás­ságokon kivül, melyeket itt feltárni bátor voltam, végeredményében magát a közszabadságot is indo­kolatlanul gúzsba köti és épen ezen nehéz időkben fosztja meg tőlük a nemzetet, megfosztja pedig az­által, hogy félelmet kelt az emberekben még az­iránt is, hogy véleményüket nyilvánítsák, hogy évi márczms hó 11 én, pénteken. 499 mozgalmakat, melyek a nemzet érdekében szüksé* gesek, kezdeményezhessenek, mert ki vannak téve egy esetleges változó megitélésnek, — a javaslatot ebből a szempontból nem fogadom el, (Élénk he­lyeslés a baloldalon.) a javaslattal szemben oly ér­telmű határozati javaslatot nyújtok be, hogy (olvassa) : »A Nemzetgyűlés az állam és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatot ujabb tárgyalás végett az igazságügyi bizottság­nak azzal a meghagyással adja ki, hogy a javas­latot a hatályban lévő büntető rendelkezésekre is figyelemmel dolgozza át és igy terjessze újból a Nemzetgyűlés elé. Kérem határozati javaslatom elfogadását. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások : Szü­netet !) Elnök : Szólásra következik ? Vasadi-Balogh György jegyző : Csukás Endre I (Felkiáltások : Nincs itt !) * Elnök : Szólásra következik ? Vasadi-Balogh György jegyző : Szabó Balázs ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Szólásra következik ? Vasadi-Balogh György jegyző: Túri Béla! Túri Béla : T. Nemzetgyűlés ! Rendkívül örülök, hogy a Rassay t. képviselőtársam után szólalhatok fel, egyrészt azért, mert az ő be­beszéde foglalkozott kétségen kivül a legbehatób­ban a törvényjavaslattal jogi szempontból és én is ebből a szempontból akarom a javaslatot vizs­gálni, másrészt azért is, mert azonnal válaszolha­tok azcn nagy kijelentéseire, hogy ez a javaslat a közszabadságok megölője és ujabb tönkretétele. Rassay t. képviselőtársam ugyanis jogtalanul eszkomptálta Apponyi Albertnek tegnapi felszó­lalását, mintha Apponyi is erről a javaslatról tar­taná azt, hogy ez a közszabadságoknak ujabb meg­gátlója, mert ha ezt tartaná, akkor ő, aki egy magasröptű elgondolásban adott kifejezést annak, hogy amikor egy ilyen törvényjavaslattal jövünk, igyekezzünk, amennyire csak lehetséges, a köz­szabadságainkat, amelyek ma bizonyos részben tényleg meg vannak kötve, minden téren felsza­badítani, nem fogadhatta volna el ezt a javas­latot. Szilágyi Lajos : Abban a reményben fogadta el, hogy ez megtörténik. Túri Béla : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Egyet­értünk abban Apponyi Albert gróffal, hogy ami­kor egy ilyen törvényjavaslatot terjeszt elő a kormány, indokolt volna a közszabadságoknak egész mezején körültekintve, mindazt felszaba­dítani, amit lehet. De ennek nyilván időbeli aka­dálya is lehet, még pedig az, hogy mindent egy­szerre nem lehet megcsinálni. Balla Aladár : Vissza kell vonni a rendeletet. Túri Béla : Ezt lehetne, de ez nem elég. Balla Aladár: A sajtószabadsághoz elég. Túri Béla : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Apponyi Albert tegnap azt mondotta, hogy elfogadja ezt a 63*

Next

/
Oldalképek
Tartalom