Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-160
A Nemzetgyűlés 160. ülése 1921. szégyellem megmondani, hogy a keresztény sajtóorgánumok közül kettő, az Uj Lap és az Uj Nemzedék hónapokon és most már esztendőkön keresztül tücsköt-bogarat összefirkál a baranyai kérdéssel kapcsolatban és én merem mondani, hogy nemcsak itt izgatja a magyar közvéleményt, de odaát is olyan benyomást kelt, mintha itt a legteljesebb gyűlölködéssel állna szemben a kormány, a Nemzetgyűlés és minden illetékes tényező a baranyaiakkal. Szükségesnek tartanám, hogy amikor a baranyai kérdésről és az ezzel kapcsolatos kérdésekről a sajtó megemlékezik, akkor ne állitson be szubjektív szempontokból egyes cikkeket, egyes tényeket ugy felöltöztetve, hogy azok alkalmasak arra, hogy a közvéleményt itt is és oda át is izgassák, hanem tárgyilagosan kezelje ezt a kérdést, mert csak ezzel tesz szolgálatot Baranyának is és az országnak is. Rámutatok egy legutóbb megjelent cikkre, mélyen t. Nemzetgyűlés. Az a kitűnően szerkesztett, most megjelent újság, a »Reggeli Hirek« vagy »Esti Hirek« (Derültség a szélsőbalon.) közölte azt a cikket, melyben az volt, hogy most már nemcsak Pécsett, hanem a baranyai községekben is bevezetik a szocialista közigazgatást stb. A dolog nem igy van. Én öt nappal ezelőtt jöttem el Baranyából. Ez az állítás abszolúte nem áll meg. Pécsett tényleg megvan még, de halódóban van, a Linder-féle szocialista rezsim, de kint a vármegyében, a községekben, a régi községi igazgatás fungál, amely tiz évvel ezelőtt választatott. Ez csak egy dolog. Itt van azután egy másik kérdés is. Hiszen ha a keresztény irányzatot szolgáljuk is, de azért nekünk nem szabad — tekintettel épen a különleges baranyai viszonyokra — olyan cikkeket megjelentetnünk, melyekkel az ott élő zsidóságot felizgatjuk. Baranyában nem olyan zsidók laknak, mint Szabolcs vármegyében ; nem pajeszes zsidók laknak ott, az apjuk, a nagyapjuk is ott született . . . Benkő Gábor: Nem kazárok! Berki Gyula...: és hangsúlyozni kivánom, hogy a nemzeti ellenállásunkban a pécsi magyar zsidóság is részt vett. Meskó Zoltán : A tisztviselőket támogatták. Berki Gyula : És hangsúlyozni kivánom azt is, hogy a lapokban, mint pl. az Uj Nemzedékben megjelent az a közlemény, hogy a pécsi zsidóság küldöttségileg ment Parisba, hogy kérje Baranyának Jugoszláviához való csatolását, — hogy enyhe kifejezést használjak — közönséges hazugság. Megmutatták a barátaim azokat az aláírásokat, melyekkel egyes községekben kérték egyesek a Jugoszláviához való csatolást. Megállapítom itt, hogy dacára annak, hogy néhány tucat aláírást láttam, ezek között egyetlen zsidónak az aláírását sem találtam. Ehhez hozzáveszem még azt, hogy azok a lerongyolódott, elszegényedett köztisztviselők, akik ott rezisztálnak és a nemzeti érzésük, a hazához évi márcz. hó 5-én, szombaton. 419 való hűségük miatt az állásukat elhagyni voltak kénytelenek, vagy saját elhatározásukból elhagyták, maguk mondták el nekem, hogy az ottani zsidóbirtokosok és zsidó bérlők részéről természetbeni és egyéb támogatásban részesültek. Mesko Zoltán : Teljesen igy van Bácskában is! Berki Gyula : Én csak azért mondom meg ezeket, mert ha baranyai zsidóság, ellene szóló izgató cikkeket olvas az itteni lapokban, azt gondolja, hogy ha mi odamegyünk, nem tudom mi fog történni. Ezzel csak azt kivánom elérni, hogy az igazságot a maga szintelenségében és valóságában feltárjam és megmondjam, és hogy rámutassak arra, hogy az a megszállott terület különleges terület; itt még sokkal nagyobb óvatossággal kell a kérdéseket kezelni, mint más téren. Lehet egy újságban az embernek elírnia magát, de amikor ilyen kényes kérdésről van szó, s amikor kárt tehetünk egy-egy elszólással és elírással, akkor óvakodjunk ettől. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy még néhány olyan kérdéssel foglalkozzam, amely ezzel összefügg. Én aziránt is érdeklődtem, hogy micsoda érzések és gondolatok vannak ott abban a jó, színtiszta magyarságban és azokban a becsületes magyar hazafias svábokban, azokban a becsületes, hűséges magyar katholikus sokácokban, akik közül sok egy szót sem tud magyarul, de lelkében példátlanul magyar. Usetty Ferenc: Sok magyar tanulhatna tőlük ! Berki Gyula: Érdeklődtem, hogy micsoda kívánságaik vannak, és hogy milyen érzéseik és gondolataik vannak a mostani Magyarországgal és a kormányzattal szemben. Őszintén és nyíltan feltárom itt a mélyen t. kormány és a Nemzetgyűlés előtt, hogy hogyan áll ott a helyzet, (Halljuk ! Halljuk! jobhfelol,) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A baranyai magyarság elsősorban és leginkább kifogásolja azt, hogy itt lépten-nyomon, állandóan kormányválságok vannak napirenden. (Mozgás.) A baranyai magyarság szeretne egy határozott, erélyes, tetterős, energikus kormányt látni. (Felkiáltások a jobboldalon ; Mi is !) Usetty Ferenc : Nem szabad robbantani ! Karafiáth Jenő: József 58—62! (Zaj.) Berki Gyula : Ez nem olyan közömbös dolog, képviselőtársam egy jó viccel szeretne a kérdést elütni, pedig ez nem olyan viccekre alkalmas téma. Nagyon fontos dolog, hogy a tőlünk elszakított területek magyarsága, hogyan gondolkozik. Én épen önhöz intézek most néhány, szót, mélyen tisztelt Karafiáth képviselő ur. Önhöz, aki az irredenta mozgalmakat vezeti és azoknak vezetésében részt vesz. Azt mondom önnek, hogy a legjobb irredentizmus egy erős, energikus, demokratikus magyar nemzeti politika. (Ugy van! Ugy van! jobhfelol.) Olyan belső 53*