Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

50"J A Nemzetgyűlés 183. illése 1921. évi márczius ho ll-en, pénteken. törvényjavaslatot, mert ő nem tudhatja olyan jól, mint a kormány tagjai, hogy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmére miért van olyan szükség és ő annál a bizalomnál fogva, amivel a kormányzat iránt viseltetik, — nem értett alatta személyeket, politikát, hanem azt, hogy a kormány vezetői általában nagyobb betekintést nyernek az állam életébe — ha az jön elő ilyen javaslattal, ő, aki annyira nem. ismeri a dolgokat, ebben megnyugszik. Ézt én még tovább viszem és azt mondom, én is azért nyugszom bele abba, hogy a közszabadságok még nincsenek minden téren teljesen helyreállítva, mert azt hiszem, hogy a kormány, amely az ország ügyeit vezeti, olyan betekintéssel bir a dolgokba, amilyennel én nem birok, és ha ő még szükségesnek látja , hogy ebben az átmeneti és részben forradalmi jellegű időkben a közszabadságok terén bizonyos korlátozások történjenek . . . Balla Aladár .' Mint törvényhozó én is vilá gosan akarok látni. Túri Béla : . . . magam is, aki annyi jelenségét látom annak, hogy a konszolidáció még nem tökéletes, azt tartom, hogy valamiféle korlátozásokra itt még szükség van. Usetty Ferenc : Mindenki látja. Túri Béla: De, t.. Nemzetgyűlés, nem folytatom. Nem a közszabadságokrói akarok beszélni, csak vissza akarom utasitani először is azt a felfogást, mintha ma itt olyan törvényjavaslatot fogadnánk el, amely talán a közszabadságoknak ujabb tiprását jelentené, vagy még inkább azt, mintha itt forradalmi igazságszolgáltatásról lehetne beszélni. Usetty Ferenc : Majd megirják a bécsi lapok. Túri Béla : Itt alkotmányos utón hozunk egy törvényt, tehát ennek olyan beállítása, mint azt akár Rassay barátom tette, aki azt mondta, hogy ez forradalmi igazságszolgáltatás, vagy akár Bródy tisztelt képviselőtársam tette, aki a francia kriminológiából olvasott itt fel példákat . . . Usetty Ferenc : Ez az erőszakos beállitás. Túri Béla : ... mintha olyan törvényt hoznánk, amely ilyen rémuralmat akar inaugurálni, az ilyen beállttá nem helyes és én, tisztelt képviselőtársam, nem appellálok egyébre, mint at. képviselőtársaimnak hazafiságára, hogy, ha kritizálunk is, legyünk egy kissé mérsékletesebbek legalább a külföldre való tekintettel. (Helyeslés a középen.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem tudom belátni? hogyan lehet ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban előhozni a sztrájkot, a munkáskérdést, a szociális fejlődést, hiszen maga az előadó ur és tegnap Haller József barátunk volt az, aki kifejtette, hogy senki sem hiszi közülünk azt, hogy ilyenféle büntető javaslatokkal akár megakadályozni, akár elősegiteni lehetne a szociális haladást. Nagyon jól tudom, t. Nemzetgyűlés, hogy papirostörvényekkel nem lehet társadalmi evolúciókat meggátolni, de, amint leszek bátor kifejteni, szerintem ez a javaslat, illetve annak első része, amely a társadalom és állam rendjének védelméről gondoskodik, nem egyéb a bolsevizmus ellen való védekezésnél. (TJgy van!) Bródy Ernő: Akkor miért nem mondja ezt meg ? ! Haller József : Nem a név a fontos. Túri Béla : Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim között senki sincs, aki a bolsevizmust, a proletárdiktatúrát valami evolúciónak, vagy társadalmi fejlődésnek tartja. Usetty Ferenc : Ez ellen szól a javaslat. Pető Sándor : Egészen más van benne. Usetty Ferenc : Aki ártatlan, ne féljen! Balla Aladár * Majd kimutatom, mit akarnak(Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Ne méltóztassanak a szónokot közbeszólással zavarni. Túri Béla : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem jó szolgálatot teszünk az országnak, ha ezzel a javaslattal kapcsolatban azt akarjuk állítani, hogy itt nincs demokrácia, értve annak politikai értelmét, hogy itt nincs j oguralom, hogy itt egyenesen olyan törvényeket akarnak hozni, amelyek a forradalmi igazságszolgáltatást akarják statuálni. Ellenkezőleg, tisztelt Nemzetgyűlés, ennek a törvényjavaslatnak első része semmi egyébről nem szól, mint az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatása elleni védelemről. Rassay tisztelt képviselőtársam elég szellemesen azt mondotta, hogy szerinte az »erőszakos« szó nem egészen födi a gondolatot és nem egészen precizen fejezi ki, mert a büntetőjogban az van, hogy : erőszakkal. Megvallom, én a kettőt teljesen egyformának tartom, sőt akár helyettesíthetném is egyiket a másikkal. Nagyon jól tudja a t. képviselőtársam. aki a bizottsági jelentésekkel is olyan alaposan foglalkozott, hogy az első törvényjavaslat ugy szólt : »Aki az állam és társadalom rendjét jogellenes utón . . .« Ez a »jogellenes ut« ugyebár kifejezte azt, hogy nem alkotmányos utón. De akkor épen a büntetőjogászok álltak elő azzal, hogy ez a »jogellenes utón« kifejezés szokatlan, ismeretlen a kodifikáció terén és inkább vegyük be azt, hogy »erőszakos«, mert ez a terminus technikus. Itt mindjárt hozzáteszem, bár erről később akartam szólni, de ugy látom, itt meg tudok felelni Rassay t. képviselőtársamnak az »és« szócskájára is — hogy az az »és« szócska nem véletlenségből van ott, azt egyáltalán nem lehetne vesszővel vagy »vagy« szócskával helyettesíteni. Azt a kifejezést, amit a büntetőtörvénykönyv »magyar alkotmány« szóval jelöl, elfogadtam volna, de ha a magyar alkotmány teljességét nézzük, az vonatkozásaiban egyrészt közjogi vagy államjogi, másrészt társadalmi jogrendet állapit meg s azért azt hiszem, hogy ez az »állami és társadalmi rend« kifejezés helyes. Egészen át akarta ölelni e kifejezés nemcsak á tartalmát, hanem azt a gondolatot, amelyért