Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-162

A Nemzetgyűlés 162. ülése 1921. sánál nem történt meg és én épen ez ellen szó­laltam fel, mert ebben az esetben azok a cédu­lák itt a teremben osztattak szét. Azt hiszem tehát, hogy valami másra vonatkozik az, amit a t. elnök ur a kezében tart. Elnök: Itt van a jegyzék, amely szerint azok a cédulák szétosztattak és ellenőriztetett az, hogy ki kapott, ki nem, s az, aki nem ka­pott, utólagosan kapja meg. Mondom, itt van a jegyzék; azonkívül ez az értesítés a táblán is ki volt függesztve. Szmrecsányi György: Legyen szabad rövi­den hozzászólanom a házszabályokhoz. Elnök: Tessék! Szmrecsányi György: Én az idő rövidsége miatt — mert abban a pillanatban léptem be a terembe —- nem értem reá elleninditványo­mat házszabályszerüleg írásban benyújtani. T. i. Ereky Károly képviselő ur indítványával kap­csolatban voltam bátor felszólalni és indítvá­nyozni azt, hogy a naplóknak a képviselők ré­szére történő negyedévi kiosztása is ezentúl változatlanul maradjon fenn. Usetty Ferenc: Régi gyakorlat! Szmrecsányi György : Minthogy ez az in­dítvány nem volt benne Ereky Károly képvi­selő ur indítványában, ennélfogva legyen sza­bad érdeklődnöm aziránt, hogy az vonatkozik-e a negyedévi kiosztásra is, (Felkiáltások bálfelöl : Vonatkozik !) hogy ezt megnyugvással tudomá­sul vehessük. Kérek tehát erre nézve nyilatko­zatot az elnök úrtól. Elnök: T. képviselő ur, a bizottsági jelen­tós azt mondotta, hogy beszüntettetik a napi kiosztás és csak havonta vagy negyedévenként — ugy, mint azelőtt — fog eszközöltetni a kiosztás. Ez utóbbi tehát továbbra is megma­rad. Ereky Károly képviselő ur pedig azt in­dítványozta, hogy a gazdasági bizottságnak az a határozata, hogy a naponkénti kiosztás szün­tettessék be, változtattassék meg. A Nemzet­gyűlés ezt meg is változtatta. Érvényben ma­radt azonban a gazdasági bizottságnak az a másik határozata, hogy negyedévenkint, vagy ha ugy tetszik, havonta osztassék szét a Napló ugy, mint eddig, (Helyeslés.) ellenben a gazda­sági bizottságnak az a határozata, hogy a Napló naponta nem fog szétosztatni, hatályon kivül helyeztetett és ennélfogva a Napló ezentúl is, ugy mint eddig, naponta szét fog osztatni. (He­lyeslés.) Most áttérünk napirendünk negyedik pont­jára: az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat általános vitá­jának a folytatására. Szólásra következik? Vasadi Balogh György jegyző : Haller József ! Haller József : T. Nemzetgyűlés ! Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat ellenzőit, azokat, akik az ellen felszólaltak, vezette a közszabadságok féltése. Én szintén élénken emlékszem azokra az időkre. évi márcz. hó 10-én, csütörtökön. 467 amikor, ha szólni akartunk, ezt csak suttogva tehettük, s ha suttogva megtettük, volt okunk menten meg is bánni, mert nem tudtuk, hogy a kiejtett szóért egy óra, egy nap, egy hét múlva nem fogunk-e a forradalmi tribunát elé állít­tatni. Ha irni akartunk, akkor egyszerűen nem volt hova, s ha magunkat mindenre elszántuk, elhatároztuk, hogy szavunkat nyíltan felemeljük, nem találtuk gyülekezeteinket, hiába kerestük híveinket. Emlékezem azokra az időkre, amikor sokan rótták az országutat és ugy lopták ön­életüket és nem tudták, hogy amikor elkerülték a politikai kopók egyik falkáját, vájjon azt az ajtót, amelyen bebocsátásért kocogtatnak, nem tartja-e már elfoglalva a másik. Emlékezem arra a dühre, amely keblünkben viharzott, ami­kor rabjai lettünk egypár elvetemült embernek, a félrevezetett tömegnek. Én tehát tudom azt, hogy a közszabadságok féltésére a közelmúltból olyan intőjel áll előttünk, amely indokolttá teszi a közszabadságokórt való aggodalmat. S ha most látom, hogy képviselőtársaimnak nagy része szintén a közszabadságok féltésében — s meg vagyok róla győződve, hogy teljes jóhiszeműséggel és a meggyőződés tiszta zász­laját lobogtatva a harc élén — vonul fel ezen törvényjavaslat ellen, szükségét érzem annak, hogy a magam részéről indokoljam azt, hogy a közelmúlt tanulságai után, miért nem csatla­kozom én is ehhez a zászlóhoz, hanem miért tartom azt, hogy ezt a törvényjavaslatot el lehet és el is kell fogadni. (Halljuk! Halljuk I) Szerény nézetem kifejtésénél legyen szabad az indokoló részt mindjárt fordítva előadnom és megállapítanom, hogy elfogadandónak ezt a törvényjavaslatot épen azért tartom, mert inten­ciója szerint azt célozza, hogy többé ilyen esz­telen tömeguralomnak ököljoga alá, az anarchiá­nak törvényenkivüli állapotába, ilyen jogfosztott­ságba ne kerüljünk, mint voltunk a közelmúlt­ban. Köztudomású, a törvényjavaslat indokolá­sából, az előadó ur előadásából, a minister ur hivatalos nyilatkozataiból mindannyian tudjuk, hogy ez a törvényjavaslat irányul mindenekelőtt a kommunista, bolsevista, nihilista, anarchista törekvések ellen, mindenféle felforgató törekvés, minden forradalmi velleitás ellen. Ha pedig mi több forradalmat nem aka­runk, mint ahogy meg vagyok róla győződve, hogy a Nemzetgyűlés egy tagja sem akar, akkor nem tűrhetünk és nem engedhetünk meg olyan biztatásokat, perszvadeálásokat, agitációkat, moz­galmakat és szervezkedéseket sem, amelyeknek végső konklúziója, végső következménye, akár vonják le azt nyíltan, akár hallgatják el csa­lárdul, a fennálló társadalmi és állami rendnek nem a fokozatos fejlődés utján jobbá átala­kítása, hanem erőszakos forradalmi lépéssel ujabb, olyannal helyettesítése, amely a múlttal semmiféle szerves kapcsolatban nem áll. Hogy e tekintetben a létező jogszabályok nem elegendők ilyen [felforgató törekvések le­5£T

Next

/
Oldalképek
Tartalom