Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-161

4:58 A Nemzetgyűlés 161. ülése . évi márczius hó 7-én, hétfőn. mint a felekezeti jogegyenlőség; s a vallási és lelkiismereti szabadság hivatalos őréhez, azt a kérést intézem, fáradjon ő is le a debreceni ünnepségre, hogy a jelenlétével is dokumentálja, hogy a kormányzat illetékes tényezői minden akaraterejükkel féltékenyen őrködnek a felekezeti béke, nemzetünk eme kincse fölött. (Éljenzés) Megköszönöm a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ebben a fontos kérdésben — habár a házszabályok értelmében nem lett volna ehhez jogom — e kitérésre alkalmat méltóztattak nekem adni. Még egyszer ismétlem, hogy közös szent nemzeti ügyről van szó, amelynek megoltalmazásában ha valaha, ugy most egynek kell lennünk : egy szívvel, egy lélekkel mindnyájunknak sorompóba kell állanunk ! (Általános, élénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Huszár Károly képviselő ur kivan szólni. Huszár Károly : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés azon tagjai nevében, akik nem fognak elmenni Debrecenbe s egy másik minőségben is : a jelenlévő katholikus képviselők felkérésére kivánok hozzászólni Kováts J. István t. barátom felszólalásához. (Halljuk ! Halljuk \) Mi katholikus részről épen olyan nagy súlyt helyezünk arra, hogy a felekezeti békesség ebben az országban meg legyen óva, mint a másik oldal. (Ugy van ! jobb felől.) A mi egyházfőink és a mi hivőseregünk, a katholikus társadalom minden egyes organizációja állandóan súlyt helyez és súlyt is fog helyezni arra, hogy közöttünk : a két keresztény felekezet között ebben az országban a viszály magvát senki el ne hintse CS 9)Z $} békesség és egyetértés, amely tagadhatatlanul nemcsak itt a Nemzetgyűlés termében, hanem az egész országban megvan — megőriztessék mindenféle aknamunkával, intrika val és áskálódással szemben. (Helyeslés.) Legyenek meggyőződve mindazok, akik Debrecenben össze fognak gyűlni, hogy mi átérezzük azt a sérelmet, amelyet ők mint keresztények szenvedtek akkor, amikor templomuk meggyaláztatott. És mi abban a vallási eszmének és a hitnek meggyalázását látjuk, hogy ha bármiféle templomot is meggyaláznak. Mi ebben egyetértünk és egyetértünk abban is, hogy követtessék el minden, hogy szigorú megtorlás érje az elkövetett bűnt. (Élénk helyeslés.) Szabad legyen még ezekhez hozzáfűznöm azt, hogy amennyire igyekszünk elérni és amennyire féltékenyen őrizzük mi mindenféle tekintetben a keresztények szolidaritását, egységét, harmóniáját ebben az országban, — nemcsak a lelkekben, hanem a cselekedetekben is, — ugy kérjük, hogy a másik oldalon is erős elszántság, erős akarat legyen azon irányban, hogy a kereszténység eszméje, a kereszténység intézménye és hitélete ellen semmiféle támadás ebben az országban gyökeret ne verhessen, semmiféle olyan ellenség és törekvés itt levegőt ne kaphasson, amely a kereszténység letörésére és a keresztény gondolat és kérésznek el ilyen cselekedeteket s ne lehessen megtudni, hogy kik terjesztenek hasonló szennyes és a lelki egységet megmérgező röpiratokat. Drozdy Győző: Van rá törvény, meg lehet büntetni ! Kováts J. István : Arra is rá kívánom terelni a t. Nemzetgyűlés figyelmét, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ne csak azért méltóztassanak tiszteletben tartani a magyar protestantizmus törvényadta szent jogait, mert azokat századok küzdelmeinek vérével és könyével szerezte meg, hanem azért is, mert ehhez fontos nemzeti érdek fűződik. (Ugy van! jobbfelől.) Méltóztassanak különösen egyes alantas hatóságoknak jogkörüket túllépő olyanféle intézkedéseit megakadályozni, amilyen intézkedésekre őszintén szólva még a kommunizmus ideje alatt sem volt eset, (Ugy van ! jobbfelől.) Ha a kommunizmus alatt, t. Nemzetgyűlés, még itt Budapesten is templomainkban azt tehettük, amit akartunk,. .. Huszár Károly: Nem mindenütt! Kováts J. István : ... ha a himnuszunkat énekelhettük a templomainkban és ezért nem történt senkinek baja : akkor mélységes felháborodással értesültünk arról, hogy a debreceni rendőrhatóság egy templomi zenés áhítatot betiltott azon a címen, hogy az azt rendező egyesület alapszabályai nem voltak még jóváhagyva, holott különben sem lett volna köteles azt megerősitésre felterjeszteni, mert az egyházi autonómia keretében is joga van működni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) T. Nemzetgyűlés ! Vigyázzunk, mert ha ilyen dolgok kijutnak a külföldre, azokba a körökbe, amelyek az elszakított részeken a mi nemzeti kisebbségeink oltalmáért küzdenek egyházi és iskolai téren, akkor azok, ha újra hívjuk őket, azt fogják mondani : »Miért menjünk mi Bukarestbe vagy Prágába, hiszen Magyarországon se respektálják a protestáns egyház legalapvetőbb, legszentebb és százados jogon nyugvó törekvéseit ? !« (Ugy van ! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Vigyázzunk erre ! Ëpen ezért végtelenül fontosnak tartom, hogy a holnapután Debrecenben lezajló ünnepségen felekezetkülönbség nélkül a Nemzetgyűlés tetemes része részt fog venni. A mi tömeges megjelenésünk dokumentálása lesz annak, hogy a felekezeti békességet bármely oldalról jövő támadással szemben a Nemzetgyűlés nagy többsége, hiszem : az egésze, a leghatározottabban és a legenergikusabban meg fogja oltalmazni. (Ugy van! Ugy van!) Nem tudom, megfelel-e a valóságnak az, (Halljuk !) hogy a t. kormány képviseletében csupán egy államtitkár úrhoz lenne Debrecen városának szerencséje ? A veszélyeztetett súlyos nemzeti érdekekre tekintettel, amelyektói a felekezeti béke érdekét ma sokkalta kevésbé lehet elválasztani, mint más időkben, a Nemzetgyűlés szine előtt azt a kérést intézem a kormány elnökéhez, hogy méltóztassék ő is — ha sok is a teendője — az ünnepségen megjelenni. Nagyon örvendek, hogy a kultuszminister úrhoz is szerencsénk van itt. őhozzá is,