Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-162

470 A Nemzetgyűlés 162, ülése 1921. otfc, — nem egyes sporadikus eseteket véve, hanem nagy általánosságokat tartva szem előtt — hogy ennek a kérdésnek a jogosultsága megszűnt volna. Mi pl. programmul vallottuk, hogy a társadalmi béke és az osztályok harmó­niája érdekében a nemzeti jövedelemből minden­kinek igazságos részt kell kapnia. Követeltük a munka jogát, követeltük a munka szabadsá­gát, követeltük ennek a szabadságnak mindkét oldalról jövő terror elleni megvédését, ugy egyes munkásesoportok, mint a munkaadók kizárása, krimicsauja és mindenféle jogtalan intézkedé­sével szemben. Ez a terror erről az oldalról és a másik oldalról is még mindig érvényesül. Mi követeltük a köz- és magántisztviselők fizeté­sének a mai megélhetési viszonyokhoz mért rendezését. Nem tudom koncendálni, hogy ez megtörtént volna. Követeltük a kötelező baleset­és betegség elleni biztosítást, aggkor esetére, munkaképtelenség esetére a nyugdíjbiztosítást. Követeltük a gyermekmunka eltörlését, a ser­dült korban lévők munkájának szabályozását. A nőmunkások védelmét, általában a munkaidő és a munkabér szabályozását. Követeltük az összes alkalmazotti viszony­ban állók jogviszonyainak szabályozását. Annak érdekében, hogy a tőke és a munka egyforma alkudózó félként állhasson egymással szemben és tényleg szabadon szerződjék, követeltük a kol­lektiv szerződési jognak törvényhozási rendezé­sét. Követeltük a szakszervezkedés kérdéseinek törvényhozási utón való rendezését. Követeltük és ígértük az áruuzsora és a drágaság leküz­dését, letörését. Kilátásba helyeztük a hadinye­reségeknek megfelelő megadóztatását, a hadi­milliomosoknak illő megterhelését. Sok szociális törvényalkotást követeltünk. Követeltük ós Ígér­tük a földnélküli földet túrók földhöz juttatását ; követeltük a közigazgatás visszaéléseivel szem­ben, ezeknek elejét veendő, a közigazgatás kor­szerű reformját. Ilyen tekintetekben történt sok kezdeményező lépés, azt nem vonom kétségbe, azt is tudom, hogy sok intézkedés folyamatban van; azt is kénytelen vagyok elismerni, hogy sok tekintetben nem a hivatalos tényezők aka­ratán múlott, hogy messzebb nem jutottunk, hanem az ország mostoha állapotán, de azért nem mondhatom azt sem, hogy sohasem merül­het fel már az a kérdés, az az igazságot kutató kérdés olyképen, hogy mi arra ne volnánk kény­telenek nemmel felelni. Én tehát tisztelettel arra kérem a kormányt, és azt hiszem, hogy ebben a tekintetben az egész Nemzetgyűlés egyetért velem, hogy minden ere­jével siettesse azokat a törvényalkotásokat, amelyek a szociális igazságosság hepe-hupás szakadékos, örvényes útját fokozatosan elegyen­getni vannak hivatva, (Helyeslés.) amelyek alkal­masak arra, hogy a társadalmi elégedetlenség okait eltüntessék, hogy ennek a nyugtalanság­nak, ennek az elégedetlenségnek az igazságtalan­ságok számos sorozata érzetének helyét végre évi mdrcz. hó 10-én, csütörtökön. nyugalom, bizalom, élet — és munkakedv fog­lalhassa el. (Helyeslés.) Ezekután épen az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme érdekében reá kivánok mutatni arra, hogy nemcsak szociális igazság­talanságok vannak. Más igazságtalanságok is vannak, olyanok, amelyek egész társadalmi réte­geket érintenek. E tekintetben méltóztassanak csak azokra az igazságtalanságokra gondolni, amelyeket sokan panaszoknak kulturális szem­pontból, a faji küzdelem szempontjából. Méltóz­tassék gondolni az olyan általános természetű panaszokra, amelyek szükségessé teszik a köz­igazgatás reformjának korszerű megalkotását. Paczek Géza: Ez a legfontosabb! Haller József: En a társadalmi és az állami rend védelme érdekében minden téren és min­den vonalon szükségesnek tartom az igazságos­ság és az igazság kímélet nélkül és a legutolsó konzekvenciákig való érvényesítését. (Helyeslés a középen.) Bá kivánok azonban itt mutatni még egy tényezőre, amely, szerény véleményem szerint, ebben a tekintetben igen nagy fontossággal bir. (Halljuk ! Halljuk ! a középen.) Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy a felforgató irány­zatok uralomra juttatása érdekében milyen óriási és mekkora erőket megfeszítő előkészítő munkálatok folytak évtizedeken keresztül... Taszler Béla: És folynak ma is! Haller József: ...a szabadkőműves páho­lyokban, a radikális pártpolitikában, szociál­demokrata szakszervezetben, napi sajtóban, a galileista és társadalomtudományi műtudósok körében a tudomány és művészet örve alatt, népgyűlések százaiban s röpiratok millióiban. Méltóztassék elgondolni, hogy maga a kommuniz­mus sub titulo népfelvilágositás, hány milliót áldo­zott a nép félrevezetésére, szenvedélyeinek felkorbá­csolására, igényeinek felfokozására, hogyan rágal­mazott meg mindenkit és mindent, intézményeket és embereket, (Igaz ! TJgy van! bal felöl.) akik cirkulusaiba bele nem illettek, és méltóztassék ehhez hozzámérni azokat a szerény eszközöket, amelyekkel ez a mostani irányzat rendelkezik a tömeges lélekmérgezés ellensúlyozására. Méltóztassék megfigyelni azt a szomorú tényt, hogy ma tulajdonképen már senki sem törődik a kommunizmus által elhintett kon­kolynak az uralma alatt felburjánzott tövisek­nek és bojtorványoknak irtásával. Már sokkal több erőt ós nyomdafestéket pazaroltunk arra, hogy a keresztények egymástól vitassák el, hogy nem elég jó keresztények és nem elég jó magya­rok. (TJgy van! balfelol.) Méltóztassék megfigyelni, hogy intra et extra muros sokan vannak, akik ahelyett, hogy azokat, akik kevésbé értik meg a dolgok fejlő­dését, felvilágosítanák a dolgok mibenlétéről és meggyőznék arról a nagyon egyszerű igazság­ról, hogy sajnos, a Teremtő ennek a Magyar­országnak, ennek a megcsonkított nemzetnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom