Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-160

A Nemzetgyűlés 160. ülése 1921. évi márcz. hó 5-én, szombaton. 421 kérdéseire elmulasztja a válaszadást. Sajnos, a legtöbb esetben megtörtént ez a közelmúltban, és sajnos, egész sor interpelláció van, amely az egyes ministerekhez intéztetett, de érdemleges választ az interpelláló képviselők nem kaptak. Ez nagyon hátrányos a parlament működésére is és semmiképen sem alkalmas a Nemzetgyűlés tagjai tekintélyének emelésére, (ügy van !) mert nem alkalmas ez az eljárás a parlamenti munkásság kellő folytatására. Hiszen ha valamelyik képviselő a mai időben érdemleges választ akar kapni valamelyik kérdésre, kénytelen vagy napirendelőtti felszólalást forszírozni, vagy pedig sürgős interpelláció alakjában megkérdezni az illető ministert, hogy azután kielégítő és megfelelő érdeklődést támaszthasson az ő tárgya iránt. Én is ilyen helyzetben vagyok jelenleg, mert másodszor vagyok kénytelen a Nemzetgyűlés szine előtt ugyanazt az interpellációt megtenni, amelyre az első alkalommal választ nem kaptam, sőt érdeklődést sem tudtam felébreszteni az illető ministerben kérdésem iránt. Karafiáth Jenő : Az én esetem is ugyanaz ! Csukás Endre : Nagyon jól tudjuk azt, hogy a köztisztviselők jelenleg milyen helyzetben vannak. Usetty Ferenc '. Arról jobb nem is beszélni. Már nincs eladni valójuk ! Csukás Endre : Sajnos, hogy csak igen korlátolt mértékben áll rendelkezésünkre az, hogy helyzetükön javítsunk. Elemi joga azonban annak a közalkalmazottnak, hogy az a szűkös illetmény, amely neki törvény szerint jár, kellő időben, kellő mértékben és kellő módon folyósittassék. Ezen a téren felhívom a kultuszminister urat egy nagyon, de nagyon sajnálatos körülményre, t. i. a felekezeti és községi tanítók és ezeknek özvegyei és árvái a legritkább esetben jutnak kellő időben az államtól járó illetményekhez, mert egész kálváriát, egész torturát kell végigszenvedniök addig, mig szűkösre szabott illetményeiket a kultuszministerium folyósítja. Ha megkérdezem képviselőtársaimat, hogy milyen ügyekben veszik legtöbbször igénybe intervenciójukat, bizonyára az a válasz, hogy 50—60 °/o erejéig mindig azért keresik meg őket, hogy ennek, vagy annak a tanitónak, vagy özvegy tanítónőnek az államtól járó illetményeit sürgessék ki. Velem is megtörtént már az a sajnálatos eset, hogy egy tizgyermekes tanitóné fordult hozzám, aki már júniusban beadta kérvényét özvegyi eliátása érdekében, hogy sürgésem meg illetményeit a ministeriumban, és amidőn megsürgettem a számvevőségnél és sikerült keresztülvinnem a sürgős elintézést, megnyugtattak azzal, hogy menjek szépen haza, értesítsem őt arról, hogy az adóhivatalnál már ki vannak utalva járulékai, és ime június óta eltelt már 8 teljes hónap... Usetty Ferenc: El fog telni még egyszer nyolc hónap! Nyugodt lehetsz. Csukás Endre: ... és az adóhivatalhoz az illető özvegy tanitónénak illetményei még mai napig sem utaltattak ki. Ez a mi kulturszégyenünk, ezt tovább vinni már nem lehet. Balla Aladár : Ilyen kormányt nem lehet támogatni. Csukás Endre: Hiszen az orvoslásnak semmiféle pénzügyi akadálya nincs semmi tekintetben. Méltóztassanak továbbá figyelembe venni azt, hogy a felekezeti vagy községi tanítónál, ha állását változtatja, megszüntetik az ő állami illetményeit és akkor neki elsősorban fel kell terjesztetnie díjlevelét, fel kell terjesztetnie a választási jegyzőkönyvet, szolgálati bizonyítványait a közigazgatási bizottság utján a kultuszministeriumba és a legtöbb tanitó ez után a hosszadalmas bürokratikus eljárás után csak egy, másfél, vagy két esztendőre jut hozzá a jogos illetményeihez. Hát kérdem a t. Nemzetgyűlést, lehető-e ez és lehet-e ezt tovább eltűrni és elnézni. Most, amidőn minden közhivatalnok nyomorog, legalább azt, amit adhatunk nekik, adjuk meg azonnal, amint lehet. Nagyon könnyű dolog ezt rendezni és én bizom a kultuszminister ur szociális érzékében, hogy ezt a dolgot, amelynek rendezése elemi kötelességünk, rendezni is fogja ugy, hogy az illetők lehető rövid utón jussanak hozzá illetményeikhez. Annak idején Haller minister urnák szintén emiitettem ezt a dolgot és ő azt mondotta, hogy egy tervezetet dolgozik ki, amely szerint a vármegyei számvevőségek bízatnának meg a felekezeti és községi tanítók illetményeinek számfejtésével és esetleg a közigazgatási bizottság elnöke hatalmaztatnék fel arra, hogy utaltassa ki ezeknek a^ községi és felekezeti tanítóknak illetményeit. En nagyon kérem az igen t. kultuszminister urat arra, méltóztassék ezt megfontolás tárgyává tenni és lehetőleg olyan intézkedéseket tenni, hogy tanitóváltozások esetében azok a felekezeti és községi tanítók mielőbb, legfeljebb két hónap leforgása alatt, hozzájussanak illetményeikhez. Én ezt kiterjesztem arra is, hogy a tanítók özvegyei és árvái hasonló elbánásban részesüljenek, mert pénz nélkül, kenyér nélkül és az életre legszükségesebb dolgok beszerzése nélkül nem lehetnek meg azok, akiket a nemzet napszámosainak nevezünk méltán. Mindezek" alapján a következő interpellációt bátorkodom intézni a kultusminister úrhoz. (Olvassa) : »Tekintettel azon körülményre, hogy a jelenleg érvényben levő rendelkezések mellett a felekezeti és községi tanítók, ugyancsak ezeknek özvegyei ós árvái fizetést kiegészítő állami segélyüket, özvegyi segélyüket és egyéb illetményüket a jogosultság időpontjától számitva egy, sőt két év múlva kapják meg, hajlandó-e a kultuszminister ur olyan megfelelő intézkedésekre, hogy