Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-160

420 A Nemzetgyűlés 160, ülése 1921 politika, amely vonzóerővel bir azokra is, akik tőlünk el vannak szakitva. Méltóztassék elhinni, hogy a földreform becsületes végrehajtása, a szegény népnek házhelyekkel, kisbérletekkel, parcellákkal való ellátása olyan irredenta eszköz a magyarság kezében, amely — higyjék meg nekem — mindenféle szónoklatnál és cikknél szebben beszél. Karifiáth Jenő : Ebben teljesen egyetértünk ! Benkő Gábor: Végre is kell hajtani! Berki Gyula : Ennek kapcsán, minthogy felvetődött, rátérek arra is, hogy rossz benyomást tesz az ottani hűséges földmivelőnépre az a körülmény, hogy itt a földreform megalkotása óta úgyszólván minden interpellációs napon panaszok hangzanak el arról, hogy nem lehet végrehajtani a földreformról szóló törvényt, nem kapnak házhelyet, kisbérletet. Ez a lehető legrosszabb hatást kelti a megszállott területen. Balla Aladár: Mással van elfoglalva a kormány ! Berki Gyula : A kormánynak kötelessége gondoskodni arról, hogy a meghozott törvények végrehajtassanak. (Ugy van ! Ugy van ! a jobbóldalon.) Itt a legnagyobb energiával kell eljárni. Mi támogatjuk a kormányt, de őszintén megmondom, hogy ezt a támogatást csak addig van módunkban a kormánynak megadni, amig a Nemzetgyűlés akaratának érvényt is tud és akar szerezni. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Még egy kérdésről kell itt megemlékeznem. Különféle hírek keringtek a mi alkotmányunkról és alkotmányos életünkről odaát Baranyában. Ezt is röviden meg akarom említeni. Aki ismeri a baranyai népet, a baranyai nép gondolkozását, az tudja, hogy a magyar nemzeti függetlenségi gondolatnak ez a vármegye mindig a legjobb talaja volt. (Igaz! ügy van!) Őszintén megmondom, hogy tekintélyes polgárok, munkások, kereskedők, iparosok azt az üzenetet küldték velem, hogy a baranyai nép egységes egy gondolatban és ez a gondolat az, hogy feltétlenül ragaszkodik a független magyar nemzeti államhoz és perhorreskálja, elutasítja a Habsburg monarchiának akár dualisztikus, akár föderalisztikus formában való felújítását. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a baloldalon. Egy hang balfelöl : Tőrödnek is azok vele ! Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Azok igenis törődnek vele!) Balla Aladár: Éljen Baranya! Berki Gyula: Méltóztassék megengedni, hogy innét, erről a helyről én is üzenetet küldjek a baranyaiaknak az ő üzenetük mellé. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A helyzet az, hogy ott a polgárság és a köztisztviselői kar, a közalkalmazottak, a munkásság legnagyobb része hűséggel, odaadással van a nemzeti gondolat és a nemzeti Magyarország iránt. Lehetetlenség volna ebben a pillanatban innét, erről a helyről ezt elhallgatni ; lehetetlenség volna erről a helyről ki nem jelenteni, hogy igenis, amikor évi már ez. hó 5-én, szombaton. majd a magyar impérium oda be fog vonulni, akkor azért a sok szenvedésért és nélkülözésért nem szavakkal, hanem tettekkel fogjuk kárpótolni Baranya népét, a megszállott terület magyar lakosságát. (Helyeslés.) Ezek után van szerencsém a külügyminister úrhoz a következő interpellációt benyújtani. (Halljuk ! Halljuk ! — Olvassa) : »1. Hajlandó-e a külügyminister ur az illetékes szerb kir. kormánytényezőkkel haladéktalanul tárgyalást kezdeni aziránt, hogy addig is, mig Baranya, Bácska, Somogy, Tolna, Torontál vármegye szerb megszállás alatt álló részei, melyek a trianoni béke szerint Magyarországhoz tartoznak, felszabadulnak, ezen részeken a magyar köz- és államigazgatás és a vasúti forgalom helyreállittassék ? 2. Van-e tudomása a külügyminister urnák arról, hogy az entente, mint szerb kir. kormánytényezők részéről hivatalos nyilatkozatok hangzottak el oly irányban, hogy Baranya és Nyugatmagyarország kérdése junktimba állíttatott?« Ezt a kérdést azért teszem fel a külügyminister urnák, mert épen otthonlétem alatt, mondhatom, hogy illetékes tényezők részéről olvastam külföldi és szerb lapokban olyan kijelentéseket, amelyek azt az érzést keltik bennem, hogy a baranyai kérdés a nyugatmagyarországi kérdéssel össze van kapcsolva. Az előző külügyminister urat ez iránt legalább tizenötször megkérdeztem, ő azonban erről egyáltalában hallgatott. (Olvassa) : 3. Hajlandó-e a külügyminister ur odahatni, hogy a szerb megszállott és nekünk itélt magyar területeken élő köztisztviselők és alkalmazottak, nyugdíjasok és rokkantak sanyarú helyzetének megjavítása érdekében sürgős intézkedés tétessék? 4. Hajlandó-e a külügyminister ur a Baranyára és a vele összefüggő, szerb megszállás alatt álló területekre vonatkozó amnesztia annak idején való érvényesítése érdekében nyomatékosan fellépni és hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalmi béke megóvása érdekében a Nemzetgyűlés egy bizottsága a kiürítéskor a szóbanforgó területen tartózkodjék? 5. Végül, hajlandó-e a külügyminister ur a magyar sajtóban Baranyára vonatkozó közleményeket közérdekből a tárgyilagosság keretei közé szorítani?« (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. A szónokot üdvözlik.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a külügyminister urnák. Ki a következő interpelláló? Héjj Imre jegyző : Csukás Endre ! Csukás Endre: T. Nemzetgyűlés! Az egyik legfontosabb jog, amellyel nemzetgyűlési képviselő élhet, az interpellálás joga, és nagyon rossz szolgálatot tesz a Nemzetgyűlés tekintélyének az, aki az interpellálás jogát kellőképen nem respektálja és az interpelláló képviselők