Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-162
A Nemzetgyűlés 162. ütése 1921. rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések idejét nyolc órában kívánja megállapittatni A házszabályok ugyanezen szakasza elrendeli annak konstatálását, vájjon az inditványt benyújtó képviselők közül ötvenen jelen vannak-e. Kérem ezért a jegyző urat, szíveskedjék a neveket felolvasni. Birtha József jegyző (olvassa az indítványt aláirt képviselők neveit). Elnök: Az inditványt tévők közül 65-en jelen vannak, a Ház legközelebbi ülésének elején fog tehát határozni az indítvány fölött. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Mielőtt áttérnénk az interpellációkra adandó válaszra és az interpelláció előterjesztésére, napirendi javaslatot kívánok tenni a t. Nemzetgyűlés legközelebbi idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, március hó 11-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendje lenne : 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése ; 2. határozathozatal gr. Andrássy Gyula képviselő ur és társainak azon indítványa felett, hogy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje meghosszabbíttassák 8 órára; 3. a mai napirend 4., 5. és 6. pontjai. Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Ugron Gábor : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Ugron Gábor: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok értelmében javaslom, hogy az első pont, vagyis a jegyzőkönyv hitelesítése, utolsó pontnak tétessék. Elnök : A t. képviselő urnák teljesen igaza van, mert a házszabályok 251. §-a lép érvénybe, igy tehát a jegyzőkönyv felolvasása és az elnöki előterjesztések az ülés végére maradnak. Méltóztatnak a napirendi javaslatot ezzel a módosítással elfogadni? (Igen!) Igen, tehát ez elfogadtatott. Következik a külügyminister ur válasza Berki képviselő ur interpellációjára. A külügyminister urat illeti a szó. Gratz Gusztáv külügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Berki Gyula nemzetgyűlési képviselő ur a baranyai kérdésben a múlt héten interpellációt intézett hozzám, melyre bátor vagyok most a választ megadni. (Halljak! Halljuk!) Bár december 18-ika óta, amikor hivatalbeli elődöm, gróf Teleki Pál ur akkori külügyminister, Karafiáth Jenő képviselő ur interpellációjára válaévi már ez. hó 10-én, csütörtökön. 477 laszolva a baranyai kérdésről részletesen nyilatkozott, továbbá február 4-ike óta, amikor nekem volt alkalmam e kérdésnek ujabb alakulását a t. Nemzetgyűlés előtt fejtegetni, e kérdésben oly fordulat, amely lényeges változást jelentene ennek a területnek helyzetében, nem fordult elő, a kormánynak e kérdésben azóta tett lépéseiről igen szívesen adok tájékoztatást a t. Nemzetgyűlésnek. Tény az, t. Nemzetgyűlés, hogy a Pécsett és Baranyában uralkodó állapotok az elmúlt hónap alatt sem javultak. A város rendes közigazgatása még mindig ki van mozdítva helyéről és még mindig egy maroknyi, Pécsre betolakodott kétes exisztencia bitorolja ott a hatalmat. Történik pedig mindez az okkupáló jugoszláv állam közegeinek támogatásával. Mert, ha igaz is az, amiie Berki t. képviselő ur is rámutatott, hogy a régi Szerbiából származó közegek aránylag korrektebbül viselkednek, hogy egy részük maga is elitéli a Pécsett uralkodó állapotokat és hogy azok, akik ezeket az állapotokat megteremtették, tulajdonképen a B. B. B. című, illetve a Bánát, Bácska és Baranya közigazgatásával megbízott, eredetileg a nemzeti tanácsból kialakult közigazgatási szervnek nem a régi Szerbiából származó és még nagyon is a háborús és forradalmi pszichózis behatása alatt álló személyek, mégis ebben a kérdésben a belgrádi kormánnyal állunk szemben és nem ismerhetem el, — sa szerb kormány bizonyára elsősorban tiltakoznék az ilyen feltevés ellen — hogy a belgrádi kormánynak nem volna módja ezeknek az állapotoknak véget vetni, ha azt komolyan akarná. (Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja él.) Nem tekintem változásnak, hogy a Pécs város közigazgatását jelenleg kezében tartó ottani szocialista párt azt gitációt, amelyet a megszállásnak meghosszabbítása érdekében eddig csak népgyűléseken és titkos összejöveteleken folytatott, most már a törvényhatósági bizottságba is behozta és hogy e hó 2-án — mint megdöbbenéssel értesültünk — a szocialista törvényhatósági közgyűlési tagok nagyrészének távollétében hivatalosan is állást foglalt az ellenséges megszállásnak meghosszabbítása érdekében. T. Nemzetgyűlés ! Nem találok elég erős szavakat arra, hogy ezt az eljárását megbélyegezzem és hogy felháborodásomnak adjak kifejezést afelett, hogy akadhattak magyar emberek, akik ilyen lépésre vetemedtek. Perlaki György: Nem magyarok azok! Gratz Gusztáv külügyminister : De bármilyen részvéttel is vagyok azok iránt, akik a jelenleg Pécsett és Baranyában uralkodó állapotok miatt szenvednek és akiknek lelkierejét és idegzetét ezek az állapotok állandóan erősen próbára teszik, nekem mégis kérnem kell őket arra, hogy azon pár héten, vagy pár hónapon keresztül.
